Előfizetés

Fizethetünk éjjel-nappal: nagy változás jön a bankolásban

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.05. 14:49

Fotó: Shutterstock
Egy hónapon belül elindul az azonnali fizetési rendszer, ami nemcsak felgyorsítja az utalásokat, de bankszámlaszám helyett elég lesz akár egy mobilszámot is megadni.
Március 2-án elindul a hazai pénzforgalmi rendszer történetében mérföldkőnek számító azonnali fizetés, ami több ponton is megváltoztatja az eddigi bankolást. Az ügyfelek számára ezek közül az egyik leginkább érzékelhető változás az lesz, hogy a belföldi forintutalások 5 másodpercen belül megjelennek majd a célszámlán, és erről az utaló fél is visszaigazolást kap. Mindez nem csak munkaidőben lesz így, hanem a nap 24 órájában, hétvégén és ünnepnapokon is, feltéve, ha 10 millió forint alatti összegről van szó. Az efölötti összegeket a régi metódus szerint vezetik át a bankok, vagyis ez esetben például hétvégén nem érkezik meg célszámlára a pénz. Az ügyfelek persze a 10 millió feletti összeget részletekben is utalhatják, így ebben az esetben is tudnak élni az azonnali fizetési rendszer előnyeivel. Az 5 másodpercen belüli jóváírást minden banknak biztosítania kell március 2-ától, mint ahogyan azt is, hogy az ügyfelek úgynevezett másodlagos azonosítót regisztráljanak a bankszámlájukhoz, és annak segítségével utaljanak – mondta el egy háttérbeszélgetésen Schreiber Réka, az Erste Bank központi operáció vezetője. A másodlagos azonosító lehet e-mail cím vagy mobiltelefonszám, amelyet a számlavezető banknál regisztráltatni kell (az ügyfél hiába adott meg korábban ilyen elérhetőségeket a banknak, kifejezetten regisztrálni kell az adott számlához az azonosítót, mivel egy másodlagos azonosítóhoz csak egy bankszámla tartozhat). Ha ezt megteszi az ügyfél, akkor a bankszámlaszám helyett elég csak a mobilszámát megadnia annak, akitől utalást vár. A bankszámlaszámokat ugyanis sokkal bonyolultabb megjegyezni, míg saját e-mail címét és telefonszámát jó eséllyel mindenki fejben tartja. A másodlagos azonosító jól jöhet, ha például egy baráti társaság egy éttermi számla kifizetésén osztozik: egyikük rendezi a végösszeget, a többiek pedig neki utalják el azonnal a rájuk eső részt. Egy nagyobb társaság esetében mindezt tovább egyszerűsítheti az azonnali fizetési rendszer egy másik újdonsága, a fizetési kérelem. Ezt annak lehet elküldeni, akitől a pénzt meg szeretnénk kapni, ha pedig a másik fél azt elfogadja egy gombnyomással, akkor máris beérkezik a pénz a számlára. A jövőben ily módon a közműcégek is beszedhetik a különböző szolgáltatások díjait, de akár a mesteremberek is kérhetik így az elvégzett munkájuk árát az ügyfeleiktől. Ez azonban még inkább a jövő zenéje, a fizetési kérelem lehetőségének biztosítása ugyanis nem kötelező eleme az azonnali fizetési rendszernek. Mint Bek-Balla László, az Erste digitális csatornák és contact center igazgatóság vezetője megjegyezte: a bankok készültsége e téren eltérő, hiszen a pénzintézetek most főként a rendszer stabilitására fordították energiáikat, illetve a másodlagos azonosító és az 5 másodperces átvezetési idő van most előtérben. Az Ersténél egyébként lesz lehetőség a fizetési kérelmek indítására: még tesztelik annak rendszerét, de a lehető legrövidebb időn belül szeretnék bevezetni. Az azonnali fizetési rendszer lehetőséget nyújtana az úgynevezett QR-kódok széleskörűbb használatára is. Bek-Balla László szerint ez egy igazán „készpénzgyilkos” eszköz lehetne. A kiskereskedők vagy a piaci árusok ugyanis gyakran hivatkoznak arra, hogy nem éri meg nekik kiépíteni az elektronikus fizetéshez szükséges rendszert. A kereskedő bankszámlájához tartozó QR-kódot azonban ki lehetne nyomtatni, az ügyfelek pedig azt leolvasva azonnali utalással kiegyenlíthetnék a vásárlás összegét. Ez egy teljesen ingyenes lehetőség lenne egy kereskedő számára, hogy lehetővé tegye vásárlóinak az elektronikus fizetést. Ahhoz persze, hogy az ilyen típusú vásárlások gördülékenyen menjenek, még rengeteg banki fejlesztésre is szükség van. A szürkegazdaságban mozgó cégeknek pedig nem is igazán érdekük az elektronikus fizetési megoldások bevezetése, hiszen azokon keresztül sokkal jobban nyomon követhető a pénzmozgás és így az adófizetési kötelezettség is. A Magyar Bankszövetség ezért is javasolta nemrégiben, hogy egy bizonyos árbevétel felett kötelező legyen a cégeknek biztosítaniuk ügyfeleik számára az elektronikus fizetés lehetőségét.  

Nem lesz drágább az utalás

Az azonnali fizetési rendszer a magyar bankszektor valaha volt legnagyobb egyszeri beruházása, a hozzá kapcsolódó fejlesztésekre a pénzintézetek 30-40 milliárd forintot költöttek, az Erste is több milliárd forintot szánt rá. Az utalások díja ennek ellenére nem emelkedik majd. 

Kriptovalutákkal trükköző csalókra figyelmeztetnek

B. M.
Publikálás dátuma
2020.02.05. 12:53

Fotó: Aytac Unal / Anadolu Agency
Nem árt vigyázni, mert többféle módon is lehúzhatják a lépre csalt netezőket.
Bár az utóbbi időben sikerült visszaverni nálunk a leglátványosabban működő kriptopénz-csalók működést, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mint felügyeleti hatóság - szerdán elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét figyelmeztetést adjon ki, mivel az internet nem ismer országhatárokat, így a veszély talán már el is érte Magyarországot. A jegybank riadója annak szól, hogy hamis portálok kedvezményes áron kínálják a tervezett Facebook-pénzt, a librát. A közelmúltban a Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins jelentette be, hogy megkezdték ennek a kriptovalutának az úgymond „előértékesítését.” (A jegybank nem nevezi ugyan nevén a librát, de a portálok nevéből erre könnyedén lehet következtetni.) Jellemző módon a hamis portálok olyan színvilágot használnak fel, amelyeknek elemei a Facebookra, illetve a libra hivatalos portáljára hasonlítanak. Csáberő, hogy a gyanús oldalak kedvezményes áron kínálják előre a librát, annak ellenére, hogy az még nincs kereskedelmi forgalomban, s vannak olyan vélemények, hogy nem is lesz. A „megvett” librát nem létező elektronikus pénztárcákban tárolják. Eleve gyanús azonban az az ajánlat, amely szerint, mindazok, akik új tagokat szerveznek be a csoportba, azoknak ingyen kriptovalutát ajándékoznak. Mivel a vásárlók adataikat és fényképüket, sőt regisztrációs kódjukat is a bűnözők rendelkezésére bocsájtják, így az adathalászat áldozataivá válhatnak. A mostani figyelmeztetést azért is adta ki az MNB, mert nem zárják ki, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt hazai magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, és a külföldiekhez hasonló oldalakat indít. A kriptovalutákat a magyar jogrendszer még nem tudja kezelni, engedélyezésük sem tartozik a jegybank hatálya alá. Így a kártérítés is rendkívül nehézkes. A veszteségek miatti jogvitákat az ügyfelek csak polgári peres eljárással rendezhetik vagy – bűncselekmény gyanúja esetén – a nyomozóhatóságokhoz lehet fordulni.

Fogorvoshoz és nőgyógyászhoz inkább magánrendelésre megy a magyar

Népszava
Publikálás dátuma
2020.02.05. 11:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Minden tizedik embernek van magán-egészségügyi biztosítása, további 18 százalék pedig gondolkozik ennek lehetőségén. A válaszadók több, mint felének nem ad a munkahelye egészségmegőrzésre irányuló juttatást.
A magán-egészségügyi biztosítással rendelkezők 42 százaléka évi 50 ezer forint alatt, minden harmadik válaszadó pedig 50 és 100 ezer forint között költ a biztosításra - derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából.  A részt vevők 30 százaléka évente, 28 százaléka félévente keresi fel saját háziorvosát – 31 százalékuk pedig csak baj esetén fordul orvoshoz, 5 százalék magánintézményben végezteti el az általános szűrővizsgálatot. Évente egy laborvizsgálat minden felnőttnek javasolt. Államilag támogatott szűrővizsgálatra évente legalább egy alkalommal a válaszadók 64 százaléka látogat el, miközben 12 százalék magánellátás keretében veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 25-29 év közöttiek még ennél is nagyobb arányban mondtak nemet a szűrésnek erre a formájára: 60 százalékuk csak akkor megy államilag támogatott szűrővizsgálatra, ha valamilyen problémát észlel. A felmérés szerint a magánegészségügyi ellátásként a legtöbben fogászati (53), szemészeti (26) és nőgyógyászati (25) szűrővizsgálatot vesznek igénybe, jellemzően ezeken a területeken választjuk a fizetős szolgáltatásokat. Nőgyógyászatra magánellátásban a válaszadók 61 százaléka jár legalább évente egyszer, míg az állami ellátást mindössze 36 százalék veszi igénybe ilyen gyakorisággal. Nőgyógyászati magánszűrésre egy év alatt a legtöbben (61) 10 és 30 ezer forint között költöttek, fogászatra minden harmadik válaszadó 50 ezer forintnál is többet költ évente.  A legtöbb válaszadó (53) azért nem vesz igénybe minden esetben állami egészségügyi szolgáltatásokat mert nagyon sokára kapna csak időpontot. Második leggyakoribb távolmaradási oka rendelőben tapasztalható hosszú várakozási idő (38), 41 pedig már csalódott vagy rossz tapasztalatot szerzett az állami szolgáltatások színvonalával kapcsolatban. A magánegészségügyi ellátás színvonalának legfontosabb mércéje a vizsgáló orvos szaktudása, szakmai hozzáállása. Fontos emellett a várakozási idő rövidsége, ezt a válaszadók kétharmada tartja fő szempontnak. Eltérőek a válaszok az állami és a magánegészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén: ami a személyzet kedvességét, segítőkészségét illeti, az állami ellátásban tapasztaltakkal 24 százalék volt elégedetlen, míg a magánszolgáltatók esetén mindössze 2 százalék. A személyzettel az állami ellátásban 17, a magánellátásban 58 százalék volt nagyon elégedett. A várakozási idővel az állami ellátásban 62 százalék volt elégedetlen, míg a fizetős ellátás esetén 5 százalék bizonyult elégedetlennek és 84 százalék elégedettnek. A vizsgáló orvos szaktudásában már nem mutatkozik ekkora különbség: az állami intézmények orvosaival közel 60 százalék elégedett, ami a magánegészségügyet illeti az abban dolgozó orvosok felkészültségével 86 százalék volt megelégedve.

Szűrővizsgálatok online vásárlással

Egészségügyi ellátásokat már online is lehet vásárolni, akár jelentős kedvezményekkel is. A válaszadók 28 százaléka már vett bónuszt/kupont, vagy más online formában egészségügyi szolgáltatást. Minden ötödik válaszadó azért nem vásárolt ilyen jellegű ajánlatot, mert nem talált megfelelőt. A válaszadók negyede nem is gondolt rá, hogy ilyen jellegű kuponos szolgáltatást vásároljon. Azok közül, akik már vettek egészségügyi bónuszt, a legtöbben fogászati szolgáltatást (35), 27 százalék szemészeti vagy optikai ellátást, 15 százalék pedig valamilyen képalkotó vizsgálatot vettek igénybe.