Előfizetés

Terjed az influenza, egyetlen hét alatt 30 ezren mentek miatta orvoshoz

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.05. 14:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Már 38 kórházban lépett életbe teljes vagy részleges látogatási tilalom. A legtöbb beteg a 14 év alattiak közül kerül ki.
Tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma az országban - közölte szerdai jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Január 27. és február 2. között harmincezren, az előző hetinél 72 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Mint írták, valamennyi közigazgatási területen emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A betegek 38 százaléka 0-14 éves gyerek, 33,4 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 21,6 százaléka és 7 százaléka 60 éven felüliek közül került ki. 
A laboratóriumi vizsgálatok az esetek többségében az influenza A vírusát mutatták ki.

Az országban jelenleg Budapest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Komárom és Pest megye egyes kórházaiban vannak érvényben teljes, illetve részleges látogatási tilalmak. A teljes, 38 intézményt soroló lista megtekinthető az ÁNTSZ honlapján.

Három budai önkormányzat együtt határolódott el a neonáci megemlékezéstől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.05. 14:49
"becsület napi" szélsőjobbos felvonulás
Fotó: Draskovics Ádám
Közös kiállítással emlékeznek meg a kerületek február 8-án az ostromban elhunyt katonákra és civilekre - és távol tartják magukat a szélsőjobbos propagandától.
 Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget az a hadművelet, amelynek következtében a magyar főváros nagy része romba dőlt. A harcokban 120.000 katona és közel 40.000 civil vesztette az életét, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak. Az I., II. és XII. kerületi Önkormányzat fontosnak tartja a megemlékezést Budapest második világháborús ostromára, ennek érdekében az eseményre saját programokkal készülnek – olvasható a három önkormányzat az MTI Országos Sajtószolgálatának elküldött közleményében.  A budai kerületek 2020. február 8-án megnyíló, közös, utcai kiállítással emlékeznek az ostromban elhuny civilekre, katonákra, nemzetiségtől, származástól, vallástól függetlenül. Mint a szervezők hozzáteszik, a feladat nagyon nehéz, hiszen az 1945 utáni propaganda ugyanolyan torz képet festett az eseményekről, mint a későbbi és jelenlegi szélsőjobboldali ideológiai csoportok. A kiállítás anyagát Ungváry Krisztián történész állította össze – a közlemény szerint „az ő személye garancia arra, hogy a kiállítás anyaga tárgyilagosan és őszintén mutatja be a szenvedést, amelyen az ostromlók és az ostromlottak, civilek és katonák keresztülmentek.” A három önkormányzat azt is hangsúlyozza: 
elhatárolódnak minden olyan rendezvénytől, amely az eseményeket nem egységében, minden fél szempontjait figyelembe véve, hanem valamely oldal szenvedéseit idealizálva, szélsőséges módon mutatja be. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét”. (…)

  A közlemény szerint „az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később, a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni. Emlékezni mindenkire, aki a harcok során pusztult el, és figyelmeztetni, hogy hová vezet a szélsőséges ideológia és a gyűlölet.”
A szélsőjobbosok évről évre megtartják az általuk „becsület napjának” nevezett programot, amit mindig jelentős tiltakozás kísér: ennek ellenére a Városmajorban idén engedélyt kaptak a rendezvény megtartására, igaz, a budai Várból kitiltották őekt. Mint lapunk beszámolt róla, a hatósági döntés ellen korábban felszólalt Pokorni Zoltán, XII. kerületi fideszes polgármester is, a tiltakozáson kívül azonban nem volt más eszköze a szélsőjobbos program megakadályozására.

Egyre kevésbé macho-párt a Fidesz a fiataloknál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.05. 14:45

Fotó: Népszava
Bár a 30 év alattiak körében még mindig a Fidesz a legnépszerűbb, korántsem annyira, mint más korosztályokban. A kormánypárt ugyanis nem hozza az újdonság varázsát, nem nyugatos és nem is zöld.
Az önkormányzati választások óta gyakran felmerül, hogy a Fidesznek komoly problémái vannak a fiatalok elérésével és megszólításával, és a kormánypárton belül is megszaporodtak az aggódó hangok. Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint túlzott a fideszes politikusok pánikreakciója – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. A felmérések szerint a harminc alatti korosztályban is a Fidesz a legnépszerűbb párt, így inkább arról van szó, hogy a kormánypárt támogatottsága ebben a körben elmarad attól, amit az idősebbek között mérnek a közvélemény-kutatók. Ugyanakkor vannak figyelmeztető jelek arra, hogy a trend kedvezőtlen a Fidesz számára, mintha valami megtört volna, és már nem annyira népszerű a párt a 18-29 évesek között, mint néhány évvel ezelőtt. A Momentum-jelenség mögött nem csak az újdonság varázsa áll, hanem az értékválasztásokban is tapasztalható némi átalakulás. 2015 óta az egyetemisták és főiskolások között két értékcímke népszerűsége nőtt meg jelentősen, az européer/nyugatos és a zöld orientáció tört előre. A progresszív oldalon az ezekben a témákban hitelesnek tartott Momentum előretörését ez is magyarázza, továbbá fontos, hogy a baloldali és liberális pártok közül a Momentum nem idegenkedik a nemzeti címkétől, ami a korosztály java része számára szintén fontos értékválasztás. A baloldali öndefinícióval rendelkező fiatalok között a Momentum áll az élen, de helyzete messze nem olyan domináns, mint a Fidesz helyzete a jobboldalon belül. A baloldali értékrendű fiatalok ma számos párt között oszlanak meg, találunk közöttük Kétfarkú Kutyapárt, LMP, MSZP és DK szimpatizánsokat is. Annak ellenére, hogy a felsőoktatásban felülreprezentált a Momentum, messze nem beszélhetünk arról, hogy a párt „megszállta” volna az egyetemeket, néhány szakon vagy egy-két intézményben ráadásul átlagon felüli a Fidesz népszerűsége. Az utóbbi évek kutatásai alapján akkor lesz egy fiatal Fidesz-szavazó, ha erre a családi környezete predesztinálja, illetve ha a vallásosság kérdéséhez pozitívan viszonyul. A fiatalok értékválasztása tekintetében kettős trendet figyelhetünk meg. Míg a teljes ifjúság körében az elmúlt évtized összességében jobbratolódást hozott, addig a felsőoktatásban az utóbbi négy évben enyhe balratolódás figyelhető meg. Utóbbit azért érdemes kiemelni, mert Szabó Andrea tapasztalatai szerint az egyetemisták körében mért trendek néhány év alatt a teljes korcsoportba át szoktak szivárogni, a felsőoktatásban részt vevők mintaadóknak tekinthetők a többi fiatal számára. A jobbikos fiatalok kapcsán már nem lehet „kuruc.info nemzedékről” beszélni. A Jobbik már nem szerepel olyan kiemelkedően a fiatalok körében, mint a párt néppártosodása előtt, és elvesztette a macho-párt jellegét: ahogy puhult a párt, úgy állt egyre kevesebb radikális fiú a párt mögött. Egy részük a Fidesznél lelt otthonra, és a Mi Hazánk is eséllyel szólíthatja meg az egykori „kuruc.info nemzedéket”, a baloldali és a liberális pártok felé azonban egyelőre nem látni ezen fiatalok részéről átvándorlási hajlandóságot. Leginkább a környezetvédelem témájával lehet ma megszólítani a 18 és 29 év közötti korosztályt. Emellett az általános bizonytalanság, a biztos kapaszkodók elvesztése nyomasztja a legjobban a fiatalokat, és ez nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is így van. Az elvándorlási kedv 2015-2016 körül volt a csúcson, és bár volt e téren némi visszaesés, de még ma is az egyetemisták harmada fontolgatja a végleges külföldi letelepedést. A szándékok és a valóság között persze van különbség, de az elvándorlási hajlandóság mértéke kifejezetten ijesztő az orvosoknál vagy a műszaki hallgatóknál, és nem látszik az a politikai program, amivel ezt a tendenciát meg lehetne állítani.   Olvasóink nagy arányban vettek részt a szavazáson, több mint kétharmaduk (69 százalék) úgy gondolja: a kormánypárt avítt, bűnbakokra építő kommunikációjával a 18-29 év közöttiek nem tudnak mit kezdeni, ráadásul nem is a kabinet legfontosabb információs csatornáiról tájékozódnak. A részletes eredményeket itt nézheti meg