Az irodaépítések viszont inkább a külső kerületekben, a Váci úton, Dél-Budán és a Könyves Kálmán körút, illetve a Hungária körút környékén koncentrálódnak. Úgy tűnik tehát, hogy a turisták kiszorítják az öltönyös úriembereket a belvárosból – summázta a helyzetet Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója.
Ami az irodapiacot illeti: még soha nem kerestek annyian irodát, mint tavaly. A bérbe adott terület megközelítette a 640 ezer négyzetmétert, ami 17 százalékkal magasabb az eddigi rekordnak számító 2015. évi szintnél. A kihasználatlansági ráta is rekordszinten, 5,6 százalékon áll. Mivel nincs annyi szabad irodaterület, mint amennyire a vállalkozások igényt tartanának, rekordot döntöttek a hosszabbítások is: a cégek csaknem fele meglévő bérletét vitte tovább. Ha mégis költözni szeretne egy cég, akkor jó előre, akár két-három évvel az új irodaház elkészülte előtt le kell foglalnia a helyeket, így az előbérleti szerződések aránya is elérte a 20 százalékot – mutatott rá Borbély Gábor. Ennek következtében az építés alatt álló fejlesztésekben már csak az irodaterületek alig 40 százaléka kiadó. Jó hír ugyanakkor az irodát kereső cégeknek, hogy jelenleg országszerte 574 ezer négyzetméternyi irodaterület építése zajlik, ami negyedével több, mint tavaly. Mivel azonban az eredetileg 2019-re tervezett projektek alig fele készült el időben, a budapesti irodapiac csupán 63 ezer négyzetméterrel bővült, az átadások többsége átcsúszott az idei évre. A fővárosi modern irodaállomány így az idén 264 ezer négyzetméterrel bővülhet, és jövő év elején átlépheti a 4 millió négyzetmétert is.
A fővárosban épülő hotelek közül az idén várhatóan 18-at adnak majd át, ami 2 150 új szobát jelent. A csúszások azonban itt is veszélyeztetik az év végére tervezett átadásokat, márpedig a hotelek mintegy felének elkészültét az év utolsó hónapjaira ígérik a beruházók. Az építési láz mindenesetre rendkívüli: országszerte összesen 32 hotel épül, a teljes hazai szállodakapacitás pedig a tervek szerint 3 750 szobával bővül 2022 végéig.
A kiskereskedelmi ingatlanok esetében viszont továbbra sem dübörög a fejlesztési piac, és a kereslet is gyengült 2018-hoz képest. Bár a kiskereskedelmi forgalom országosan 5,7 százalékkal bővült tavaly, a budapesti plázák forgalomnövekedése csak 2-3 százalékra rúgott. Ez a CBRE szerint a fővároson kívüli erősebb forgalomnövekedéssel és az online vásárlás további térnyerésével magyarázható. A bérleti díjak növekedése is megtorpant a fővárosi bevásárlóközpontokban, míg a vidéki üzletházak és a bevásárlóutcák esetében ez a fordulat még nem látszik.
