Fenegyerek a koszovói kormány élén

Publikálás dátuma
2020.02.05. 10:00
Albin Kurtit a koszovói politika örökös lázadójának tartották.
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A pristinai parlament hosszú ideig tartó közélhúzást követően szavazott bizalmat a koszovói kabinetnek. A köztársaságban azonban minden marad a régiben. Pozitív változás nem várható.
Albin Kurtit Koszovó örök lázadójának, fenegyerekének tartják. Nem véletlenül. Korábban ugyanis olyat tett a koszovói parlamentben, mint még soha. Ő és az általa vezetett Önrendelkezés párt képviselői többször is könnygázt robbantottak a pristinai parlamentben, legutóbb 2018-ban. Ezen, felettébb sajátos eszközzel kívánták megakadályozni, hogy a törvényhozás ne ratifikálja a szomszédos Montenegróval megkötött határegyezményt. Kurtiék hasonló „rokonszenvvel” viszonyultak a szerbekkel folytatott megbékélési folyamathoz, amely 2019-re már holtvágányra került. Kurti állítólag azóta lehiggadt, de az Európai Unióban némi aggodalommal fogadták az Önrendelkezés győzelmét a 2019 októberi parlamenti választáson. Nem éppen jó jel a Balkán jövője szempontjából. A voksoláson a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) végzett a második helyen. Az első két helyen végzett párt már a választás előtt megállapodott a későbbi kormányzati együttműködésben, s abban, hogy leváltják a függetlenség 2008-as elnyerése óta a politikai életet uraló elitet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikussá átvedlett tagjait, akikről hamar kiderült: bár fegyverrel harcoltak a szabadságért, ők sem szentek. Koszovó Európa egyik legkorruptabb állama lett. A gazdasági megújulást kilátásba helyező „reménység koalíciója” azonban rendkívül nehezen jött létre. Csak az utolsó pillanatban, két nappal a kabinet megalakítására adott határidő lejárta előtt sikerült megállapodni róla. Az Albin Kurti vezette kormánynak hétfő este szavazott bizalmat a koszovói parlament. Mi volt az oka annak, hogy ennyire nehezen sikerült közös nevezőre jutnia az Önrendelkezésnek és az LDK-nak? A legnagyobb nézeteltérés abból adódott, hogy liga ragaszkodott a parlamenti elnöki tisztség megkaparintásához egészen addig, amíg 2021-ig meg nem választják a köztársaság új elnökét, akinek személyét szintén az LDK akarja adni. A megállapodást nehezítette, s a két párt közötti kapcsolatot nem éppen javította, hogy tavaly december 26-án megválasztották ugyan a parlament elnökét, csakhogy a parlament az Önrendelkezés egyik politikusának, az egykori újságíró Glauk Konjufcának szavazott bizalmat. Vagyis úgy látszott, nem teljesítik a Koszovói Demokratikus Liga egyik legfontosabb követelését. Múlt csütörtökön aztán Kurti merész lépésre szánta el magát, azt közölte, hétfőn mindenképpen megrendezi az új kabinetről a bizalmi szavazást, függetlenül attól, hogy nem született megállapodás az LDK-val. Pontosabban akkora kockázatot azért nem vállalt, mert Isa Mustafa LDK-elnök az egyik helyi televízióban azt közölte, jóllehet nincs egyezség, megszavazzák az Önrendelkezés kisebbségi kormányát. Nyilvánvaló azonban, hogy Koszovóban, ahol szüntelenül csatároznak egymással a pártok, valóságos politikai öngyilkossággal ér fel egy kisebbségi kabinet létrehozása, az aligha tudná kitölteni négyéves mandátumát. Kurti zsarolása végülis sikerrel járt, mert szombaton sikerült megállapodnia az új kormányról Isa Mustafával. A megegyezés értelmében az LDK mégis megkapja a parlament elnöki posztját, így Vjosa Osmani, a párt tavalyi miniszterelnökjelöltje irányíthatja a törvényhozás munkáját, s az LDK reményei szerint jövőre őt választhatják meg Koszovó új elnökének a leköszönő Hashim Thaci távozása után. Mindez azt jelzi, Koszovóban hamarosan valóban véget ér egy korszak. Ami a tárcák elosztását illeti, az új kabinetnek 15 minisztere lesz az eddigi 21 helyett, ebből 6t illeti meg az Önrendelkezést, szintén 6 az LDK-t, de ami különösen érdekes: a Szerb Lista két, valamint a nemzeti kisebbségek egy tárcát kaptak, miközben Kurti eredetileg azt közölte, nem veszi be a kormányba a szerbeket. Alighanem jelentős amerikai és európai nyomásra gondolta meg magát. Igaz, törvény is kötelezi őt a szerbekkel való együttműködésre. A parlament elnöki tisztségéből távozni kényszerülő Glauk Konjufca sem járt rosszul: a koszovói diplomácia irányítója lesz. Az Önrendelkezés és az LDK valójában már tavaly novemberben megállapodtak a közös programról. Számos feladat áll előttük, például az egészségügyi és oktatási reform. Fel akarják állítani a koszovói hadsereget, amelyből még számos nemzetközi konfliktus alakulhat ki. Nagy kérdés, miként alakul a viszony Szerbiával, e tekintetben áttörés nem várható. Pedig az EU folyamatosan próbálja meggyőzni Pristinát arról, hogy megállapodást kössön Belgráddal a jószomszédi viszonyról. Ehhez képest Koszovó százszázalékos vámot vezetett be a szerb termékekre, ami gazdaságilag mindkét országnak rendkívül hátrányos. Valószínűtlen az is, hogy az új vezetés támogatná azt a Donald Trump adminisztrációja által sem ellenzett ötletet, amely szerint a köztársaság területcserét hajtson végre Szerbiával. Arra pedig esély sincs, hogy az új kormány alatt beindul a gazdasági növekedés és Koszovónak sikerül a saját lábára állni. Az EU támogatása nélkül erre még évtizedekig nincs esély. Nagy kérdés az is, mennyire lesz harmonikus az Önrendelkezés és a Koszovói Demokratikus Liga együttműködése. A koalíciós tárgyalások során Kurti nem bizonyította azt, hogy csapatjátékos lenne. Az LDK-t irányító Isa Mustafa pedig egyetlen lépést sem tett azért, hogy beváltsa ígéretét és megújítsa, fiatalítsa az LDK-t. Továbbra is a régi gárdáé az utolsó szó és jellemző a pártban uralkodó viszonyokra: maga Mustafa akadályozta meg, hogy az újhullámot képviselő Vjosa Osmani megkapja a belügyi tárcát az új kabinetben. Bár az LDK nagyon reménykedik abban, hogy Thaci mandátumának lejárta után a párt jelölhet személyt az elnöki tisztségre a koalíció nevében, valójában előre kódolható, hogy ez nem lesz ennyire egyszerű és újabb ádáz viták alakulnak ki az Önrendelkezés és a liga között.

Legalább tíz fertőzött utas van a Japán partjainál karantén alá helyezett óceánjárón

Publikálás dátuma
2020.02.05. 09:59

Fotó: Kunihiko Miura / AFP/Yomiuri
Összesen 3700 ember van a fedélzeten.
Legalább tíz utasnál mutatták ki a koronavírus fertőzést a Japán partjainál karantén alá helyezett óceánjárón - közölte a japán egészségügyi miniszter, Kató Kaconobu szerdán. A Diamond Princess üdülőhajót, amelynek fedélzetén 3700-an tartózkodnak, azért tartják karantén alatt Jokohama partjainál, mert egyik utasánál, aki korábban Hongkongban kiszállt, kimutatták a tüdőgyulladást okozó új koronavírust. Egy 80 éves férfiről van szó. Az utasok és a személyzet tagjai közül 273 embert vírusvizsgálat alá vetettek, akik érintkezhettek a fertőző férfivel. Az eredmény szerint tíz, 50 és 80 év közötti embernél kimutatták a fertőzést. Egyiküknél sem mutatkoztak súlyosabb tünetek, de kórházba szállítják őket. A japán kormány arra kérte az 56 országból származó utasokat és személyzetet, hogy két további hétre még maradjanak a karanténban - közölte Kató. A hajó egyik utasa telefonon elmondta, közölték velük, a hajó ki fog kötni, hogy feltöltse élelmiszerkészletét és felvegyen más szükséges cikkeket.
Szerző

Először egy zokogó stewardess tűnt fel - ilyen volt a Ryanair-gépen, ahol sorban lettek rosszul az utasok

Publikálás dátuma
2020.02.05. 09:16

Fotó: Kisbenedek Attila / FAP
Állítólag azóta is folyamatosan repül az érintett gép, és a légnyomással sem lehetett baj.
Először egy pánikoló és zokogó stewardessre kapta fel a fejét, nyilatkozta az egyik magyar utas a Blikknek arról, hogy milyen volt azon a repülőjáraton, amelyiken négyen is rosszul lettek. Hétfőn a Népszava is beszámolt arról, hogy több utas is összeesett, két fiatalt pedig mesterségesen kellett lélegeztetni a Ryanair Budapestről Edinburgh-ba tartó járatán. Összesen négyen lettek rosszul, egy 17 éves lányt újra is kellett éleszteni.
"Kétségbeesve rohangál a személyzet, lefektetnek valakit a székek közé, majd elkezdik újraéleszteni"

- mesélte most a bulvárlapnak a gépen utazó magyar férfi. A hatalmas turbulencia miatt mindenkinek vissza kellett ülnie a székébe, visszacsatolták a lányt is - folytatta. Ekkor újabb ember lett rosszul, őt oxigénpalackra kötötték.
"A felszállás után másfél órával elkezdett fájni a fejem, rossz volt a közérzetem, hirtelen nagyon melegem lett"

- nyilatkozta egy másik magyar. Miután a közelében elájult valaki, a hangosbemondóban is kérték, hogy ha utazik orvos a gépen, az menjen segíteni a rosszul lett utas ellátásában. Szerinte az is hozzájárult a pánikhangulathoz, hogy semmiről nem tájékoztatta őket a személyzet.
A pilóta állítólag a szokásos, nagyjából 20 percig tartó landolási műveletet meggyorsítva, 5-10 perc alatt tette le a repülőt a viharos szélben. Az utasok beszámolói szerint többször nagy gázt adva húzta fel-le a gépet, miközben az emberek a fedélzeten az életükért rettegtek. Egy, a neve elhallgatását kérő pilóta a Blikknek azt mondta,
ha a fedélzetről elszökött volna az oxigén, minden utasnak rosszul kellett volna lennie, nemcsak néhány embernek.

A pilóta hozzátette: a géppel semmi baj nem lehet, hiszen azóta is folyamatosan repül, és ez jól nyomon követehető a repüléseket figyelő internetes oldalakon is.
Korábban egy utas a Scottish Sunnak beszélt arról, hogy a beszállásnál megszólalt egy tűzjelző, de ezen kívül semmi problémát nem észleltek.

Ryanair: a gép rendben volt

A Ryanair érdeklődésünkre leszögezte: két utas lett rosszul a január 31.-i repülésen akiket emiatt a repülőtérre érkezve ellátásban részesítettek. A repülőgép rendben landolt, az utasok később egészségügyi kezelést kaptak. A közleményben leszögezte: a géppel műszaki problémák nem voltak, a két rosszullét pedig nem volt kapcsolatban egymással
Szerző
Témák
repülés Ryanair
Frissítve: 2020.02.05. 11:44