Erdogan megálljt parancsolt Aszadnak

Publikálás dátuma
2020.02.05. 10:30

Fotó: AAREF WATAD / AFP
Törökország keményen odacsapott a szír kormányerőknek, hogy megbosszulja katonái halálát. Ankara közvetlen beavatkozással fenyegeti a rezsimet, ha nem állítják le aktuális offenzívájukat.
Már hetek óta harcoktól hangos az északnyugat-szíriai Idlib tartomány. A szír kormányerők folyamatosan szorítják vissza a lázadókat, útjukat pusztítás és halál kíséri. A Bassár e l-Asszádhoz hű hadsereg kegyetlen módszerekkel számolja fel az ellenállást. A szövetséges Oroszország légi erejével közösen, válogatás nélkül bombáznak: kórházakra, iskolákra és más intézményekre is csapást mérnek. A szír fegyveres erők nem ritkán nyüzsgő települések ellen indítanak ostromot, de rommá lőtt szellemvárosokat foglalnak el. Kíméletlen offenzívájuk elől tömegével menekülnek az emberek – járművel vagy jobb híján gyalog indulnak el biztonságosnak remélt területek felé, ám a levegőből állandó veszély leselkedik rájuk. A rezsim és szövetségesei még az üldözött civileket sem kímélik. Az Idlibbel szomszédos Aleppó tartományban hétfőn egy menekülőkkel teli autóra mért légicsapást az orosz hadsereg, a bombázásban kilenc ember, köztük négy gyermek meghalt – számolt be az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű emigráns szervezet helyi forrásokra hivatkozva. A szír kormányerők még december közepén lendültek támadásba a lázadók utolsó bástyájának számító Idlib tartományban és környékén. Céljuk, hogy ellenőrzésük alá vonják a Damaszkuszt Aleppóval összekötő M5-ös autópálya teljes szakaszát. A sztrádán fekvő egyik kulcsfontosságú várost, Maarrat an-Numánt már múlt kedden bevették, és azóta is településről-településére haladnak előre, látszólag mit sem törődve a civil áldozatokkal, az elvileg érvényben lévő tűzszünettel vagy a felkelőket pártoló Törökország egyre élesebb hangvételű tiltakozásával. A Damaszkusz és Ankara között fokozódó feszültség azonban két napja már nyílt fegyverváltássá fajult. A török hadsereg vasárnap mintegy 320 járműből álló katonai konvojjal átlépte a szír határt, hogy megerősítse az Idlibben kiépített – a fegyvernyugvás betartatására szolgáló – megfigyelő posztjait. Az egységek egy részét azonban a szír kormányerők hétfőn tűz alá vették Szerakab település környékén, az ágyúzások során hét török katonát és egy civilt megöltek, tizenhárom embert pedig megsebesítették. A vérontásra válaszul Törökország a szír hadsereg több tucatnyi állására mért csapást, a kormányerők legkevesebb tizennégy tagjával végeztek, és további húszat megsebesítettek. Noha Damaszkusz és Ankara egymással szemben állnak a szíriai konfliktusban, ilyen nyílt és direkt konfrontációra eddig nem volt példa köztük a csaknem kilenc éve tartó polgárháború történetében. A mindkét kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Oroszország próbálta lecsillapítani a kedélyeket azzal, hogy kibúvót ad az Aszad-rezsimnek. Az orosz védelmi minisztérium azt állította: a szír hadsereg nem tudhatta, hogy török katonák tartózkodnak Szerakab közelében, hiszen erről Ankara nem tájékoztatta az erre szolgáló csatornákon Moszkvát, így az információk Damaszkuszhoz sem juthattak el. A török kormánypárt szóvivője, Ömer Celik azonban visszautasította ezt a magyarázatot. Hangsúlyozta, hogy “rendszeresen és azonnal” értesítik Oroszországot a csapatmozgásokról, és ezt ezúttal is megtették. Mindez arra utal, hogy a szír kormányerők szándékosan hajthatták végre a támadást, valószínűleg abban bízva, hogy orosz szövetségeseik megvédik őket a megtorlástól. A török vezetés azonban jelezte: bármit is gondoljon Moszkva, a jövőben sem fogják majd vissza magukat. Recep Tayyip Erdogan arra szólította fel Oroszországot, hogy ne avatkozzon közbe, mert Törökország nem fogja tétlenül tűrni az ilyen támadásokat. Úgy fogalmazott: “nem lehetünk némák, amikor katonáink mártírhalált halnak.” A török elnök egyúttal megígérte, hogy folytatni fogják a hadműveleteket hazájuk, népük és “idlibi testvéreik” érdekében. Kijelentései azt sugallják, hogy a mostani akció nemcsak megtorlás, hanem egyfajta figyelmeztetés is volt az Aszad-rezsim számára, hogy állítsa le az észak-szíriai offenzíváját. Erdogan már múlt héten katonai beavatkozással fenyegetett, amennyiben ez nem történik meg. Törökországot nem kizárólag a szír felkelők támogatása motiválja, amikor az idlibi hadműveletek beszüntetését követeli. Azt is meg akarják akadályozni, hogy a szír-török határon humanitárius katasztrófa alakuljon ki. Egyre többen veszik az irányt a lezárt átkelők felé, abban a hitben, hogy Szírián belül már nem lelhetnek menedéket a rezsim terjeszkedése elől. A török kormány azt állítja, hogy már nagyjából egymillióan tartanak a határ felé, Ankara azonban senkit sem engedne át. Törökország ugyanis már nagyjából 3,5 millió menekültet fogadott be, de az elmúlt években – a gazdaság gyengülésével párhuzamosan – a közhangulat a vendégek ellen fordult.

A török elnök Putyinra is haragszik

A szíriai polgárháborúban Oroszország a rezsimet, Törökország a felkelőket támogatja, mégis évek óta szorosan együttműködtek egymással. A békét ugyan nem tudták megteremteni, de időlegesen képesek voltak mérsékelni a konfliktust. Oroszország és Törökország 2017-ben (Iránnal kiegészülve) Asztanában, 2018-ban Szocsiban egyeztek meg “feszültségcsökkentő övezetek”-ről és “ütközőzónák”-ról – lényegében helyi tűzszünetekről, hogy a béketárgyalások és a politikai rendezés irányába tereljék a damaszkuszi kormányt és a fegyveres ellenzéket. A harcok megfékezésére irányuló egyezségek azonban rendre összeomlottak. A megállapodásoknak nem sikerült befagyasztani a frontvonalakat, mivel a szír hadsereg – a terroristák elleni fellépésre hivatkozva – egymás után számolta fel a lázadók területeit. A rezsim 2018 nyarára már a négyből három feszültségcsökkentő övezetet elfoglalt, Törökország mégis reménykedett abban, hogy az utolsó ilyen védett térség, Idlib nem jut erre a sorsra. A szír hadsereg időnként ugyan előre nyomult, de Ankara mindezidáig bízhatott abban, hogy Moszkva visszafogja szövetségesét. Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején Isztambulban is megegyezett egy tűzszünetről, ez azonban még az eddigieknél is gyorsabban – szinte azonnal összeomlott. A szír kormányerők a szokásos (Idlib esetén részben igaz) indokukra, a terroristák jelenlétére hivatkozva figyelmen kívül hagyták az egyezséget, néhány nap szünet után pedig az orosz hadsereg is újrakezdte a tartomány bombázását. A török elnök eleinte a Damaszkuszt bírálta, de dühe idővel Moszkva felé fordult. Múlt szerdán már azzal vádolta meg Oroszországot, hogy nem tartja magát az asztanai és a szocsi megállapodásokhoz. Erdogan azt üzente Putyinnak, hogy választania kell az Aszad-rezsim és Törökország között. Az oroszokkal szembeni elégedetlenségét a török államfő egy látogatással is nyomatékosította: hétfőn Kijevbe utazott, ahol egy szimbolikus nyilatkozatokat tett. Például kijelentette, hogy Törökország nem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi "illegális elcsatolását." Recep Tayyip Erdogan ezenfelül pénzügyi-katonai együttműködésről is megegyezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ennek részeként Törökország nagyjából 34 millió dolláros támogatást ad Ukrajnának török katonai eszközök vásárlásra. Ez inkább csak jelképes összeg, amely Ankara részéről egyfajta burkolt fenyegetés Oroszország számára: ha Szíriában nem tartják magukat a megállapodásokhoz, akkor Törökország támogatni fogja Ukrajnát az oroszbarát szakadárok elleni konfliktusban. Moszkva mindenesetre igyekszik megőrizni szoros kapcsolatát Ankarával. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn telefonon arról biztosította török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut, hogy egy oldalon állnak: szerintük normalizálni kell a helyzetet Idlibben. A tárcavezetők a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a szíriai válságot csak politikai és diplomáciai úton lehet megoldani. 

Fenegyerek a koszovói kormány élén

Publikálás dátuma
2020.02.05. 10:00
Albin Kurtit a koszovói politika örökös lázadójának tartották.
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A pristinai parlament hosszú ideig tartó közélhúzást követően szavazott bizalmat a koszovói kabinetnek. A köztársaságban azonban minden marad a régiben. Pozitív változás nem várható.
Albin Kurtit Koszovó örök lázadójának, fenegyerekének tartják. Nem véletlenül. Korábban ugyanis olyat tett a koszovói parlamentben, mint még soha. Ő és az általa vezetett Önrendelkezés párt képviselői többször is könnygázt robbantottak a pristinai parlamentben, legutóbb 2018-ban. Ezen, felettébb sajátos eszközzel kívánták megakadályozni, hogy a törvényhozás ne ratifikálja a szomszédos Montenegróval megkötött határegyezményt. Kurtiék hasonló „rokonszenvvel” viszonyultak a szerbekkel folytatott megbékélési folyamathoz, amely 2019-re már holtvágányra került. Kurti állítólag azóta lehiggadt, de az Európai Unióban némi aggodalommal fogadták az Önrendelkezés győzelmét a 2019 októberi parlamenti választáson. Nem éppen jó jel a Balkán jövője szempontjából. A voksoláson a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) végzett a második helyen. Az első két helyen végzett párt már a választás előtt megállapodott a későbbi kormányzati együttműködésben, s abban, hogy leváltják a függetlenség 2008-as elnyerése óta a politikai életet uraló elitet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikussá átvedlett tagjait, akikről hamar kiderült: bár fegyverrel harcoltak a szabadságért, ők sem szentek. Koszovó Európa egyik legkorruptabb állama lett. A gazdasági megújulást kilátásba helyező „reménység koalíciója” azonban rendkívül nehezen jött létre. Csak az utolsó pillanatban, két nappal a kabinet megalakítására adott határidő lejárta előtt sikerült megállapodni róla. Az Albin Kurti vezette kormánynak hétfő este szavazott bizalmat a koszovói parlament. Mi volt az oka annak, hogy ennyire nehezen sikerült közös nevezőre jutnia az Önrendelkezésnek és az LDK-nak? A legnagyobb nézeteltérés abból adódott, hogy liga ragaszkodott a parlamenti elnöki tisztség megkaparintásához egészen addig, amíg 2021-ig meg nem választják a köztársaság új elnökét, akinek személyét szintén az LDK akarja adni. A megállapodást nehezítette, s a két párt közötti kapcsolatot nem éppen javította, hogy tavaly december 26-án megválasztották ugyan a parlament elnökét, csakhogy a parlament az Önrendelkezés egyik politikusának, az egykori újságíró Glauk Konjufcának szavazott bizalmat. Vagyis úgy látszott, nem teljesítik a Koszovói Demokratikus Liga egyik legfontosabb követelését. Múlt csütörtökön aztán Kurti merész lépésre szánta el magát, azt közölte, hétfőn mindenképpen megrendezi az új kabinetről a bizalmi szavazást, függetlenül attól, hogy nem született megállapodás az LDK-val. Pontosabban akkora kockázatot azért nem vállalt, mert Isa Mustafa LDK-elnök az egyik helyi televízióban azt közölte, jóllehet nincs egyezség, megszavazzák az Önrendelkezés kisebbségi kormányát. Nyilvánvaló azonban, hogy Koszovóban, ahol szüntelenül csatároznak egymással a pártok, valóságos politikai öngyilkossággal ér fel egy kisebbségi kabinet létrehozása, az aligha tudná kitölteni négyéves mandátumát. Kurti zsarolása végülis sikerrel járt, mert szombaton sikerült megállapodnia az új kormányról Isa Mustafával. A megegyezés értelmében az LDK mégis megkapja a parlament elnöki posztját, így Vjosa Osmani, a párt tavalyi miniszterelnökjelöltje irányíthatja a törvényhozás munkáját, s az LDK reményei szerint jövőre őt választhatják meg Koszovó új elnökének a leköszönő Hashim Thaci távozása után. Mindez azt jelzi, Koszovóban hamarosan valóban véget ér egy korszak. Ami a tárcák elosztását illeti, az új kabinetnek 15 minisztere lesz az eddigi 21 helyett, ebből 6t illeti meg az Önrendelkezést, szintén 6 az LDK-t, de ami különösen érdekes: a Szerb Lista két, valamint a nemzeti kisebbségek egy tárcát kaptak, miközben Kurti eredetileg azt közölte, nem veszi be a kormányba a szerbeket. Alighanem jelentős amerikai és európai nyomásra gondolta meg magát. Igaz, törvény is kötelezi őt a szerbekkel való együttműködésre. A parlament elnöki tisztségéből távozni kényszerülő Glauk Konjufca sem járt rosszul: a koszovói diplomácia irányítója lesz. Az Önrendelkezés és az LDK valójában már tavaly novemberben megállapodtak a közös programról. Számos feladat áll előttük, például az egészségügyi és oktatási reform. Fel akarják állítani a koszovói hadsereget, amelyből még számos nemzetközi konfliktus alakulhat ki. Nagy kérdés, miként alakul a viszony Szerbiával, e tekintetben áttörés nem várható. Pedig az EU folyamatosan próbálja meggyőzni Pristinát arról, hogy megállapodást kössön Belgráddal a jószomszédi viszonyról. Ehhez képest Koszovó százszázalékos vámot vezetett be a szerb termékekre, ami gazdaságilag mindkét országnak rendkívül hátrányos. Valószínűtlen az is, hogy az új vezetés támogatná azt a Donald Trump adminisztrációja által sem ellenzett ötletet, amely szerint a köztársaság területcserét hajtson végre Szerbiával. Arra pedig esély sincs, hogy az új kormány alatt beindul a gazdasági növekedés és Koszovónak sikerül a saját lábára állni. Az EU támogatása nélkül erre még évtizedekig nincs esély. Nagy kérdés az is, mennyire lesz harmonikus az Önrendelkezés és a Koszovói Demokratikus Liga együttműködése. A koalíciós tárgyalások során Kurti nem bizonyította azt, hogy csapatjátékos lenne. Az LDK-t irányító Isa Mustafa pedig egyetlen lépést sem tett azért, hogy beváltsa ígéretét és megújítsa, fiatalítsa az LDK-t. Továbbra is a régi gárdáé az utolsó szó és jellemző a pártban uralkodó viszonyokra: maga Mustafa akadályozta meg, hogy az újhullámot képviselő Vjosa Osmani megkapja a belügyi tárcát az új kabinetben. Bár az LDK nagyon reménykedik abban, hogy Thaci mandátumának lejárta után a párt jelölhet személyt az elnöki tisztségre a koalíció nevében, valójában előre kódolható, hogy ez nem lesz ennyire egyszerű és újabb ádáz viták alakulnak ki az Önrendelkezés és a liga között.

Legalább tíz fertőzött utas van a Japán partjainál karantén alá helyezett óceánjárón

Publikálás dátuma
2020.02.05. 09:59

Fotó: Kunihiko Miura / AFP/Yomiuri
Összesen 3700 ember van a fedélzeten.
Legalább tíz utasnál mutatták ki a koronavírus fertőzést a Japán partjainál karantén alá helyezett óceánjárón - közölte a japán egészségügyi miniszter, Kató Kaconobu szerdán. A Diamond Princess üdülőhajót, amelynek fedélzetén 3700-an tartózkodnak, azért tartják karantén alatt Jokohama partjainál, mert egyik utasánál, aki korábban Hongkongban kiszállt, kimutatták a tüdőgyulladást okozó új koronavírust. Egy 80 éves férfiről van szó. Az utasok és a személyzet tagjai közül 273 embert vírusvizsgálat alá vetettek, akik érintkezhettek a fertőző férfivel. Az eredmény szerint tíz, 50 és 80 év közötti embernél kimutatták a fertőzést. Egyiküknél sem mutatkoztak súlyosabb tünetek, de kórházba szállítják őket. A japán kormány arra kérte az 56 országból származó utasokat és személyzetet, hogy két további hétre még maradjanak a karanténban - közölte Kató. A hajó egyik utasa telefonon elmondta, közölték velük, a hajó ki fog kötni, hogy feltöltse élelmiszerkészletét és felvegyen más szükséges cikkeket.
Szerző