Veszélyben több ezer vasutasállás

Publikálás dátuma
2020.02.05. 07:00

Fotó: Népszava
A szakszervezetek szerint az elmaradt kormányzati támogatás miatt rövidesen megszűnhet az egyes kocsis árufuvarozás és több ezer munkahely.
Több ezer munkahely szűnhet meg rövidesen, ha a kormány nem teljesíti a tavaly őszi ígéretét és nem támogatja a vasúti árufuvarozás egyik legfontosabb ágát, a szakmai nyelven „egyes kocsis” (vagy „szórt kocsis”) árufuvarozásnak nevezett tevékenységet - figyelmeztetett két vasutas szakszervezet. Becslések szerint a hazai vasúti áruforgalom negyedét adó „egyes kocsis” fuvarozásról akkor beszélünk, amikor a szállító nem egy teljes szerelvényt, hanem egy-egy vagonnyi árut ad fel a vasúton. Ilyenkor a rendező pályaudvarokra előzetesen beszállított kocsikból állítanak össze egy szerelvényt, majd azt továbbítják a célállomásra. A Magyarországon ezt tevékenységet egyedül ellátó Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél (RCH) jelen lévő két szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete és a VDSZSZ Szolidaritás közös közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy az RCH tulajdonosa, az osztrák államvasutak (ÖBB) magyar kormányzati támogatás nélkül rövidesen felhagyhat ezzel a tevékenységgel. Ebben az esetben Magyarországon megszűnik ez a fajta áruszállítás, pedig a forgalmi adatokból jól látszik, hogy igény van rá. Zlati Róbert, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke a várható következményekről lapunknak azt mondta: ha megszűnik az effajta tevékenység, az RCH munkavállalóinak fele – mintegy ezer ember – veszítheti el a megélhetését, de rendező pályaudvarokat is be kellene zárni. A vasúti forgalom csökkenésével összesen akár kétezer ember - tolatásvezetők, kocsirendezők, járműkarbantartók –  is munkanélkülivé válhatnak. Ráadásul az eddig vasúton, "egyes kocsikban" szállított 10-12 millió tonnányi árut – benne 2-3 millió tonna veszélyes jelölésűt –, a közutakon kellene majd eljuttatni rendeltetési helyére, ami jelentősen megterhelné az úthálózatot, és ráadásul a klímavédelmi célokat is veszélyeztetné. Csak a veszélyes áru mozgatásához 60-80 ezer tartályos kamionfuvar lenne szükséges. A probléma veleje, hogy a kisebb teheráru-tételek beszállítása és összerendezése igencsak munka- és költségigényes, így az egyes kocsis áruszállítás piaci alapon csak jelentős ráfizetéssel üzemeltethető. Zlati Róbert szerint a szakma úgy kalkulálja, hogy évi 4-5 milliárd forintos céltámogatásra lenne szükség, hogy gazdaságosan működjön az ágazat. Azonban az RCH-t még 2009-ben megvásárló osztrák vasutak éveken át saját zsebből – illetve a többi árufuvarozási tevékenységéből - finanszírozta a veszteséges egyes kocsis áruszállítást. Az utóbbi években a cég már nem tudta kigazdálkodni ezt a tételt, és veszteséggel zárta 2017-et és 2018-at is, illetve a hírek szerint a tavalyi év sem sikeredett rózsásabbra. Először már tavaly májusban figyelmeztetett az ágazat – akkor a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülettel közösen -, hogy magyar kormánytámogatás nélkül rövidesen ellehetetlenülhet az egyes kocsi fuvarozás. A szakmai jelzések is hozzájárultak, hogy tavaly szeptemberben stratégiai megegyezés született a Rail Cargo Group és a kormány nevében eljáró, a területért felelős, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. Szakmai forrásaink szerint az RCH tulajdonosa őszig vár, majd ha nem történik előrelépés az ügyben, úgy meghozza a döntést arról, hogy beszünteti-e ezt a tevékenységét.  

Elakadt az előterjesztés

Az RCH és az ITM között köttetett megállapodásban az innovációs tárca vállalta, hogy megvizsgálja az egyedi kocsirakományú forgalom céltámogatásának lehetőségét, illetve amennyiben ez adott, úgy megszerzi ehhez az EU jóváhagyását is. Azonban szakmai forrásaink szerint a történet itt meg is állt: bár készült előzetes munkaanyag a támogatás mikéntjéről, ám úgy hírlik, hogy a kormány elé azóta sem jutott el semmilyen javaslat az ITM-től. Más forrás szerint nem a szaktárca, hanem a Pénzügyminisztérium nem adott zöld jelzést a céltámogatásra. Az ITM érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy „a megállapodásban foglalt intézkedések részeként egyebek mellett egyeztetések zajlanak az egyedi kocsirakományú forgalom céltámogatásával kapcsolatban is.” Azt ugyanakkor a tárca nem részletezte, hogy milyen szinten áll ez az egyeztetés. Ugyanakkor a tárca elismerte, hogy az RCH jelenléte közvetve ezres nagyságrendben teszi lehetővé további magyar munkahelyek fenntartását az ágazatban. Az ügyben kerestük a Pénzügyminisztériumot is, ám választ egyelőre nem kaptunk.  

Hiába kevesebb az offshore-cég, a titkolózók új megoldásokat találhatnak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 19:55

Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP
Bár az offshore-körökhöz köthető hazai cégek száma csökken, a rejtőzködni vágyók változatlanul megtalálják számításukat.
Az adóparadicsomokhoz köthető, a köznyelvben offshore hátterűnek nevezett hazai cégek a 2000-es években élték virágkorukat - emlékeztet Pertics Richárd, az Opten nevű céginformációs szolgáltató elemzője. Dívott az adótervezés és a tulajdonosi viszonyok elfedése. Számuk 2004 és 2009 között több mint háromszorosára, 7 ezer közelébe ugrott. Miután eme adótervezési és rejtőzködési gyakorlatra a hatóságok, a jogalkotók és a piaci szereplők is felfigyeltek, négy év "kivárás" után számuk apadásnak indult. Jelenleg Magyarországon mintegy 3300, közvetlenül offshore-jellegű tulajdonban álló vállalkozást tartanak nyilván. Az áttételes kapcsolatokat is beleszámítva az érték 5 ezer fölé ugrik. A csökkenést Pertics Richárd nem feltétlenül a rejtőzködés és az adótervezés visszaszorulásának tudja be. Amiként a hatóság küzd a szürkegazdaság ellen, úgy annak haszonélvezői is találhatnak új megoldásokat. Ilyen, ha a tulajdonosi láncba másutt bejegyzett cégeket iktatnak. Az uniós nyilvántartások egyesítése ugyanis még várat magára. De a hazai részvénytársaságok és tőkealapok átláthatósága sem teljes. Az országban működő offshore-hátterű vállalkozások 36 százaléka ingatlannal foglalkozik, míg az ágazat aránya a többi társaság körében csak 8 százalék. Emellett jelentős szerepű a kereskedelem és a tanácsadás is. Az offshore önmagában nem törvénytelen - szögezi le az elemzés. Bizonyos egzotikus államok tulajdonosok közötti kiemelt népszerűségét ugyanakkor tényleges gazdasági okok kevéssé indokolják. A legkirívóbb Seychelles, Panama, Belize és a Marshall-szigetek. A top 10 offsore-helyszínen jegyezték be az ilyen hátterű hazai cégek 90 százalékát - állapítja meg az Opten.

Hazai offshore-top 10

Tulajdonos ország - Cégek darabszáma Ciprus 1371 Seychelles-szigetek 737 Egyesült Arab Emírségek 478 Liechtenstein 476 Panama 357 Málta 280 Belize 261 Hong Kong 251 Marshall-szigetek 147 Szingapúr 105 Forrás: Opten.hu

Szerző
Témák
cég offshore

Orbán: "megölik" a konzervatív vezetőket, ha a gazdasági mutatók csökkennek

Publikálás dátuma
2020.02.04. 19:17
Orbán Viktor Rómában
Fotó: Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
A miniszterelnök szerint a konzervatív politika előfeltétele a gazdasági siker, a néppárt az egyetemek nyomása miatt liberális és baloldali, ő pedig azt mondhat, amit akar.
A gazdasági sikerességet nevezte a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Rómában, az Edmund Burke Alapítvány Nemzeti konzervativizmus című konferenciáján rendezett pódiumbeszélgetésen. A kormányfő azt mondta, a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők "túléljenek". Ha ugyanis ez nem sikerül,
ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel "megölik"

- fogalmazott. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban alá is húzta, hogy Magyarország pusztán a számokat nézve jól áll: a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és szerinte az államadósság is csökken. (Az államadósság valójában folyamatosan növekszik, mértéke kizárólag GDP-arányosan látszik csökkenni.)
A miniszterelnök arra is kitért: a magyar "konzervatív vezetés" abban különbözik sok más európai társától, hogy egyrészt a magyarországi kormánypártokon - hála a kétharmadnak - nincs nyomás, hogy alkossanak koalíciót más pártokkal. Másrészt a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában, ahol - állítása szerint - a média 90 százaléka a "progresszív liberálisoké". Magyarországon "nagyobb az egyensúly" - jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki azt mondhatja, amit gondol. Ezután valóban így is tett Orbán, azt a nehezen értelmezhető állítást téve, hogy
"Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs".

Az MTI közleményéből nem derül ki, mire gondolhatott. A közmédiás összefoglaló szerint ezután a nyugat-európai keresztények arányának csökkenéséről fogalmazott meg egy megalapozatlan állítást Orbán, kijelentette, hogy a liberálisok nem szeretik a keresztény társadalmat, majd az "identitás" témáját vette elő, de ezt már az EPP-hez kötve. Arról is beszélt, hogy Európában új kihívásokra és energiával teli új mozgalmakra van szükség, különben a kontinens nem lesz versenyképes. A Fidesz uniós pártcsaládjáról, az Európai Néppártról (EPP) pedig azt mondta - nem először -, hogy baloldali, liberális irányba mozog. Ezért a sajtót és az egyetemeket tette felelőssé Orbán.
Témák
Orbán Viktor
Frissítve: 2020.02.04. 20:34