Mégsem lesz nulladik osztály

A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem tervezi a kormány fejlesztő évfolyamok bevezetését az óvoda és az általános iskola közé. A módosított Nemzeti alaptanterv e nélkül is éles kritikákat kap.

Nincs napirenden a nulladik évfolyam bevezetése – közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Lapunk korábban úgy értesült, hogy az új, módosított Nemzeti alaptantervben (NAT) hangsúlyosabban jelenik majd meg az óvoda-iskola átmenet, és helyet kaphat benne egy, a nulladik évfolyamokról szóló rész is, ami az óvoda és az általános iskola közötti, szabadon választható felkészítő osztály létrehozására adott volna lehetőséget. Néhány hete a kormánypárti Magyar Nemzet is arról írt: miután az óvodai nevelés meghosszabbításával már csak egy „bonyolultabb eljárással” lehet élni, a szaktárca azt szeretné, ha alaposabb felkészítést kapnának a gyerekek, ezért az óvoda és az első osztály között megjelenik egy iskolai életre előkészítő szakasz.

Mindebből végül semmi nem lett. A múlt pénteken éjjel megjelent NAT szövege mindössze néhány mondatban tér ki az iskolakezdést megelőző óvodai fejlesztés fontosságára, valamint arra, hogy a „gyengéd” átmenet érdekében iskolakezdéskor fel kell mérni a nyelvi, mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat, szükség esetén pedig kompenzációs, fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba. Az Emmi szerint a fejlesztő évfolyamok bevezetéséről egyébként sem a NAT-nak kell rendelkeznie.

„A NAT egy magas szintű, általános érvényű tartalmi keret, amely Magyarország valamennyi köznevelési intézményében a mindenkire kötelezően érvényes nevelési célokat, oktatási tartalmakat és ezek egymáshoz való viszonyát és arányait határozza meg. A módosított NAT biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét” – írták, hozzátéve: a köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszait a köznevelési törvény szabályozza, amely elkülöníti az óvodai nevelést az iskolai nevelés-oktatástól. Előbbi feladata az utóbbira való felkészítés. A kormány ennek érdekében vezette be 2015-ben a kötelező óvodáztatást, amellyel a minisztérium szerint iskolakezdésre eredményesen csökkenthetők a gyermekek közti különbségek, különösen a szociális hátrányos helyzetű kisgyermekeknél.

Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az új, módosított NAT-nak nem sok pozitívuma van, ám az, hogy az opcionális nulladik évfolyamok kimaradtak belőle, ide sorolható. Hangsúlyozta: a fejlesztő osztályokkal nem jött volna létre az elmúlt években többször emlegetett kilenc évfolyamos általános iskola, hiszen a választhatóság miatt nem minden gyermek vett volna részt benne, így nem vált volna az alapfokú oktatás szerves részévé. A szakértő szerint a nulladik osztály egy valamire lett volna „jó”: arra, hogy tovább növelje az oktatás szelektivitását, széttagoltságát, az iskolai szegregációt. Szerinte nem kellett volna sok idő ahhoz, hogy a felzárkóztató osztályokban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek kerüljenek többségbe.