„Hagyományőrző szervezetként” alakult újra a Munkásőrség

Publikálás dátuma
2020.02.05. 21:22
Munkásőrök, dobtáras géppisztolyokkal 1972-ben
Fotó: Wikipedia
Soraikba „nem ijedős fiatalokat várnak”, akik szívesen ápolnák a munkásmozgalmi hagyományokat.
 Az „Ellenforradalom 1956” avagy „Kommunista oldal” elnevezés alatt futó Facebook-oldal röpítette világgá a hírt néhány napja, hogy civil szervezetként hivatalosan is újjáalakult a Munkásőrség – mutat rá cikkében a Magyar Hang. A régi-új szervezet – amely Munkásőr Társaság néven fut – soraiba várja mind az egykori munkásőröket, mind a „nyomdokaikba lépni kívánó, nem ijedős fiatalokat”. Az első összejövetelüket márciusban fogják tartani „a Párt ökleként” is emlegetett szervezet tagjai.
Önmagukat így jellemzik honlapjukon:
„A Hagyományőrző Munkásőr Társaság eszmeiségében baloldali, munkásmozgalom történeti hagyományok ápolására, és humanitárius célok megvalósítására törekvő civil szervezet.     A Munkásőrség története iránt érdeklődő jó szándékú magyar baloldali, és a baloldali eszmei irányzatokkal szimpatizáló állampolgárok társadalmi egyesülése, amelynek célja a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, az 1957-1989 között működő Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, mind színvonalasabbá tételéhez.”

Mint a lap emlékeztet, 1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt, melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. Vélhetőleg ezért is hangsúlyozzák a szervezők a Facebook bejegyzésükben, hogy civil szervezetként alakítják azt újra. A társaság honlapján látható egyenruhások ugyanakkor jól látható vörös csillagot viselnek, ami tiltott önkényuralmi jelképnek számít. Az ügyre a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István is felfigyelt, aki az Alkotmányhivatalhoz fordult, kérve: kísérjék figyelemmel a Munkásőr Társaság tevékenységét. Tényi hozzátette, szerinte Magyarország Alaptörvényével, a hatályos jogrenddel ellentétes, ha a Munkásőrség utódaként alakul civil szervezet.
Szerző

Közel háromszáz épületet rongált meg szerdán a viharos erejű szél

Publikálás dátuma
2020.02.05. 20:10
A sportcsarnok leszakadt teteje Törökszentmiklóson, az Almásy úton 2020. február 5-én
Fotó: Mészáros János / MTI
Tizenkét megyében kimaradt az áramszolgáltatás, a kidőlt fák autóutakat, síneket torlaszoltak el.
Országszerte csaknem háromszáz épületben, köztük 37 közintézményben okozott kárt a viharos szél szerdán - jelentette be szerda este Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivő-helyettese.
Dóka az MTI-nek elmondta, továbbra is több mint kétszáz helyen dolgoznak a tűzoltók. A legtöbb esetük Budapesten, Pest, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Győr-Moson-Sopron, és Veszprém megyében volt. A leszakadt vezetékek miatt 12 megye egy-egy területén szünetelt átmenetileg az áramszolgáltatás, a kidőlt fák, leszakadt faágak pedig több helyen a közúti és a vasúti közlekedést is akadályozták.  
A széllökések erejét jelzi, hogy a távirati iroda beszámolója alapján
Törökszentmiklóson egy sportcsarnok komplett tetőzetét letépte a szél, majd a parkoló autókra sodorta a 600 négyzetméteres szerkezetet.

A helyettes szóvivő kitért arra is, hogy a fővárosban is sokszor riasztották a tűzoltókat, főleg fakidőlések, leszakadt faágak miatt. Budapesten több mint harminc épületben keletkezett kár.
A viharos szélben leszakadt ponyvát igazítja egy munkás a Budapest-Józsefvárosi Szent József plébániatemplom állványzatán a VIII. kerületi Horváth Mihály téren
Fotó: Mónus Márton / MTI
Az OKF kéri a lakosságot, figyeljék az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzéseit. Az OMSZ előrejelzése szerinta késő esti órákig az ország nagy részén várhatók viharos széllökések. Csütörtökre némileg mérséklődik a szél, de az ország nagy részére továbbra is figyelmeztetés lesz érvényben.
Szerző
Frissítve: 2020.02.06. 15:27

Kiszorították a Kitörést a Kapisztrán térről

Publikálás dátuma
2020.02.05. 20:08

Fotó: Markoszov Szergej
A Budavári Önkormányzat lefoglalta a Kapisztrán teret, ezért nem indulhat onnan a szélsőjobboldali szellemiségű Kitörés emléktúra – erősítették meg lapunk információját az I. kerületben.
A túra – tájékoztatták a Népszavát az önkormányzatnál – nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, a szervezők előzőleg területfoglalási engedélyt sem kértek. Most már hiába is kérnének. Azt, hogy szombaton pontosan honnan startol majd a túra, egyelőre nem tudni: cikkünk írásakor az esemény honlapján még a Kapisztrán tér szerepelt rajthelyszínként. Nem a Budavári Önkormányzat elszigetelt fellépéséről van szó. 1945 februárjában a Várba szorított magyar és német csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből: a szélsőjobboldalon ezt nevezik „becsület napjának”. Az évfordulóhoz közeledve a párbeszédes V. Naszályi Márta vezette I. kerület közös közleményt adott ki a II. kerületi önkormányzattal, ahol a szocialista Őrsi Gergely, valamint a XII. kerülettel, ahol a fideszes Pokorni Zoltán a polgármester. „Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget az a hadművelet, amelynek következtében a magyar főváros nagy része romba dőlt, lakosai közül több tízezren elpusztultak, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak” – áll a közleményben. Az említett önkormányzatok különböző közterületeken saját emlékprogramokat szerveznek, a részletekről pénteken a három polgármester, V. Naszályi Márta, Őrsi Gergely és Pokorni Zoltán sajtótájékoztatón számol be. Budapest ostromában mintegy 120 ezer katona és közel 40 ezer civil vesztette életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus – hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor elhatárolódnak minden olyan rendezvénytől, amely az eseményeket „nem egységében, minden fél szempontjait figyelembe véve, hanem valamely oldal szenvedéseit idealizálva, szélsőséges módon mutatja be”. Elfogadhatatlannak tartják, hogy „önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét”. Február 8-án, szombaton két antifasiszta tüntetés is lesz. Az egyiket Donáth Ferenc magánszemélyként jelentette be délután 3-tól a Bécsi kapuhoz, a kezdeményezéshez az Európai Baloldal is csatlakozott. A másik tiltakozást az „autonómok” szervezik délután egytől a XII. kerületi Városmajorban: náci-nyilas szervezetek részvételével itt rendezik meg a becsületnapos demonstrációt. Ahogyan arról beszámoltunk, korábban három szélsőjobboldali rendezvényt megtiltott a rendőrség. Két esetben a bejelentő belenyugodott a döntésbe, a harmadik esetben viszont bírósághoz fordult. Ennek nyomán a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást, a Városmajorban így nincs jogi akadálya a demonstráció megtartásának. A rendőrség honlapján (igaz, nem könnyen) fellelhető tiltó határozat tanúsága szerint a bejelentő tagadni próbálta, hogy a városmajori rendezvénynek köze van a becsület napjához. Amikor a rendőrségen arról kérdezték, miért pont arra a napra jelentette be az eseményt, az illető hevenyészett magyarsággal kifejtette: „Azért ekkor tartjuk meg a rendezvényt, mert két fő ok van. Az egyik, a téli hónapok hozták azokat a kihívásokat, ahol legzordabb körülmények között is embernek kellett maradni a katonának, a második egyszerűen személyes, mert ekkor ér rá a legtöbb barátom részt venni az eseményen”. A rendőrséget nem győzte meg az érvelés, és a gyülekezési törvény paragrafusaira hivatkozva megtiltotta a demonstrációt. Szerettük volna ismertetni az ítéletet, amelyben a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást (és ezzel lehetővé tette a szélsőjobboldali esemény megtartását). A rendőrségtől azt a választ kaptuk, hogy a bíróság teljes ítéletét a Fővárosi Törvényszéktől tudjuk beszerezni, mert a bíróság az adatkezelő szerv. A törvényszék viszont közölte, hogy a „hatályos eljárásjogi szabályok alapján az eljárás iratai csak az ügyben érdekelt felek részére nyilvánosak, így a határozatot nem áll módunkban megküldeni”.
Szerző