Előfizetés

Nem működik, mégis nyeli a pénzt: akár 16 milliárdra is dagadhat az e-jegy végszámlája

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.05. 06:30

Fotó: Népszava
Azért akadt, aki jól járt a projekttel.
Hiába mondták fel az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését másfél éve, még a perindításig se jutott el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Holott egy választott bíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat.
A jogi szakértők szerint egyébként kevés esély van arra, hogy visszaszerezzék azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló Scheidt & Bachmann-nak (SB). Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken. Sőt, mint ahogyan az a BKK Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépése után megválasztott új igazgatóságának készített jelentésből kiderül: a szerződés furcsa módosításai miatt az SB jogosan követelheti az addig legyártott, de még át nem vett termékek árának a megfizetését is.
Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.)  Bár a helyzet abszurdnak tűnik, elég nagy esély van arra, hogy a fővárosi önkormányzatnak végül ki kell fizetnie a milliárdos számlát vagy legalábbis egy részét. Főként úgy, hogy az elmúlt másfél évben alig történt valami a károk enyhítése érdekében. A BKK menedzsmentje - élén Dabóczi Kálmán vezérigazgatóval -, valamint a projekt felelősei tavaly januárban távoztak a cégtől. A helyükre érkezőknek pedig csak annyira tellett, hogy tavaly áprilisra elkészítsék a leltárt és előkészítsenek egy szerződést a beléptető kapuk visszaadásáról 5 millió euró értékben a német cégnek, de a megállapodást azóta se írták alá. A BKK igazgatósága számára készített jelentés hosszan sorolja a bukás okait. Bár néhány közülük meglepő. Hátrányosnak tartották például, hogy a szerződés nyelve angol, a projekt megvalósításáért felelős vállalkozót nem a magyar közbeszerzési szabályok alapján választották ki, hanem a projekthez közel 17 milliárd forintos hitelt nyújtó Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) által előírt eljárás alapján. De úgy vélték, hogy a Scheidt & Bachmannnal 2014 októberében aláírt 91 millió eurós szállítói szerződés alkalmas volt arra, hogy szigorú projektvezetés mellett a beruházás sikeresen megvalósítható legyen. Csakhogy a szerződést 2015 júliusában a fővárosra nézve nagyon előnytelenül módosították: a BKK-nak ezt követően a leszállított, de önmagukban működésképtelen rendszerelemek után is fizetnie kellett. A módosítás megteremtette annak kockázatát, hogy a megrendelőnél, azaz a fővárosnál nagy tömegű használhatatlan eszköz halmozódjon fel. És ez így is lett. Jelenleg 175 beléptető kapu porosodik egy raktárban 5 millió eurós értékben. Megváltoztatták a projekt ütemezését is, a tervezés részekre bontása magában hordozta a kudarc lehetőségét. Majd néhány hónap múlva ismét módosították, mégpedig oly módon, hogy a tendergyőzelem érdekében meglehetősen alulárazott munkákat az SB immáron valós költségen számolhatta el. Egy meglehetősen zavaros rendelkezés pedig arra is lehetőséget nyújtott a cégnek, hogy a BKK késedelme esetén állásidőt számítson fel. A jelentés szerint érdemes lenne kivizsgálni, hogy milyen céllal és milyen döntéselőkészítés eredményeként sikerült ezt a főváros számára rendkívül hátrányos módosítást keresztülvinni. Az SB ugyanis most erre alapozva nyújtott be több millió eurós kárigényt. A fővárosi önkormányzat milliárdokat bukott a projekten. A BKK ugyan szintén nyilvántart 5,2 milliárdos követelést, ám ennek behajtásához nem sok reményt fűznek. Nem mindenki járt ilyen rosszul. A hitel és egyéb pénzügyi műveletek költsége 1 milliárd felett van, az ügyvédek már így is kaszáltak 215 milliót, a szakértők 906 milliót. A Scheidt & Bachmann magyarországi leányvállalata még növelni is tudta az árbevételét 2018-ban. A cég ügyvezetője egyébként az a Lakatos András, akit a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszerének csúfos bukása miatt menesztettek a T-Systemtől. A kormány is meglátta az e-jegyben rejlő lehetőséget. A jelentés szerint a projekt bukásában nem kis része volt a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozásának. Az Orbán-kabinet ráadásul a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe. Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönő viszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. A cég 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után, ami akár 1,5 milliárd forintos bevételt hozhat évente és ez még csak a kezdet. A cég az idén két közlekedési kártya pilot-projektet indítana. (Bár ezt már évek óta ígérik.) A végén övék lehet az egész e-jegy-torta. Az OTP se marad ki a buliból: az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét ők építik ki és üzemeltetik. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47–1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.

Ügytengerbe fulladnak a rendőrségen

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.02.05. 06:00

Fotó: Komka Péter / MTI
Minden, a kapitányságokra átlépő kormányhivatali dolgozó csaknem ezer szabálysértési eljárást visz magával.
Mindössze 140 szabálysértési ügyekkel foglalkozó kormányhivatali dolgozó vállalta az országban, hogy márciustól átmegy a rendőrség állományába és ott folytatja ugyanezt a munkát - értesült a Népszava. Közülük 120 ügyintéző vett részt a múlt héten a Belügyminisztériumban tartott tájékoztatón, de értesüléseinket sem a tárca, sem az Országos Rendőr-főkapitányság nem erősítette meg. Nehéz megítélni, hogy az átlépők száma sok vagy kevés, de a két szervezetnél egy évben összegyűlő nagyjából 350 ezer ilyen eset megfelelő elintézéséhez biztos, hogy nagyon sokan kellenének, miközben mindkét területről tömegesen távoznak a munkatársak. Így biztosra vehető, hogy a rendőrség nehezen boldogul majd azzal a helyzettel, hogy az eddigi közlekedési vagy hajléktalanokat érintő ügyek mellett a például a túl sok iskolai hiányzás miatt is nekik kell eljárást kezdeni a szülőkkel szemben.
A kormányhivatalok sem lélegezhetnek fel, a szabálysértésektől megszabadulnak, ám az építési hatósági feladatokkal bővül a tevékenységük, és értesüléseink szerint nem találnak hozzáértő jelentkezőket.

A kormányhivatalokat irányító Miniszterelnökség szerint mindenhol minden rendben lesz, de a távozók létszámát most feltett kérdéseinkre sem árulták el. Az elérhető információk alapján úgy számolunk, hogy elvben legfeljebb 1700 kormányhivatali alkalmazott válthatna munkahelyet, de a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője arról tájékoztatott, hogy az erre kért, közigazgatásban dolgozó hivatalnokok közül többen inkább otthagyják a járási és megyei hivatalokat, nem vállalják, hogy rendvédelmi igazgatási alkalmazottak legyenek. Ennek Powell Pál szerint a rendőrség nem hivatásos állományához tartozókra vonatkozó egy éve hatályba lépett rendvédelmi igazgatási törvény (Riasz) a magyarázata, például mert a rendvédelmi alkalmazottak kötelezhetők rá, hogy megadják, merre járnak szabadidejükben, vagyonnyilatkozatot kell tenniük, közülük bárkit bármikor megfigyelhetnek, s aki ezt nem vállalja, azt elküldik a szervezettől. Tavaly, amikor az új törvénynek megfelelő szerződést csak 150 munkatárs nem írta alá a 11 ezerből, győzelmi jelentések jelentek meg – emlékeztetett, de hozzátette, arról nincs felmérés, hogy a hétköznapok tapasztalatai alapján azóta hányan távoztak, márpedig folyamatos az elvándorlás. Ha majdnem megduplázódik a rendőrséghez kerülő szabálysértési ügyek száma, de nem érkezik elég munkatárs az intézésükre, az az érdekvédelmi vezető szerint újabb lökést adhat a felmondásoknak.

Létszámtitok

A fővárosi és megyei kormányhivatalok engedélyezett dolgozói összlétszáma jelenleg a kancelláriaminiszter rendelete értelmében 34 011 fő. A szabálysértési ügyekkel ezeknek a szervezeteknek a hatósági osztályai foglalkoznak, de kifejezetten szabálysértésekre specializálódott ügyintézőt alig találni a munkatársak között, az ezen a területen is dolgozók többsége igazgatási vagy hatósági ügyintézőként szerepel a foglalkoztatottak listájában. A kormányhivatalok szigorúan betartják, hogy a szervezetről csak általános információkat lehessen elérni, de Heves megye kivételként közreadta valamennyi munkatárs elérhetőségeit. A táblázatokból az derül ki, hogy a nekik engedélyezett 1149 munkahelyből jelenleg 1136 van betöltve, 359 fő dolgozik a megyei hivatalban, ebből 13 neve mellett szerepel az igazgatási vagy hatósági ügyintéző, szakügyintéző megnevezés, de szabálysértési szakembert nem tartanak nyilván. A térség hét járási hivatalában együtt 777 fő a létszám, közülük csak hatan foglalkoznak kizárólag szabálysértésekkel, 48 kollégájuk amolyan „mindenes”. Az 54 ügyintéző a teljes létszám kevesebb mint öt százaléka, s ha ezt az arányt általánosnak tekintjük, akkor országosan nagyjából 1700 hivatalnoknak kellett elgondolkodnia, hogy maradjon kormányhivatalnok, vagy átmenjen a rendőrségre. Ha szigorúan csak a nevesített szabálysértési ügyintézőket vennénk figyelembe, akkor alig 120 embert érintene a változás, de ezt az ilyen ügyek magas száma miatt nehezen tartjuk elképzelhetőnek. Információink szerint például Csongrádban a megyei kormányhivatalból csak négyen lépnek át márciustól a rendőrséghez, de azt nehéz elképzelni, hogy a 19 megye és a főváros kormányhivatalát nézve összesen 80 ember elég lenne a feladatok elvégzéséhez a rendőrség kötelékében. A Belügyminisztérium legutolsó elérhető monitoring adatai alapján ugyanis tavaly szeptember végén több mint 142 ezer szabálysértési ügy volt folyamatban az ország kormányhivatalaiban, a rendőrség pedig 2019-ben valamivel több mint 204 ezer szabálysértési eljárást kezdeményezett. A legtöbbet, 71 ezret Budapesten, Pest megyében és Szabolcsban nagyjából 17 ezret, Borsodban 13 ezret, de Tolnában például kevesebb mint 3 ezret. A területi különbségek alapján vélhetően abban is lesznek nagy eltérések, hogy az egyes megyei rendőrkapitányságokon márciustól hányan foglalkoznak majd a szabálysértésekkel. 

Két sérült és 400 riasztás a szélvihar kedd esti mérlege

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.04. 21:26
A viharos szélben megsérült fát vágnak ki a tűzoltók a IV. kerületi Rózsa utcában 2020. február 4-én. Ezen a napon Budapesten dőlt meg az országos szélrekord: a János-hegyen 124 kilométeres széllökést is mértek
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
100 épületben, köztük 10 közintézményben keletkeztek károk, Pápán egy ház tűzfala is leomlott. 22 esetben villanyvezetékeket szaggatott le a szél.
Több mint négyszázszor riasztották a tűzoltókat a viharos szél okozta károk miatt kedd este 6 óráig országszerte a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint. A legtöbb beavatkozásra eddig az Észak-Dunántúlon, így Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megyében volt szükség, illetve Pest megyében és fővárosban is jelentős feladatokat ad a vihar.
A károk nyomán két ember sérült meg.

A szél jellemzően fákat döntött ki, ágakat szakított le, amelyek több esetben akadályozták a közlekedést. Ugyanakkor mintegy 100 épületben, köztük 10 közintézményben keletkeztek károk, mert a viharos szél megbontotta a tetőket, vakolatdarabokat sodort le a házak homlokzatáról, 22 esetben villanyvezetékeket szaggatott le a szél.
Pest megye és a főváros területén este hétkor még mintegy 140 helyszínen dolgoztak a tűzoltók. A budapesti II. kerületében egy fa és egy oszlop dőlt rá egy személyautóra, a XVI. kerületben egy fa vezetékre dőlt, a XI. kerületben pedig azért kérték a tűzoltók segítségét, mert egy fa személyautóra, kerítésre, illetve közvilágítási vezetékre dőlt. A III. kerületben két helyen is kidőlt fa akadályozta a forgalmat, XIII. kerületben egy épület tűzfaláról pedig téglák hullottak a kövezetre.
Szigetszentmiklóson egy tizenöt méter magas fa gyökerestől kifordult és rádőlt egy házra. Érden egy fa egy ház udvarára, Budaörsön egy autóra esett, Dabason pedig ugyancsak egy tizenöt méteres fa dőlt ki. A vihar miatt több fa kidőlt Veszprémben, Pápán, Cseszneken, Olaszfalu térségében, Nemesszalókon, Balatonrendesen és Balatonfüreden is. Veszprém város térségében a 8-as főúton több helyen közlekedési lámpákat szakított le a vihar, a pápai Türr István Gimnázium tetejét pedig megbontotta az erős szél. Egy pápai családi ház tűzfala leomlott, a lakhatatlanná vált épületből két embert kellett kiköltöztetni. A tűzoltók 64 műszaki mentést végeztek a megyében. Komárom-Esztergom megyében, Tatabányán, szintén egy kidőlt fához riasztották a tűzoltókat, Dad településen pedig egy fa elektromos vezetékre dőlt. A vihar károkat okozott a Dél-Dunántúlon is. A Mecseki Parkerdőt kezelő önkormányzati társaság azt közölte, hogy az elmúlt napok esőzései után a nagy sebességű szél Pécs belterületén és a városi parkerdő területén több fát döntött ki, valamint számtalan esetben tört le kisebb-nagyobb ágakat. A Mecseki Parkerdő területén nagyobb fák is kidőltek, ezzel egyes erdei útszakaszok is veszélyessé váltak; a társaság munkatársai az életveszély elhárítását, valamint a károk helyreállítását azonnal megkezdték, a munkálatok folyamatosan zajlanak.
Budapesten megdőlt az országos szélrekord is, a János-hegyen 124 kilométeres széllökést is mértek, emellett még több helyen mértek 100 kilométeresnél erősebb széllökést.

 Például a Kab-hegyen, Sopronban, Balatonőszödön és Tésen is. Az OMSZ szerdára is az egész országra érvényes első- és másodfokú figyelmeztetéseket adott ki a viharos szél miatt. Heves és Nógrád megyék kivételével, ahol első fokú figyelmeztetés lesz érvényben, az ország többi részén a másodfokú, vagyis a narancs riasztás lesz érvényben.
A katasztrófavédelem arra kér mindenkit, hogy figyelje a meteorológiai szolgálat figyelmeztetéseit, előrejelzéseit, lehetőség szerint autójával ne parkoljon a viharos szélben fák alá, a közúton pedig a fasorok mellett is kellő figyelemmel közlekedjen.