Előfizetés

Állati csontokat néztek román katona maradványainak az úzvölgyi temetőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.04. 10:01

Fotó: Egyed Ufo Zoltán / AFP
A hatósági vizsgálatok is megerősítették, hogy nem emberi csontokról van szó; a vélt maradványok miatt rohanták le román nacionalisták a helyi magyar katonatemetőt.
A román hatóságok szerint állati eredetűek azok a csontok, amelyeket román nacionalista szervezetek az Úzvölgyén eltemetett 150. román katona földi maradványainak tekintettek. A csontokat a jászvásári (Iasi) Törvényszéki Orvostani Intézet vizsgálta meg; a vizsgálat eredményeiről a moinesti-i ügyészség tájékoztatta Árus Zsoltot, a Székely Figyelő Alapítvány elnökét. Árus az egyik közösségi portálon tette közzé az ügyészség válaszát - írta az MTI.
Az úzvölgyi katonatemetőben több román nacionalista megmozdulást is szervező Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Tirnoveanu tavaly szeptember 23-án jelentette be, hogy Vasile Boboc fémdetektoros kincskereső a katonatemető közvetlen közelében egy, az első világháborúban elesett román katona csontjait és fegyverzetét találta meg. Ezt a román nacionalista szervezetek a 150., Úzvölgyében eltemetett román hős maradványainak tekintették. Erre hivatkozva vonultak 150 fáklyával a temetőbe, október 25-én, a román hadsereg napján. Árus Zsolt az MTI-nek elmondta: román állami intézmények sorát kereste meg az ügy kapcsán közérdekű adatigénylési kéréssel. A katasztrófavédelem illetékesei azonnal megerősítették, hogy talált lőszereket szállítottak el a helyszínről.  
A csontok állati eredetét igazoló hivatalos értesítés hétfőn érkezett. Árus egyértelmű félrevezetésnek nevezte a román katona maradványainak a megtalálására vonatkozó bejelentést, és mérlegelendőnek tartotta, hogy érdemes-e feljelentést tenni az ügyben.

 Az úzvölgyi katonatemető ügyét felkaroló román nacionalista szervezetek és a temetőt saját közvagyonaként telekkönyveztető Darmanesti önkormányzata figyelmen kívül hagyták az illetékes román hatóságnak az álláspontját a temetőben nyugvó román katonákról. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Darmanesti polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a temetőben. A hatóság állítása szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Comanesti (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A román védelmi tárca honlapján elérhető összegzés, amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták, 11, Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést. Az egyik melléklet hét, románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy orosz volt.   
Darmanesti önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több pernek a tárgyát képezi.

Orbán lengyel hívei

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.04. 10:00

Fotó: Youtube
Milyen háttere van Varsóban a kormányzó jobboldalnak, miért támadhat Jaroslaw Kaczynski a bíróságokra, s miért nem eredményes eléggé a baloldal – erről kérdeztük Slawomir Sierakowski baloldali elemzőt, a varsói Krytyka Polityczna főszerkesztőjét.
Mennyire hasonlítható Kaczynski helyzete Orbán Viktoréhoz?
Térségünkben nem működik a fékek és egyensúlyok rendszere. Ha az Egyesült Államokban egy bíróság ítéletet hoz, azt még Donald Trump is tudomásul veszi. Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski, az ítéletet nem veszi figyelembe, s nyíltan fellép ellene. A kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) vezérének azonban Orbán Viktornál nehezebb a helyzete, mivel a média Lengyelországban főleg magántulajdonban van és vagy lengyel tőke, vagy külföldi tulajdonos birtokolja. Lengyel tulajdonosoké a Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita napilap és a Polityka hetilap. Németé a Fakt, a vezető lengyel bulvárlap, az Onet nevű legnagyobb hírportál és a Newsweek Polska hetilap. Amerikai tulajdonosé a TVN tévé és a TVN24 hírtelevízió. Kaczynski nem kezdhet konfliktust az amerikaiakkal, s jó viszonyt akar Németországgal is. Így Magyarországtól eltérően szabad a nyilvános politikai vita és a média nagy része kritikusan viszonyul a hatalomhoz. Kaczynski fő célpontja most a független bíróság. Ezért vezet be olyan rendszert, amelyben bírókat megbüntethetnek nézeteikért, vagy ha kiállnak a független igazságszolgáltatásért. A legutolsó szejmválasztás óta újra van baloldal a lengyel parlamentben. Igaz, igen kis frakcióval rendelkezik. Miért utasítják el a lengyelek a baloldali politikai ajánlatot? Lengyelországban a parlamentben a baloldalnak soha nem volt 13 százaléknál erősebb képviselete. Így volt ez a második világháború előtt is. Nem számítom a baloldalhoz a posztkommunista pártok kormányait, mert ezeket inkább erősen neoliberálisnak és konzervatívnak gondolom. A legutóbbi választás előtt három – korábban egymással vetélkedő – baloldali párt, amelyeknek nem volt esélyük arra, hogy önállóan elérjék az 5 százalékos küszöböt – Baloldal névvel egyesültek. Pontosabban: a két újbaloldali párt a Razem (Együtt) és a Wiosna (Tavasz) politikusai a posztkommunista SLD (Demokratikus Baloldal Szövetsége) listáin indultak. (Így az SLD kapja a pártoknak járó állami támogatás egészét.) A szejmben ez a pártszövetség sokkal elevenebbnek és ígéretesebbnek látszik, mint a fő ellenzéki PO (Polgári Platform, a korábban hosszasan kormányzó liberális-konzervatív párt). Ezzel együtt a folyamatos válságban lévő PO-nak továbbra is 25-27 százalékos szavazótábora van, s Baloldal képtelen átlépni a 12-14 százalékos plafont. A baloldal problémája, hogy kicsi az egyszerre szociális ügyekben érdekelt és progresszív szavazótábor. A szociális ügyekben elkötelezett választók igen konzervatívak és a PiS-re szavaznak, a progresszív választók pedig általában liberális gazdasági elveket vallva többnyire a PO-ra voksolnak. Emiatt a legszegényebbek megsegítését követelő Baloldalnak van a legmagasabb státuszú szavazótábora. A Baloldal az elit pártja Lengyelországban, gazdag, művelt, nagyvárosokban lakó emberek szavaznak rá. A többi szavazót nehezen érik el. Úgy látszik, hogy a PiS-t egy olyan koalíció győzheti le, amelyben a többségi partner a PO, a kisebbségi a Baloldal. Kik szavaznak Kaczynskire és pártjára, miért kerekedtek felül a nacionalista EU-ellenes indulatok önöknél? A PiS-tábor két részből áll. Az első a keménymag, amely tűzön-vízen át kitart Kaczynski mellett, függetlenül attól, mit tesz a pártvezér. Ez a társadalom mintegy negyede. A tábor másik fele politikailag „cinikus”. Az ide sorolhatók tisztában vannak azzal, hogy Kaczynski megsérti a törvényeket, korrupt, primitív propagandára használja a közmédiát. Mégis a PiS-re szavaznak, mert ebben a pártban látják a garanciát, hogy továbbra is hozzájutnak a vidéki családok a szociális támogatásokhoz. PiS csak a falvakban és kisvárosokban veri meg az ellenzéket, ahol pedig ez a pénz életfontosságú, nem a szólásszabadság, a bíróságok függetlensége. Vagy a szabad sajtó, amit amúgy sem olvasnak. Ezek a „cinikusok” azt mondják szégyellik magukat Kaczynski helyett is, amikor pimasz propagandát látják az állami tévében, szégyellik magukat a (katolikus) egyház helyett, amely elnézi a pedofíliát és a kapzsiságot. Ugyanakkor a PiS-nek köszönhetik, hogy megfizethetik magánorvost, korrepetálásra járathatják a gyereküket. Nálunk, - ahogy Magyarországon is - az emberek kevéssé bíznak az államban és az intézményeiben. A közvélemény-kutatóknak azt mondják, hogy az oktatási rendszer és az egészségügy megjavítása a legfontosabb, a választásokon nem azokra szavaznak, akik a reformokat ígérik, hanem azokra, akik készpénzt adnak.

Ez lenne Jaroslaw Kaczynski politikai sikerének titka? Kaczynski hosszú ideje a leginkább elutasított politikus Lengyelországban, a pártja mindig eldugta a nyilvánosság elől a kampányok idején. Az utóbbi időben kicsit javult a jegyzése, de fanatikus tábora bízik benne. Ő a legügyesebb a pártján belüli játszmákban és ért a választók manipulálásához. De nem legyőzhetetlen. Donald Tusk többször megverte, ahogy ő is legyőzte Tuskot. A lengyel politikában, ahogy nyilván más országokban is, az intrikusi képesség számít, a teljhatalom megszerzésének vágya, s a kegyetlenség az ellenfelek eltakarításában. Ilyen volt Tusk, ilyen Kaczynski, akárhogy is különbözzenek egyébként. Ezt az önbizalmat a vezér átsugározza csapataira és onnan a szavazótáborára. A vereségek során tanulták ezt meg, miközben kigyógyultak az idealizmusból, hűségből az emberekbe vetett bizalomból. Ez a siker ára. Ezért Tusk és Kaczynski is szeretik és tisztelik Orbánt. Mivel ő is hozzájuk hasonló játékos.

Névjegy

Slawomir Sierakowski 41 éves szociológus, filozófus, a Krytyka Polityczna baloldali folyóirat alapító főszerkesztője. Majd húsz éve a lengyel újbaloldal fő ideológusa, szervezője. Több progresszív társaság alapítója médiaszemélyiség lengyel lapok mellett rendszeres véleménycikk-írója a The New York Timesnak is.

Keleti nyitás francia módra - Macron Lengyelországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.04. 09:15

Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
A Brexit után a francia köztársasági elnök szorosabb kapcsolatokra törekszik a közép- és kelet-európai államokkal.
A Brexit megvalósulásával Emmanuel Macron külpolitikai prioritásai is változhatnak. A francia köztársasági elnök szorosabb kapcsolatokra törekszik a közép- és kelet-európai államokkal, amit hétfőn kezdődött lengyelországi útja is igazol. Illetve az a bejelentés is, hogy a jövőben az európai uniós csúcstalálkozók előtt a visegrádi államokkal is egyeztetni kíván. Clément Beaune, a francia elnök uniós ügyekben illetékes tanácsadója is úgy vélte, Franciaországnak az eddigieknél többet kellene foglalkozni a közép-európai térség államaival. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a britek Európai Unióból való kilépése után ugyanis az együttműködésre kell koncentrálni. Macron 2017-es elnökké választása óta először utazott el Lengyelországba. Hétfőn Varsóba látogatott, kedden pedig Krakkóba megy tovább. Párizs és Varsó viszonya több okból sem felhőtlen. 2017 augusztusában Macron élesen bírálta a lengyel kormányt az európai alapértékeket megsértő intézkedései miatt, kifejtette, az állam saját magát rekeszti ki. „Európát közös értékek miatt hozták létre, Varsó azonban megsérti ezeket” – fogalmazott akkor. Jelentős változás azonban a francia külpolitikában, hogy most már a jogsértések háttérbe szorulnak és Macron a közös történelmi metszéspontokra koncentrál, a lengyel fővárosban nagy tisztelettel szólt azokról a lengyel veteránokról, akik a második világháborúban Franciaországban harcoltak a nácik ellen. Macron lengyelországi látogatásának célja volt az is, hogy jelezze vendéglátói számára, Párizs nem törekszik kivételes kapcsolatokkal Oroszországgal. Varsóban megütközést keltett, hogy Macron tavaly nyáron Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta és szívélyesnek látszott a kettőjük közötti viszony. A francia elnök Varsóban felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges a párbeszéd Moszkvával, hiszen enélkül több biztonságpolitikai kérdés sem oldható meg, így a kelet-ukrajnai válság sem. Ám Franciaország azonnal Lengyelország mellé állt, amikor Putyin megpróbálta átírni a második világháború történetét és részint Varsót okolni az akkori eseményekért – tette hozzá. Lengyelországban Macronnak a NATO-val kapcsolatos megnyilvánulása sem aratott osztatlan sikert. A francia elnök tavaly úgy fogalmazott, hogy az észak-atlanti szövetség agyhalott állapotban van. Egy a Le Figaro által idézett diplomata szerint e kijelentés után „keleten pánikba estek, pedig Macron célja csak az volt, hogy felébressze az európai partnereket”. A francia elnök hétfőn beszédet mondott a varsói Jagelló Egyetemen, s az európai együttműködés elmélyítéséért szállt síkra. Ezzel nyitott kapukat döngetett, hiszen egy múlt héten nyilvánosságra hozott felmérés szerint a lengyelek mindössze hét százaléka távozna az EU-ból. A francia nyitás része lehet, hogy Macron tavaly októberben Orbán Viktor kormányfőt fogadta és háromórás tárgyalásokat folytattak, tavaly decemberben pedig Jean-Yves Le Drian külügyminiszter folytatott megbeszéléseket a cseh fővárosban.