"Becsület napja";

Nincs teljes tiltás, megtartják a „becsület napját” a szélsőjobbosok

A Városmajorban rendezik meg a szélsőjobboldali demonstrációt – derült ki a lapunknak adott rendőrségi tájékoztatásból.

Előzőleg arról írtunk, hogy a rendőrség megtiltott két rendezvényt, amit február 8-án, a Kapisztrán téren szerettek volna megtartani az úgynevezett becsület napja alkalmából. (Szélsőjobboldali szervezetek nevezik így azt a napot, amikor 1945 februárjában a budai Várba szorított német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből.)

A Fővárosi Törvényszék kérdésünkre közölte, hogy a rendőrség honlapján fellelhető két tiltó határozatot nem támadták meg a bíróságon. Létezik azonban egy harmadik bejelentés is. Első körben a Budapesti-Rendőr-főkapitányság (BRFK) ezt a rendezvényt is megtiltotta, ám ebben az esetben a határozatot megtámadták a törvényszéken. A kereset nyomán a bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást.

A rendőrségtől ezzel megegyező információt kaptunk. A BRFK tájékoztatása szerint Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta azt a gyűlést, amit egy magánszemély a XII. kerületi Csaba u. 5. szám alatti parkba (Városmajor) február 8-ra jelentett be. A nem megnevezett bejelentő felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, a tiltó határozatot hatályon kívül helyezte, amellyel szemben további jogorvoslatnak helye nincs: „ezen döntés alapján a rendezvény megtartható”.

A becsületnapi demonstrációt tehát annak ellenére megrendezik, hogy több portálon olyan hírek jelentek meg, amelyek olyan téves látszatot keltettek, mintha a rendőrsági tiltás miatt idén elmaradna a szélsőjobboldali, hungarista és neonáci szervezeteket is felvonultató rendezvény. A Városmajor máskülönben a korábbi években már helyszíne volt ilyen eseménynek.

A Fővárosi Törvényszék a rendőrségi tiltás hatályon kívül helyezésekor arra jutott, hogy a BRFK a „rendezvény előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával”.

Mivel a bíróság hangsúlyozta, hogy az ítélet „nem jelenti a bejelentett rendezvény engedélyezését, csak a támadott rendőrségi határozat jogszerűsége kérdésében való állásfoglalást”, újabb kérdéseket küldtünk a törvényszéknek. Szerettük volna megtudni: a rendőrségnek – más érveket felsorakoztatva – módja van-e ugyanarról a rendezvényről másodszor is tiltó határozatot hozni, amit a Fővárosi Törvényszék akár megalapozottnak is találhat? Ha nincs ilyen jogi lehetősége a rendőrségnek, akkor hogyan kell értelmezni azt a megállapítást, hogy a törvényszék ítélete „nem jelenti a bejelentett rendezvény engedélyezését”?

A Fővárosi Törvényszék jogi hivatkozásokat tartalmazó válasza megállapította, hogy a bíróságnak ebben az esetben a határozat megváltoztatására, avagy annak hatályon kívül helyezése mellett a hatóság új eljárásra kötelezésére nincs módja, mert ilyen döntési lehetőséget a törvény nem biztosít a számára. Ezért nem jelenti a Fővárosi Törvényszék konkrét ügyben hozott ítélete a bejelentett rendezvény engedélyezését, csak a „támadott rendőrségi határozat jogszerűsége kérdésében való állásfoglalást”. Arról, hogy a rendőrség „hogyan kíván eljárni a Fővárosi Törvényszék ítéletét követően, a törvényszék nem tud tájékoztatást adni”.

Mindebből az a benyomásunk alakult ki, hogy rendőrség és bíróság a másikra hárítja a felelősséget, miközben fajvédő szervezetek törvényesen vonulnak közterületen. A jogi helyzet valóban nem egyszerű. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontját idézve: előre vélelmezett cselekményekre hivatkozva jogszerűen nem lehet betiltani az eseményt. Az ügyészségnek azonban mindenképpen akadna dolga. Hiszen a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek.

A szombatra meghirdetett szélsőjobboldali demonstráció és a hasonló szellemiségű Kitörés emléktúra elleni tiltakozásul több antifasiszta tüntetés is szerveződik.