Előfizetés

Orbán legfőbb szövetségese nyíltan tesz az uniós jogra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.06. 07:33

Jogi káosz fenyeget, Varsó csúnyán pórul járhat
  A lengyel államfő aláírta a bírák megrendszabályozását célzó ún. szájkosár-törvényt, ily módon Lengyelország nyíltan szembe megy Európa többi részével, írja a Neue Zürcher Zeitung. Most jogi káosz fenyeget, ami elvezethet akár ahhoz is, hogy Varsó elveszti uniós tagságát. Hiábavaló volt a széleskörű tiltakozás, beleértve az EU-t és a Velencei Bizottságot. Az új jogszabály azt igyekszik megakadályozni, hogy a bíróságok az európai jogot alkalmazhassák. Ráadásul a vitás ügyeket a Legfelsőbb Bíróságtól az Alkotmánybírósághoz irányítja át, az meg tele van a PiS vazallusaival. Ha valamelyik bíró nem engedelmeskedik, akkor drákói büntetés vár rá. Ám így az fenyeget, hogy két, párhuzamos jogrendszer jön létre. Elvileg nem kétséges, hogy az európai jog felülírja a nemzeti játékszabályokat. Ám az új jogszabály ellentmond az Európai Bíróság vonatkozó ítéletének, amit idáig a lengyel kormány is tiszteletben tartott, de még a nem éppen finomkodó stílusáról ismert Magyarország is. A következmények kiszámíthatatlanok. Brüsszel máris az Európai Bírósághoz fordult, ám úgy tűnik, közben Duda elnök az időnyerésre játszik. Azt reméli, hogy engedelmes jelöltet tudnak állítani a Legfelsőbb Bíróság áprilisban távozó vezetőjének helyére. Ám ez veszélyes, mivel a politikus május 10-én maga is választási erőpróbára kényszerül. És lehet, hogy a politikai közép cserbenhagyja, mert nem tetszenek neki Duda olyan kirohanásai, miszerint idegenek akarják megszabni az ország politikai rendszerét. A PiS egyre rosszabbul áll a közvélemény kutatásokban, amiben nagy szerepe van az igazságszolgáltatás reformjának. Ha egységet tud felmutatni az ellenzék, képes lehet elhódítani az államfői hivatalt.

Francia szájízhez igazított EU-bővítés

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.02.05. 20:03
Várhelyi Olivér nagyobb beleszólást adna a tagállamoknak a bővítési folyamatba
Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
A kijelölt reformokat végrehajtó nyugat-balkáni országok a jövőben gyorsabban csatlakozhatnának az Európai Unióhoz, a bővítés folyamata pedig világosabb feltételrendszerre épülne és folyamatos, magasszintű párbeszéden alapulna. Az uniós csatlakozás menetének áltakítására vonatkozó, szerdán elfogadott európai bizottsági előterjesztés új ösztönzőket és határozottabb szankciókat egyaránt kilátásba helyezne az érintett államoknak. A reformot Emmanuel Macron francia elnök erőszakolta ki, miután az EU bővítési politikájának fogyatékosságaira is hivatkozva, tavaly októberben megakadályozta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a taggá válásról Észak-Macedóniával és Albániával. Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos a friss javaslatokat ismertetve leszögezte: a nyugat-balkáni bővítés továbbra is az EU kiemelt prioritása, a cél a teljes jogú tagság. A folyamatnak azonban lendületet kell adni, kiszámíthatóbbá és hitelesebbé kell tenni, többek között úgy, hogy az uniós intézmények és a tagállamok még az eddiginél is alaposabban és módszeresebben ellenőrzik a jogállami normák érvényesülését és a demokratikus intézmények működését a tagjelölt államokban. Az uniós alapértékek tiszteletben tartásától függene, hogy a csatlakozási tárgyalásokat mikor kezdik el, és mikor zárják le a taggá válni vágyó nyugat-balkáni országokkal. Újdonság, hogy a tárgyalási fejezeteket hat témakörbe csoportosítanák, és a kormányközi diskurzus témakörökről és nem fejezetekről szólna. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a reformok előrehaladásától függően a megbeszélések lehetőleg egy évnél ne tartsanak tovább egy-egy témakörről. A brüsszeli testület indítványozza, hogy a jövőben pontosabban határozzák meg a csatlakozni szándékozókkal szembeni elvárásokat, a jól teljesítőket kézzelfoghatóbban ösztönözzék, a lemaradókat viszont határozottabban szankcionálják. A reformok végrehajtásában jeleskedő országok például gyorsabban bekapcsolódhatnának egyes uniós politikákba, a visszaesőket viszont azzal büntetnék, hogy szüneteltetnék vagy felfüggesztenék a csatlakozási tárgyalásaikat, csökkentenék uniós finanszírozásukat. Mint Várhelyi Olivér megjegyezte, erre most is van lehetőség, csakhogy a javaslat szerint a szankciós döntéseket nehezebben blokkolhatnák a tagállamok. A bizottsági előterjesztést a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.

Iowa idén nem ad lendületet

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.05. 19:07
Pete Buttigieg
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Két nappal az iowai jelöltállító gyűlések után még mindig nem világos, hogy ki is nyerte a demokrata párti jelöltek versenyét.
Iowa összesen 41 választott delegátust küldhet a Demokrata Párt júliusban Milwaukee-ban tartandó elnökjelölő konvenciójára. Kis államról lévén szó, ez az összes delegátusnak alig egy százaléka. Lapzártánk idején a szavazatok 71 százalékos összesítése mellett Pete Buttigieg volt polgármesternek jutott a legtöbb helyi delegátus (akik majd megyei, körzeti és állami szintre is elviszik a mögöttük állók voksait), de csak hajszállal előzte meg Bernie Sanders szenátort. Mögöttük kissé leszakadva Elizabeth Warren szenátor, majd még hátrébb Joe Biden következett. Ez az első eset, hogy háromnál több pályázó érte el a delegátusok megszerzéséhez szükséges 15 százalékos küszöböt. A képen valamit módosít, hogy a leadott szavazatok terén Sanders áll jobban. A helyzet pedig még ennél is bonyolultabb, hiszen van egy harmadik adatsor is, amely azzal kiegészítve mutatja az erőviszonyokat, hogy az 1681 választókörben a 15 százalék alatt maradó jelöltek hívei hogyan választottak maguknak második kedvencet. Itt is Sanders áll az élen, és a számokból látszik, hogy Biden a helyszínek egy részén a küszöb alatt maradt. Iowa nem csak kicsi, de nagyon fehér is. Ezért nem jelzi egyértelműen a párt választóinak szimpátiáit. Az itteni eredmények jelentősége áltlában abban áll, hogy az éllovasok lendületet kapva utazhatnak a kedden következő New Hampshire-be, majd a többi februári előválasztásra, Nevadába és Észak-Karolinába. Az első sikerek nagyobb sajtófigyelmet és több donort is jelentenek, és emiatt legtöbbször a mezőny is gyorsan néhány fősre szűkül. Idén azonban a szavazatösszesítő telefonos applikáció hibája miatt megcsúszitt a számlálás, s ezért ezek a hatások is csak mérsékelten érvényesülnek. A média érdeklődése ráadásul ezekben a napokban megoszlik Trump kongresszusi beszéde, az impeachment végszavazása és az előválasztás között. A Demokrata Párt elnökjelöltségére a négy említett politikuson kívül még Michael Bloomberg volt new york-i polgármester is esélyes. A világ egyik leggazdagabb embereként sokkal többet költött tévéreklámokra, mint tíz, még versenyben lévő vetélytársa összesen – viszont kifejezetten a március 3-ai „szuperkeddre” koncentrál, amikor egyszerre 14 államban (plusz Szamoán) állítanak delegáltakat. Országos szinten Bloomberg Buttigieggel holtversenyben már a negyedik helyen áll. Az Iowában várakozások alatt szereplő Bident is korai lenne leírni. Egyrészt országosan még mindig vezet a felmérésekben. Másrészt ő a február 29-én esedékes észak-karolinai előválasztáson vehet lendületet, mivel népszerű az ottani, többségükben fekete demokrata párti szavazók között.