Mennyire hasonlítható Kaczynski helyzete Orbán Viktoréhoz?
Térségünkben nem működik a fékek és egyensúlyok rendszere. Ha az Egyesült Államokban egy bíróság ítéletet hoz, azt még Donald Trump is tudomásul veszi. Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski, az ítéletet nem veszi figyelembe, s nyíltan fellép ellene. A kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) vezérének azonban Orbán Viktornál nehezebb a helyzete, mivel a média Lengyelországban főleg magántulajdonban van és vagy lengyel tőke, vagy külföldi tulajdonos birtokolja. Lengyel tulajdonosoké a Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita napilap és a Polityka hetilap. Németé a Fakt, a vezető lengyel bulvárlap, az Onet nevű legnagyobb hírportál és a Newsweek Polska hetilap. Amerikai tulajdonosé a TVN tévé és a TVN24 hírtelevízió. Kaczynski nem kezdhet konfliktust az amerikaiakkal, s jó viszonyt akar Németországgal is. Így Magyarországtól eltérően szabad a nyilvános politikai vita és a média nagy része kritikusan viszonyul a hatalomhoz. Kaczynski fő célpontja most a független bíróság. Ezért vezet be olyan rendszert, amelyben bírókat megbüntethetnek nézeteikért, vagy ha kiállnak a független igazságszolgáltatásért.
A legutolsó szejmválasztás óta újra van baloldal a lengyel parlamentben. Igaz, igen kis frakcióval rendelkezik. Miért utasítják el a lengyelek a baloldali politikai ajánlatot?
Lengyelországban a parlamentben a baloldalnak soha nem volt 13 százaléknál erősebb képviselete. Így volt ez a második világháború előtt is. Nem számítom a baloldalhoz a posztkommunista pártok kormányait, mert ezeket inkább erősen neoliberálisnak és konzervatívnak gondolom. A legutóbbi választás előtt három – korábban egymással vetélkedő – baloldali párt, amelyeknek nem volt esélyük arra, hogy önállóan elérjék az 5 százalékos küszöböt – Baloldal névvel egyesültek. Pontosabban: a két újbaloldali párt a Razem (Együtt) és a Wiosna (Tavasz) politikusai a posztkommunista SLD (Demokratikus Baloldal Szövetsége) listáin indultak. (Így az SLD kapja a pártoknak járó állami támogatás egészét.) A szejmben ez a pártszövetség sokkal elevenebbnek és ígéretesebbnek látszik, mint a fő ellenzéki PO (Polgári Platform, a korábban hosszasan kormányzó liberális-konzervatív párt). Ezzel együtt a folyamatos válságban lévő PO-nak továbbra is 25-27 százalékos szavazótábora van, s Baloldal képtelen átlépni a 12-14 százalékos plafont. A baloldal problémája, hogy kicsi az egyszerre szociális ügyekben érdekelt és progresszív szavazótábor. A szociális ügyekben elkötelezett választók igen konzervatívak és a PiS-re szavaznak, a progresszív választók pedig általában liberális gazdasági elveket vallva többnyire a PO-ra voksolnak. Emiatt a legszegényebbek megsegítését követelő Baloldalnak van a legmagasabb státuszú szavazótábora. A Baloldal az elit pártja Lengyelországban, gazdag, művelt, nagyvárosokban lakó emberek szavaznak rá. A többi szavazót nehezen érik el. Úgy látszik, hogy a PiS-t egy olyan koalíció győzheti le, amelyben a többségi partner a PO, a kisebbségi a Baloldal.
Kik szavaznak Kaczynskire és pártjára, miért kerekedtek felül a nacionalista EU-ellenes indulatok önöknél?
A PiS-tábor két részből áll. Az első a keménymag, amely tűzön-vízen át kitart Kaczynski mellett, függetlenül attól, mit tesz a pártvezér. Ez a társadalom mintegy negyede. A tábor másik fele politikailag „cinikus”. Az ide sorolhatók tisztában vannak azzal, hogy Kaczynski megsérti a törvényeket, korrupt, primitív propagandára használja a közmédiát. Mégis a PiS-re szavaznak, mert ebben a pártban látják a garanciát, hogy továbbra is hozzájutnak a vidéki családok a szociális támogatásokhoz. PiS csak a falvakban és kisvárosokban veri meg az ellenzéket, ahol pedig ez a pénz életfontosságú, nem a szólásszabadság, a bíróságok függetlensége. Vagy a szabad sajtó, amit amúgy sem olvasnak. Ezek a „cinikusok” azt mondják szégyellik magukat Kaczynski helyett is, amikor pimasz propagandát látják az állami tévében, szégyellik magukat a (katolikus) egyház helyett, amely elnézi a pedofíliát és a kapzsiságot. Ugyanakkor a PiS-nek köszönhetik, hogy megfizethetik magánorvost, korrepetálásra járathatják a gyereküket. Nálunk, - ahogy Magyarországon is - az emberek kevéssé bíznak az államban és az intézményeiben. A közvélemény-kutatóknak azt mondják, hogy az oktatási rendszer és az egészségügy megjavítása a legfontosabb, a választásokon nem azokra szavaznak, akik a reformokat ígérik, hanem azokra, akik készpénzt adnak.
Ez lenne Jaroslaw Kaczynski politikai sikerének titka?
Kaczynski hosszú ideje a leginkább elutasított politikus Lengyelországban, a pártja mindig eldugta a nyilvánosság elől a kampányok idején. Az utóbbi időben kicsit javult a jegyzése, de fanatikus tábora bízik benne. Ő a legügyesebb a pártján belüli játszmákban és ért a választók manipulálásához. De nem legyőzhetetlen. Donald Tusk többször megverte, ahogy ő is legyőzte Tuskot. A lengyel politikában, ahogy nyilván más országokban is, az intrikusi képesség számít, a teljhatalom megszerzésének vágya, s a kegyetlenség az ellenfelek eltakarításában. Ilyen volt Tusk, ilyen Kaczynski, akárhogy is különbözzenek egyébként. Ezt az önbizalmat a vezér átsugározza csapataira és onnan a szavazótáborára. A vereségek során tanulták ezt meg, miközben kigyógyultak az idealizmusból, hűségből az emberekbe vetett bizalomból. Ez a siker ára. Ezért Tusk és Kaczynski is szeretik és tisztelik Orbánt. Mivel ő is hozzájuk hasonló játékos.
