Előfizetés

Egyre több településen kapcsolják le a netet a forrongó Mianmarban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.04. 14:43
Rohingya menekültek Aun Szan Szu Kji kormányfő beszédét nézik mobiltelefonon
Fotó: MUNIR UZ ZAMAN / AFP
Van város, ahol már hét hónapja nincs internet, a hatóságok így próbálják meg leplezni a rohingya és arakáni kisebbségek elleni túlkapásokat.
Újabb öt településen tette elérhetetlenné a mobilinternet-szolgáltatást a mianmari vezetés a forrongó Arakán államban és térségében. A kormány hétfő este terjesztette ki további településekre az eddig négy arakáni településen bevezetett internetes zárlatot. A három hónapra elrendelt korlátozást biztonsági követelményekkel és közérdekkel indokolta a kormány - közölte az egyik helyi internetszolgáltató. Négy arakáni település már több mint hét hónapja van elvágva a világhálótól, amit megfigyelők a világ leghosszabban tartó internetes zárlatának neveznek. Jogvédők szerint a kommunikációs zárlat célja, hogy megakadályozza a rohingya civilek és az arakáni etnikai csoport elleni túlkapásokról szóló jelentések kiszivárgását -írja az MTI.
Az ENSZ "jelentős akadályként" jellemezte helyi humanitárius műveletei szempontjából az internetes zárlatot, a  19. Cikkely nevű jogvédő csoport pedig Twitter-üzenetében kommentálta a történteket, riasztónak nevezve a korlátozás kiterjesztését.
Az Arakánban maradt rohingyák apartheid rendszerhez hasonló körülmények között kénytelenek élni, nem hagyhatják el a számukra kijelölt őrzött táborokat, illetve településeket, míg az arakáni etnikumhoz tartozó szomszédjaik szabadabban mozoghatnak - fűzte hozzá a szólásszabadság mellett síkra szálló csoport.

A buddhista többségű Mianmar 2017-ben hajtott végre tisztogatást a muszlim rohingya közösség körében, válaszul egy, rohingya lázadók által elkövetett támadásra. A katonák akciói etnikai tisztogatással értek fel: tömegével gyilkoltak meg embereket, erőszakoltak meg nőket és számos településen felgyújtották a házakat.
2017 augusztusa óta körülbelül 740 ezer rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe a mianmari katonák és a buddhista milíciák elől. Mianmar tagadja a népirtás vádját.

Állati csontokat néztek román katona maradványainak az úzvölgyi temetőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.04. 10:01

Fotó: Egyed Ufo Zoltán / AFP
A hatósági vizsgálatok is megerősítették, hogy nem emberi csontokról van szó; a vélt maradványok miatt rohanták le román nacionalisták a helyi magyar katonatemetőt.
A román hatóságok szerint állati eredetűek azok a csontok, amelyeket román nacionalista szervezetek az Úzvölgyén eltemetett 150. román katona földi maradványainak tekintettek. A csontokat a jászvásári (Iasi) Törvényszéki Orvostani Intézet vizsgálta meg; a vizsgálat eredményeiről a moinesti-i ügyészség tájékoztatta Árus Zsoltot, a Székely Figyelő Alapítvány elnökét. Árus az egyik közösségi portálon tette közzé az ügyészség válaszát - írta az MTI.
Az úzvölgyi katonatemetőben több román nacionalista megmozdulást is szervező Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Tirnoveanu tavaly szeptember 23-án jelentette be, hogy Vasile Boboc fémdetektoros kincskereső a katonatemető közvetlen közelében egy, az első világháborúban elesett román katona csontjait és fegyverzetét találta meg. Ezt a román nacionalista szervezetek a 150., Úzvölgyében eltemetett román hős maradványainak tekintették. Erre hivatkozva vonultak 150 fáklyával a temetőbe, október 25-én, a román hadsereg napján. Árus Zsolt az MTI-nek elmondta: román állami intézmények sorát kereste meg az ügy kapcsán közérdekű adatigénylési kéréssel. A katasztrófavédelem illetékesei azonnal megerősítették, hogy talált lőszereket szállítottak el a helyszínről.  
A csontok állati eredetét igazoló hivatalos értesítés hétfőn érkezett. Árus egyértelmű félrevezetésnek nevezte a román katona maradványainak a megtalálására vonatkozó bejelentést, és mérlegelendőnek tartotta, hogy érdemes-e feljelentést tenni az ügyben.

 Az úzvölgyi katonatemető ügyét felkaroló román nacionalista szervezetek és a temetőt saját közvagyonaként telekkönyveztető Darmanesti önkormányzata figyelmen kívül hagyták az illetékes román hatóságnak az álláspontját a temetőben nyugvó román katonákról. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Darmanesti polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a temetőben. A hatóság állítása szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Comanesti (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A román védelmi tárca honlapján elérhető összegzés, amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták, 11, Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést. Az egyik melléklet hét, románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy orosz volt.   
Darmanesti önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több pernek a tárgyát képezi.

Orbán lengyel hívei

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.04. 10:00

Fotó: Youtube
Milyen háttere van Varsóban a kormányzó jobboldalnak, miért támadhat Jaroslaw Kaczynski a bíróságokra, s miért nem eredményes eléggé a baloldal – erről kérdeztük Slawomir Sierakowski baloldali elemzőt, a varsói Krytyka Polityczna főszerkesztőjét.
Mennyire hasonlítható Kaczynski helyzete Orbán Viktoréhoz?
Térségünkben nem működik a fékek és egyensúlyok rendszere. Ha az Egyesült Államokban egy bíróság ítéletet hoz, azt még Donald Trump is tudomásul veszi. Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski, az ítéletet nem veszi figyelembe, s nyíltan fellép ellene. A kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) vezérének azonban Orbán Viktornál nehezebb a helyzete, mivel a média Lengyelországban főleg magántulajdonban van és vagy lengyel tőke, vagy külföldi tulajdonos birtokolja. Lengyel tulajdonosoké a Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita napilap és a Polityka hetilap. Németé a Fakt, a vezető lengyel bulvárlap, az Onet nevű legnagyobb hírportál és a Newsweek Polska hetilap. Amerikai tulajdonosé a TVN tévé és a TVN24 hírtelevízió. Kaczynski nem kezdhet konfliktust az amerikaiakkal, s jó viszonyt akar Németországgal is. Így Magyarországtól eltérően szabad a nyilvános politikai vita és a média nagy része kritikusan viszonyul a hatalomhoz. Kaczynski fő célpontja most a független bíróság. Ezért vezet be olyan rendszert, amelyben bírókat megbüntethetnek nézeteikért, vagy ha kiállnak a független igazságszolgáltatásért. A legutolsó szejmválasztás óta újra van baloldal a lengyel parlamentben. Igaz, igen kis frakcióval rendelkezik. Miért utasítják el a lengyelek a baloldali politikai ajánlatot? Lengyelországban a parlamentben a baloldalnak soha nem volt 13 százaléknál erősebb képviselete. Így volt ez a második világháború előtt is. Nem számítom a baloldalhoz a posztkommunista pártok kormányait, mert ezeket inkább erősen neoliberálisnak és konzervatívnak gondolom. A legutóbbi választás előtt három – korábban egymással vetélkedő – baloldali párt, amelyeknek nem volt esélyük arra, hogy önállóan elérjék az 5 százalékos küszöböt – Baloldal névvel egyesültek. Pontosabban: a két újbaloldali párt a Razem (Együtt) és a Wiosna (Tavasz) politikusai a posztkommunista SLD (Demokratikus Baloldal Szövetsége) listáin indultak. (Így az SLD kapja a pártoknak járó állami támogatás egészét.) A szejmben ez a pártszövetség sokkal elevenebbnek és ígéretesebbnek látszik, mint a fő ellenzéki PO (Polgári Platform, a korábban hosszasan kormányzó liberális-konzervatív párt). Ezzel együtt a folyamatos válságban lévő PO-nak továbbra is 25-27 százalékos szavazótábora van, s Baloldal képtelen átlépni a 12-14 százalékos plafont. A baloldal problémája, hogy kicsi az egyszerre szociális ügyekben érdekelt és progresszív szavazótábor. A szociális ügyekben elkötelezett választók igen konzervatívak és a PiS-re szavaznak, a progresszív választók pedig általában liberális gazdasági elveket vallva többnyire a PO-ra voksolnak. Emiatt a legszegényebbek megsegítését követelő Baloldalnak van a legmagasabb státuszú szavazótábora. A Baloldal az elit pártja Lengyelországban, gazdag, művelt, nagyvárosokban lakó emberek szavaznak rá. A többi szavazót nehezen érik el. Úgy látszik, hogy a PiS-t egy olyan koalíció győzheti le, amelyben a többségi partner a PO, a kisebbségi a Baloldal. Kik szavaznak Kaczynskire és pártjára, miért kerekedtek felül a nacionalista EU-ellenes indulatok önöknél? A PiS-tábor két részből áll. Az első a keménymag, amely tűzön-vízen át kitart Kaczynski mellett, függetlenül attól, mit tesz a pártvezér. Ez a társadalom mintegy negyede. A tábor másik fele politikailag „cinikus”. Az ide sorolhatók tisztában vannak azzal, hogy Kaczynski megsérti a törvényeket, korrupt, primitív propagandára használja a közmédiát. Mégis a PiS-re szavaznak, mert ebben a pártban látják a garanciát, hogy továbbra is hozzájutnak a vidéki családok a szociális támogatásokhoz. PiS csak a falvakban és kisvárosokban veri meg az ellenzéket, ahol pedig ez a pénz életfontosságú, nem a szólásszabadság, a bíróságok függetlensége. Vagy a szabad sajtó, amit amúgy sem olvasnak. Ezek a „cinikusok” azt mondják szégyellik magukat Kaczynski helyett is, amikor pimasz propagandát látják az állami tévében, szégyellik magukat a (katolikus) egyház helyett, amely elnézi a pedofíliát és a kapzsiságot. Ugyanakkor a PiS-nek köszönhetik, hogy megfizethetik magánorvost, korrepetálásra járathatják a gyereküket. Nálunk, - ahogy Magyarországon is - az emberek kevéssé bíznak az államban és az intézményeiben. A közvélemény-kutatóknak azt mondják, hogy az oktatási rendszer és az egészségügy megjavítása a legfontosabb, a választásokon nem azokra szavaznak, akik a reformokat ígérik, hanem azokra, akik készpénzt adnak.

Ez lenne Jaroslaw Kaczynski politikai sikerének titka? Kaczynski hosszú ideje a leginkább elutasított politikus Lengyelországban, a pártja mindig eldugta a nyilvánosság elől a kampányok idején. Az utóbbi időben kicsit javult a jegyzése, de fanatikus tábora bízik benne. Ő a legügyesebb a pártján belüli játszmákban és ért a választók manipulálásához. De nem legyőzhetetlen. Donald Tusk többször megverte, ahogy ő is legyőzte Tuskot. A lengyel politikában, ahogy nyilván más országokban is, az intrikusi képesség számít, a teljhatalom megszerzésének vágya, s a kegyetlenség az ellenfelek eltakarításában. Ilyen volt Tusk, ilyen Kaczynski, akárhogy is különbözzenek egyébként. Ezt az önbizalmat a vezér átsugározza csapataira és onnan a szavazótáborára. A vereségek során tanulták ezt meg, miközben kigyógyultak az idealizmusból, hűségből az emberekbe vetett bizalomból. Ez a siker ára. Ezért Tusk és Kaczynski is szeretik és tisztelik Orbánt. Mivel ő is hozzájuk hasonló játékos.

Névjegy

Slawomir Sierakowski 41 éves szociológus, filozófus, a Krytyka Polityczna baloldali folyóirat alapító főszerkesztője. Majd húsz éve a lengyel újbaloldal fő ideológusa, szervezője. Több progresszív társaság alapítója médiaszemélyiség lengyel lapok mellett rendszeres véleménycikk-írója a The New York Timesnak is.