koronavírus;kutató;interjú;

2020-02-08 06:30:00

„Tíz napon belül kiderül, hogy sikerül-e megfékezni a koronavírus terjedését”

Az emberiség sokat tesz azért, hogy mind gyakoribbak legyenek az olyan járványok, mint a mostani – mondja Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

A kutató számára volt valami váratlan ebben a járványban?

Semmi. Minden kutató, aki ezzel foglalkozik, számít újabb és újabb pandémiákra. Ezekből egyre gyakrabban és egyre több lesz. Most nemcsak a koronavírusokra gondolok, hanem valamennyi úgynevezett felbukkanó fertőző betegségre. Ilyen állatról emberre átkerülő vírus például az Afrikában jelenleg is járványt okozó Ebola is.

Pedig mintha egyszer már legyőztük volna a nagy pandémiákat.

Attól függ melyikről beszélünk. A felbukkanó fertőző betegségek kórokozói – és a koronavírus is ilyen –, ott vannak valahol az állatvilágban, az erdőkben, a barlangokban. És ahogy az egyre több ember egyre nagyobb teret foglal el a bolygón, a kórokozók gazdaváltásai is egyre sűrűbbek lesznek. Például az afrikai ebola járványok is egyre gyakoribbak. Koronavírus-járványból is a mostani a harmadik, amit az emberiség elszenved. A témában kutatók számára az sem meglepő, hogy Ázsiából indult. Afrika mellett ez az a gócpont, ahol a legintenzívebb az emberi térnyerés, a városok növekedése, a környezet pusztítása. Ezek a klímaváltozással együtt olyan egymásra ható tényezők, amik kedvező körülményeket teremtenek az új vírusok okozta járványok kitörésének.

Mi kell ahhoz, hogy egy állati vírus „átugorjon” az emberre? Az embernek kell ehhez bármit tennie, vagy a vírussal történik valami váratlan?

Az első lépés az emberré, aki egyre többet érintkezik a vírushordozó állatokkal. A másik feltétel, hogy kellenek olyan vírusok, amikben megvan ez a potenciál, az átlépés képessége. A denevérekben élő koronavírusok például ilyenek. Azokról évek óta ismert, hogy mely variánsaik képesek olyan genetikai változásokra, amelyek már az emberre is veszélyesek. Ezek tízezer éve léteznek a barlangokban, régen szert tettek ilyen gazdaváltási képességre, de amíg ott maradtak, addig nem tört ki járvány. Csakhogy most megfogják ezeket a denevéreket, kiviszik a piacra, érintkeznek azokkal. Ezzel pedig egyre sűrűbben és intenzívebben megteremtődik a lehetősége annak, hogy megjelenjenek az emberben is.

Mégis mitől képesek fajok közt átlépni?

Bonyolult genetikai mechanizmusok segítségével, ami még vírusonként is eltér. Konkrétan a koronavírusoknak van egy felszíni tüskeszerű nyúlványuk, ez egy fehérje, ami megfelelő mutációs elrendezkedés esetén képes bizonyos meghatározott emberi receptorokhoz kötődni. És ez csak egyik lépés, ami kell ahhoz, hogy embert fertőzzön. Európában általában az emberek nem eszik meg a denevért, nem nagyon mászkálnak be barlangokba, hogy összegyűjtsék ezeket az állatokat, míg Ázsiában igen. A denevérek a székletükkel ürítik ezeket a vírusokat. Így az összegyűjtésük közben, vagy a piacokon azok könnyen átkerülhetnek az emberre. Egyelőre csak teóriáink vannak arra, hogy mi történt. Azt azonban tudjuk, elég az embernek a denevérek testváladékával, székletével érintkezni ahhoz, hogy a fertőzés megtörténjen.

Említette a klímaváltozást: emiatt arra is számíthatunk, hogy a melegebb égövi állatok egyre északabbra költöznek Európában. Ez a jelenség is hozhat hasonló járványokat, mint most a koronavírus?

A válaszom egy nagy igen. Sőt már látjuk is ezeket a tendenciákat. Például a krími-kongói vérzéses láz terjedése egy jó példa a klímaváltozásra. A kórt terjesztő kullancsok szépen nyomulnak északra, így tíz-húsz éven belül ez nálunk is egy olyan általános betegség lesz, mint a szezonálisan már minden évben jelentkező nyugat-nílusi vírus.

Mi lesz a következő állat, amiről esetleg átkerülhet emberre egy vírus?

Ezt nehéz megmondani, de van több fókuszban lévő csoport. Most a denevér van épp terítéken, de beszélhetnénk rágcsálókról, szúnyogokról is, bármi lehet.

Ez a folyamat fordítva is működik? Az ember is "átragaszthat" valamit az állatokra?

Ritka, de van rá példa, bár vírusról nem is tudok, csak baktériumokról. A gond az, hogy amikor az ember ad át kórokozót az állatvilágnak, azt nem ismerjük föl, mert, ha megtörténik az átugrás, az állatcsoportok betegségeit ilyen szempontból nem nagyon követjük. Nem jönnek panaszkodni a rendelőbe, hogy fertőzöttek lettek...

Nem is láttunk olyan fajt kipusztulni mostanság, amit emberi vírus pusztított el?

Nem, de olyanról tehetünk, hogy az állatok vírusait visszük át más állatpopulációra. Az afrikai sertéspestist Afrikából rángattuk ki, és aztán most pusztítja végig Eurázsiát. Ez a jellemzőbb, mintsem hogy az emberről ugorjon át valami.

Most van az influenza-járvány, mi van ha valakinek a szervezetében találkozik a két vírus, válhat-e a találkozástól pusztítóbbá az influenza?

Ez kizárt, nulla az esélye. Ez körülbelül olyan, minthogy a macska meg a kutya sem tudna kereszteződni. Egész más genetikai folyamatok mozgatják az influenzavírusokat, mint a koronavírust, más a felépítésük a genom szerkezetük. De kicsi annak az esélye, hogy olyan mutáció alakuljon ki a mostani koronavírusban, ami mondjuk kétszer ilyen agresszívebbé teszi. De nem is ez a legrosszabb eshetőség, az is baj, ha kevésbé komoly fertőzést okoz bizonyos emberekben, így észrevétlenül terjed és érhet el nagyobb tömegeket.

Mit az, amit már biztosan lehet tudni a koronavírusról? Minden nap akad újabb hír, sokszor épp olyan, ami megcáfolja az előző napi tudásunkat.

Elég sok mindent tudunk már. Gyakorlatilag két héten belül ismert volt a vírus genomja. Emiatt rögtön lett diagnosztikai teszt is. Ez alapvető ahhoz, hogy tudjunk védekezni ellene, időben felismerjük a betegeket, el tudjuk dönteni, ki a vírushordozó, ki nem. Az is biztosan igaz, hogy a vírus kezdetben enyhe tünetekkel járó megbetegedést okoz, illetve az érintettek bizonyos hányadának állapota nem lesz súlyosabb. Ez pedig azért nagyon nagy probléma, mert ha az embernek van egy kis hőemelkedése, meg picit kapar a torka, s kicsit köhög, még nem feltétlenül keresi fel az orvost. Tehát anélkül adja tovább a vírust, hogy arról tudna. Míg például Vuhanban, ahol most komoly figyelem hárul a vírusra, minden ilyen apró tünettel azonnal berohannak a kórházba az emberek. Ez túlterheli a közegészségügyet, s emiatt nem jut megfelelő ellátás a betegeknek.

Hogyan terjed a koronavírus?

Cseppfertőzéssel úgy ahogyan az influenza, és ugyanolyan tüneteket is okoz.

Mitől ennyire végzetes? Min múlik az, hogy valaki meggyógyul vagy belehal?

Noha mintegy húszezer megbetegedés van most, az első 99 beteg esetének leírása ismert, ez alapján mondjuk, amit tudunk. A fertőzés vírusos tüdőgyulladást okoz, ami egy legyengült szervezet számára lehet végzetes. Az idősebbek esetében lehet súlyosabb kimenetele, főleg olyanoknál, akiknek van valamilyen krónikus társ-, például cukorbetegsége.

Most tömegek keresnek maszkot Magyarországon, van értelme használni?

Magyarországon a koronavírus miatt senki ne vegyen maszkot, mert még nincs itt a kórokozó. Vuhanban kell maszkot hordani, ahol tényleg aktívan terjed. A másik baj, hogy a maszk hatékony használatához kell egyfajta tudás. Például, hogy ezek egyszer használatos eszközök, egy idő után átpárásodik, átnedvesedik emiatt a szélein szűretlen levegő juthat alá, és ily módon bejuthat a vírus is. Ha valaki attól érzi jól magát, hogy maszkot hord, hordjon. De most ne azért hordjunk maszkot, mert koronavírus van Kínában, hanem azért, mert influenzaszezon van Magyarországon és annak a terjedését visszafoghatja.

Kell rettegnünk a vuhani járványtól vagy sem?

Nem kell. Csúnyán hangzik, de sokkal nagyobb károkat szenved az emberiség egy szezonális influenzánál, amibe sokkal többen halnak meg, mint a koronavírus okozta betegségben. És mégsem lehet az influenzával azonos módon kezelni! Teljesen más járványügyi intézkedéseket kíván. Ezekre azért van szükség, mert a gazdaságnak okoz óriási károkat egy ilyen pandémia. Azzal, hogy megállítja a termelést, a kereskedelmet. Valamint iszonyatos terhet ró az egészségügyre, a diagnosztikára és az ellátórendszerre is, aminek szintén óriási a költsége. Mindez hatványozottan sújtja a szegény országokat, ahol nincs is elég erőforrás a problémák menedzselésére. Így káoszba taszítja az ottani egészségügyi rendszert, ha beesik akárcsak néhány ilyen beteg is. A koronavírus okozta mostani károk már rég túllépték a 2003-as SARS-járvány 18 ezer milliárd dolláros költségeit. Ázsiában már tőzsdepánik van, és lehet még sok minden, amit még egyelőre fölmérni sem tudunk. A globalizált világban millió szálon kötődik mindenki mindenkihez, úgyhogy a veszteség azokat is érint majd, akiket el sem ér a járvány.

Meddig tarthat a koronavírusos riadalom?

Ez attól függ, hogy sikerül-e a külföldre kihurcolt eseteket időben elszigetelni és megállítani a Kínán kívüli terjedését. Erre tíz napon belül lehet válasz.

Van már valamijük a kutatóknak amivel kiállhatnak a vírussal szemben?

A koronavírus elleni küzdelem most ott tart, hogy több országban izolálták, szaporították a vírust. A német kollégák épp most osztják meg a vírustörzset. Ha ez megtörténik, akkor több szálon – a diagnosztikai tesztek fejlesztésétől a vakcinagyártáson át, az antivirális szerek teszteléséig – lehet megosztani a feladatokat.

Magyarország is kaphat a vírusból?

Még nem kaptunk, de ha szeretnénk ilyen irányú kutatásokat kezdeni, akkor igen. Ha lenne rá finanszírozás, mi itt Pécsett be tudunk szállni az antivirális terápiáknak a tesztelésébe, a vírus alapvető genetikai folyamatainak vizsgálatába és a sejtekre gyakorolt hatásairól is tudunk komplex vizsgálatot folytatni.