Nevet a félbeszakított nemzedék

Csunderlik Péter történésznek és Pető Péter újságírónak van rá ötlete, hogyan lehet leküzdeni a közéleti depressziót.

Kisiskolásként a tévé előtt ültek, a kihagyhatatlan Kacsameséket nézték, amikor 1993. december 12-én kora este megszakadt az adás, gyászinduló szólt, majd Boross Péter belügyminiszter bejelentette a kormányfő, Antall József halálát. Azok a percek generációs élménnyé váltak.

„Ekkor találkoztam először Boross Péter nevével” – idézi fel legelső politikai benyomását a Dorogon született Csunderlik Péter történész, a Politikatörténeti Intézet – a Népszavában is rendszeresen publikáló – munkatársa, az ELTE BTK oktatója. A rendszerváltásról Pető Péter újságíró, a 24.hu hírportál főszerkesztője is csak egészen halvány emlékeket őriz. Csupán annyi rémlik neki, hogy hatvani panellakásuk ablakából látta, ahogyan vonaton szállítják a kivonuló orosz tankokat. Arra viszont már „erősen emlékszik”, hogy a Kacsamesék közben elsötétült a képernyő.

„Mi vagyunk a félbeszakított nemzedék” – tréfálkozik Csunderlik, rögtön jelezve, hogy amennyiben ismét kedvező emlékezetpolitikai körülmények alakulnak ki, tekintélyes summa fejében szívesen vállalkozik a téma kutatására. „Vigyázz, nem fogják érteni, hogy hülyéskedsz!” – figyelmezteti Pető.

Nemrég jelent meg Csunderlik Péter és Pető Péter második közös könyve, az Újabb top 10-es történelmi slágerlisták, amely – eltérve a címtől – nemcsak a távoli múltban kalandozik, hanem jórészt a 2010 óta eltelt időszak hazai eseményeit taglalja. A szerzők belevetik magukat a politikába, de a fajsúlyos ügyeken kívül a könyvben helyet kap a vizes vébé Bol-Dog névre keresztelt, közröhejbe fulladó kabalaállatának esete, vagy például Vajna Timi fánkozójának bezárása is.

„Születik valamilyen alapszöveg, aztán beindul a kalózkodás. A végén már szétszálazhatatlan, hogy melyik részt melyikünk írta” – avat be a közös alkotás kulisszatitkaiba Pető Péter. Akad azért néhány kivétel. A film és a rockzene Csunderlik felségterülete, Pető – sajátos árukapcsolásként – a mulatós nóták műfajában és a kortárs irodalomban mozog otthonosan.

Nem pusztán szerzőtársak, hanem barátok is. Egész pontosan: előbb voltak barátok, mint szerzőtársak. Nosztalgiával mesélnek a Süss Fel Nap! elnevezésű műintézményben (azaz a Szent István körút és a Honvéd utca sarkánál lévő hajdani kultkocsmában) rendezett bulikról.

Családi, szociokulturális hátterükből adódóan mindketten baloldaliak, de mindketten jártak egyházi iskolába is: Csunderlik az esztergomi ferences gimnáziumba, Pető a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Mindketten örülnek annak, hogy megismerkedtek egy másik világgal, a keresztény-konzervatív felfogással. Kettejük közül csak Csunderlik Péter vallásos, ám ő is hangsúlyozza: semmiképpen sem a KDNP-s elvárásoknak megfelelő értelemben.

Megkérjük, írják le papírra azt a három jelzőt, amivel leginkább jellemezhetőnek tartják a mostani rendszert. Csunderlik Péter három szava: „korrupt, cinikus, gátlástalan”. Pető Péteré: „mészárosos, orbános, cecíliás”.

A könyv stílusa is ilyen: félig komoly, félig vicces. „Szeretünk nevetni, számunkra ez a komfortos nyelvi közeg” – magyarázza a kettősséget Pető, aki szerint az öniróniára való képesség alábecsült jellemvonás Magyarországon, ennek következtében az irónia is fájdalmasan hiányzik a magyar közbeszédből. Ezért van az, hogy a beszélgetések többnyire verbális pofozkodásba torkollanak. Csunderlik meghatározó filmélménye Woody Allentől az Annie Hall, már kisgyerekként legalább ötvenszer látta. Na, arra is a gunyoros beszédmód jellemző, ahogyan a szintén alapműként említett Macskafogóra is. Másképpen – jegyzi meg a történész – könnyen depresszióssá válik az ember.

A könyvben egyetlen fideszes intézkedés kap dicséretet, jelesül az, hogy a kormány a szórakozóhelyeken betiltotta a dohányzást. Kérdésünkre, hogy méltányos-e ennyivel letudni a Fidesz jó cselekedeteit, Pető nem vitatja, hogy akadnak helyes és támogatandó szakpolitikai döntések is. A baj csak az, hogy ezeket eltakarja a kormány „virító erkölcstelensége”, a „mindenféle morált nélkülöző” hatalomgyakorlás.

Először megnézik, honnan és mennyit lehet lopni. A jó dolgok egyfajta melléktermékként keletkeznek – folytatja Csunderlik. Amikor 2010-ben a Fidesz kétharmadot szerzett, arra számított, hogy a kormány visszavesz a rosszul értelmezett szimbolikus politizálásból. Pont az ellenkezője történt, a legdermesztőbb jóslatok váltak valósággá.

Végezetül tanácsot kérünk azok számára, akik elutasítják az Orbán-rendszert, de szeretnék ép ésszel túlélni ezt a korszakot. Pető Péter helyeslése mellett Csunderlik Péter idézettel válaszol. Umberto Eco, a világhírű olasz író és filozófus mondta, amikor arról kérdezték, mit üzen a fiataloknak: „Ne vedd komolyan magad!”.