A turisták kiszorítják az öltönyösöket: irodák helyett hotelek épülnek a Belvárosban

Publikálás dátuma
2020.02.05. 08:30
Képünk illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Átrajzolják Budapest képét az új ingatlanpiaci beruházások: a fővárosban jelenleg 24 hotel építése zajlik, zömmel a történelmi Belvárosban.
Az irodaépítések viszont inkább a külső kerületekben, a Váci úton, Dél-Budán és a Könyves Kálmán körút, illetve a Hungária körút környékén koncentrálódnak. Úgy tűnik tehát, hogy a turisták kiszorítják az öltönyös úriembereket a belvárosból – summázta a helyzetet Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója. Ami az irodapiacot illeti: még soha nem kerestek annyian irodát, mint tavaly. A bérbe adott terület megközelítette a 640 ezer négyzetmétert, ami 17 százalékkal magasabb az eddigi rekordnak számító 2015. évi szintnél. A kihasználatlansági ráta is rekordszinten, 5,6 százalékon áll. Mivel nincs annyi szabad irodaterület, mint amennyire a vállalkozások igényt tartanának, rekordot döntöttek a hosszabbítások is: a cégek csaknem fele meglévő bérletét vitte tovább. Ha mégis költözni szeretne egy cég, akkor jó előre, akár két-három évvel az új irodaház elkészülte előtt le kell foglalnia a helyeket, így az előbérleti szerződések aránya is elérte a 20 százalékot – mutatott rá Borbély Gábor. Ennek következtében az építés alatt álló fejlesztésekben már csak az irodaterületek alig 40 százaléka kiadó. Jó hír ugyanakkor az irodát kereső cégeknek, hogy jelenleg országszerte 574 ezer négyzetméternyi irodaterület építése zajlik, ami negyedével több, mint tavaly. Mivel azonban az eredetileg 2019-re tervezett projektek alig fele készült el időben, a budapesti irodapiac csupán 63 ezer négyzetméterrel bővült, az átadások többsége átcsúszott az idei évre. A fővárosi modern irodaállomány így az idén 264 ezer négyzetméterrel bővülhet, és jövő év elején átlépheti a 4 millió négyzetmétert is. A fővárosban épülő hotelek közül az idén várhatóan 18-at adnak majd át, ami 2 150 új szobát jelent. A csúszások azonban itt is veszélyeztetik az év végére tervezett átadásokat, márpedig a hotelek mintegy felének elkészültét az év utolsó hónapjaira ígérik a beruházók. Az építési láz mindenesetre rendkívüli: országszerte összesen 32 hotel épül, a teljes hazai szállodakapacitás pedig a tervek szerint 3 750 szobával bővül 2022 végéig. A kiskereskedelmi ingatlanok esetében viszont továbbra sem dübörög a fejlesztési piac, és a kereslet is gyengült 2018-hoz képest. Bár a kiskereskedelmi forgalom országosan 5,7 százalékkal bővült tavaly, a budapesti plázák forgalomnövekedése csak 2-3 százalékra rúgott. Ez a CBRE szerint a fővároson kívüli erősebb forgalomnövekedéssel és az online vásárlás további térnyerésével magyarázható. A bérleti díjak növekedése is megtorpant a fővárosi bevásárlóközpontokban, míg a vidéki üzletházak és a bevásárlóutcák esetében ez a fordulat még nem látszik.  
Szerző

Veszélyben több ezer vasutasállás

Publikálás dátuma
2020.02.05. 07:00

Fotó: Népszava
A szakszervezetek szerint az elmaradt kormányzati támogatás miatt rövidesen megszűnhet az egyes kocsis árufuvarozás és több ezer munkahely.
Több ezer munkahely szűnhet meg rövidesen, ha a kormány nem teljesíti a tavaly őszi ígéretét és nem támogatja a vasúti árufuvarozás egyik legfontosabb ágát, a szakmai nyelven „egyes kocsis” (vagy „szórt kocsis”) árufuvarozásnak nevezett tevékenységet - figyelmeztetett két vasutas szakszervezet. Becslések szerint a hazai vasúti áruforgalom negyedét adó „egyes kocsis” fuvarozásról akkor beszélünk, amikor a szállító nem egy teljes szerelvényt, hanem egy-egy vagonnyi árut ad fel a vasúton. Ilyenkor a rendező pályaudvarokra előzetesen beszállított kocsikból állítanak össze egy szerelvényt, majd azt továbbítják a célállomásra. A Magyarországon ezt tevékenységet egyedül ellátó Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél (RCH) jelen lévő két szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete és a VDSZSZ Szolidaritás közös közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy az RCH tulajdonosa, az osztrák államvasutak (ÖBB) magyar kormányzati támogatás nélkül rövidesen felhagyhat ezzel a tevékenységgel. Ebben az esetben Magyarországon megszűnik ez a fajta áruszállítás, pedig a forgalmi adatokból jól látszik, hogy igény van rá. Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke a várható következményekről lapunknak azt mondta: ha megszűnik az effajta tevékenység, az RCH munkavállalóinak fele – mintegy ezer ember – veszítheti el a megélhetését, de rendező pályaudvarokat is be kellene zárni. A vasúti forgalom csökkenésével összesen akár kétezer ember - tolatásvezetők, kocsirendezők, járműkarbantartók –  is munkanélkülivé válhatnak. Ráadásul az eddig vasúton, "egyes kocsikban" szállított 10-12 millió tonnányi árut – benne 2-3 millió tonna veszélyes jelölésűt –, a közutakon kellene majd eljuttatni rendeltetési helyére, ami jelentősen megterhelné az úthálózatot, és ráadásul a klímavédelmi célokat is veszélyeztetné. Csak a veszélyes áru mozgatásához 60-80 ezer tartályos kamionfuvar lenne szükséges. A probléma veleje, hogy a kisebb teheráru-tételek beszállítása és összerendezése igencsak munka- és költségigényes, így az egyes kocsis áruszállítás piaci alapon csak jelentős ráfizetéssel üzemeltethető. Zlati Róbert szerint a szakma úgy kalkulálja, hogy évi 4-5 milliárd forintos céltámogatásra lenne szükség, hogy gazdaságosan működjön az ágazat. Azonban az RCH-t még 2009-ben megvásárló osztrák vasutak éveken át saját zsebből – illetve a többi árufuvarozási tevékenységéből - finanszírozta a veszteséges egyes kocsis áruszállítást. Az utóbbi években a cég már nem tudta kigazdálkodni ezt a tételt, és veszteséggel zárta 2017-et és 2018-at is, illetve a hírek szerint a tavalyi év sem sikeredett rózsásabbra. Először már tavaly májusban figyelmeztetett az ágazat – akkor a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülettel közösen -, hogy magyar kormánytámogatás nélkül rövidesen ellehetetlenülhet az egyes kocsi fuvarozás. A szakmai jelzések is hozzájárultak, hogy tavaly szeptemberben stratégiai megegyezés született a Rail Cargo Group és a kormány nevében eljáró, a területért felelős, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Szakmai forrásaink szerint az RCH tulajdonosa őszig vár, majd ha nem történik előrelépés az ügyben, úgy meghozza a döntést arról, hogy beszünteti-e ezt a tevékenységét.  

Elakadt az előterjesztés

Az RCH és az ITM között köttetett megállapodásban az innovációs tárca vállalta, hogy megvizsgálja az egyedi kocsirakományú forgalom céltámogatásának lehetőségét, illetve amennyiben ez adott, úgy megszerzi ehhez az EU jóváhagyását is. Azonban szakmai forrásaink szerint a történet itt meg is állt: bár készült előzetes munkaanyag a támogatás mikéntjéről, ám úgy hírlik, hogy a kormány elé azóta sem jutott el semmilyen javaslat az ITM-től. Más forrás szerint nem a szaktárca, hanem a Pénzügyminisztérium nem adott zöld jelzést a céltámogatásra. Az ITM érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy „a megállapodásban foglalt intézkedések részeként egyebek mellett egyeztetések zajlanak az egyedi kocsirakományú forgalom céltámogatásával kapcsolatban is.” Azt ugyanakkor a tárca nem részletezte, hogy milyen szinten áll ez az egyeztetés. Ugyanakkor a tárca elismerte, hogy az RCH jelenléte közvetve ezres nagyságrendben teszi lehetővé további magyar munkahelyek fenntartását az ágazatban. Az ügyben kerestük a Pénzügyminisztériumot is, ám választ egyelőre nem kaptunk.  

Hiába kevesebb az offshore-cég, a titkolózók új megoldásokat találhatnak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 19:55

Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP
Bár az offshore-körökhöz köthető hazai cégek száma csökken, a rejtőzködni vágyók változatlanul megtalálják számításukat.
Az adóparadicsomokhoz köthető, a köznyelvben offshore hátterűnek nevezett hazai cégek a 2000-es években élték virágkorukat - emlékeztet Pertics Richárd, az Opten nevű céginformációs szolgáltató elemzője. Dívott az adótervezés és a tulajdonosi viszonyok elfedése. Számuk 2004 és 2009 között több mint háromszorosára, 7 ezer közelébe ugrott. Miután eme adótervezési és rejtőzködési gyakorlatra a hatóságok, a jogalkotók és a piaci szereplők is felfigyeltek, négy év "kivárás" után számuk apadásnak indult. Jelenleg Magyarországon mintegy 3300, közvetlenül offshore-jellegű tulajdonban álló vállalkozást tartanak nyilván. Az áttételes kapcsolatokat is beleszámítva az érték 5 ezer fölé ugrik. A csökkenést Pertics Richárd nem feltétlenül a rejtőzködés és az adótervezés visszaszorulásának tudja be. Amiként a hatóság küzd a szürkegazdaság ellen, úgy annak haszonélvezői is találhatnak új megoldásokat. Ilyen, ha a tulajdonosi láncba másutt bejegyzett cégeket iktatnak. Az uniós nyilvántartások egyesítése ugyanis még várat magára. De a hazai részvénytársaságok és tőkealapok átláthatósága sem teljes. Az országban működő offshore-hátterű vállalkozások 36 százaléka ingatlannal foglalkozik, míg az ágazat aránya a többi társaság körében csak 8 százalék. Emellett jelentős szerepű a kereskedelem és a tanácsadás is. Az offshore önmagában nem törvénytelen - szögezi le az elemzés. Bizonyos egzotikus államok tulajdonosok közötti kiemelt népszerűségét ugyanakkor tényleges gazdasági okok kevéssé indokolják. A legkirívóbb Seychelles, Panama, Belize és a Marshall-szigetek. A top 10 offsore-helyszínen jegyezték be az ilyen hátterű hazai cégek 90 százalékát - állapítja meg az Opten.

Hazai offshore-top 10

Tulajdonos ország - Cégek darabszáma Ciprus 1371 Seychelles-szigetek 737 Egyesült Arab Emírségek 478 Liechtenstein 476 Panama 357 Málta 280 Belize 261 Hong Kong 251 Marshall-szigetek 147 Szingapúr 105 Forrás: Opten.hu

Szerző
Témák
cég offshore