Előfizetés

Emberrablás kormánygéppel - Pozsony kiutasított egy vietnámi diplomatát

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.06. 14:14
Trinh Xuan Thanh (középen) a hanoi Legfelsőbb Népi Bíróságon 2018-ban
Fotó: AFP
A 2017-es ügyben egy német bíróság a napokban hozott ítéletet, ez alapján döntöttek a kiutasításról.
Kiutasítottak Szlovákiából egy vietnami diplomatát, akinek a hatóságok gyanúja szerint köze volt egy emberrabláshoz - közölte honlapján a szlovák külügyminisztérium csütörtökön. Az ügy - amellyel összefüggésben Vietnam pozsonyi nagykövetségének egyik diplomatáját most kiutasították - 2017 nyarára nyúlik vissza, amikor német nyomozó hatóságok szerint Berlin belvárosából ismeretlen személyek elraboltak egy Németországban menedékért folyamodó vietnami férfit, akit később a hírek szerint egy szlovák kormánygéppel csempésztek ki a schengeni övezetből.
Trinh Xuan Thanh - aki korábban egy vietnami állami építőipari vállalat vezetőjeként tevékenykedett, majd hazájában korrupcióért kétszeres életfogytiglanra ítélték - a vietnami hatóságok szerint önszántából tért haza, hogy az igazságszolgáltatás elé álljon.
Az emberrablási ügyet egy német bíróság a napokban hozott ítélete zárta le, ennek alapján döntött a szlovák külügyminisztérium a Pozsonyban dolgozó vietnámi diplomata kiutasítása mellett. Az emberrablási ügy két éve a szlovák kormány és ellenzéke között zajló belpolitikai csatározások egyik kiemelt témája volt. Ezzel azután kezdett foglalkozni a szlovák sajtó, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) 2018 nyarán megírta a kormánygépről szóló szálat, amiről szerintük az akkori belügyminiszternek, Robert Kalináknak is tudomása volt. Ezeket az állításokat két szlovák rendőr alátámasztotta, akik állításuk szerint látták a történteket. A pozsonyi belügyminisztérium és a volt tárcavezető viszont cáfolta, utóbbi saját állítását egy hazugságvizsgálat eredményével is alátámasztotta. Az ügyben büntetőeljárás is indult.

Száznál több civil halt meg, mióta három hete fellángoltak a harcok Észak-Szíriában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.06. 13:44
Mentőcsapat egy légitámadás után Arihában
Fotó: OMAR HAJ KADOUR / AFP
Orosz és török áldozatai is vannak a harcoknak, de Moszkva nem beszél arról, hogy Erdogan és Aszad csapatai egymást lövik, inkább terroristákra fogna mindent.
Több orosz és török katona vesztette életét az elmúlt két hétben a szíriai Idlíb tartományban - közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium. A moszkvai diplomáciai tárca nem bocsátkozott részletekbe, csak azt hangsúlyozta, hogy
a veszteségek hátterében terroristák állnak, akik az elmúlt 14 napban több mint ezer támadást hajtottak végre.

A közlemény azt hangsúlyozza, hogy ez annak ellenére történt, hogy az orosz és a török katonák ismét megpróbálták a fegyvercsend rendszerét bevezetni az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben. Az orosz külügyminisztérium szerint
a szíriai kormányerők és a polgári lakosság halottjainak és sebesültjeinek száma több százra tehető.

Emellett a hmejmími orosz katonai bázist is szűnni nem akaró dróntámadások érik. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön arról beszélt, hogy Idlíbben, abban a zónában, amelyért a török fél felel, folytatódik ezen csoportok agresszív fellépése a szíriai hadsereg és az orosz katonai objektumok ellen.
Felszálló vadászgép a hmejmími bázison
Fotó: MAXIME POPOV / AFP
Oroszország, Törökország és Irán 2017 májusában Asztanában (mai nevén Nur-Szultanban) állapodott meg négy feszültségcsökkentési övezet létrehozásáról Szíriában. Három ezek közül 2018-ban Damaszkusz ellenőrzése alá került, a negyediket azonban, amely Idlíb tartományban, valamint a vele határos Latakija, Hama és Aleppó tartomány egyes részein terül el, még nem foglalta el a kormányhadsereg. Ennek a területnek a nagy részét az Aszad-rezsim ellen harcoló an-Núszra Front terroristái tartják megszállva. 2018 szeptemberében - miután a török hadsereg az "Olajág" hadművelet keretében betört Szíriába, hogy a kurd csapatokat támadja - Oroszország és Törökország egy demilitarizált övezet létrehozásáról állapodott meg Idlíbben, amely tucatnyi, mintegy 30 ezer tagot számláló fegyveres alakulat bázisa. A legnagyobb ezek közül a törökök által támogatott Nemzeti Felszabadítási Front és az al-Kaida szíriai ága, az an-Núszra Front.
2020. január 26-án a szíriai hadsereg támadást indított a térségben. A Bassár e l-Asszádhoz hű hadsereg kegyetlen módszerekkel számolja fel az ellenállást. A szövetséges Oroszország légi erejével közösen, válogatás nélkül bombáznak: kórházakra, iskolákra és más intézményekre is csapást mérnek. A szír fegyveres erők nem ritkán nyüzsgő települések ellen indítanak ostromot, hogy aztán rommá lőtt szellemvárosokat foglaljanak el. Szerdán az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (SOHR) úgy összegezte az offenzíva elmúlt 20 napját:
  • tucatnyi városból 400 ezernél több civil menekült el a harcok miatt;
  • az orosz légicsapások 94 civilt öltek meg és még 20-at a kormányerők, harmaduk gyerek;
  • az ellenzék 522 fegyverest vesztett - közülük 395 dzsihádista -, a rezsim pedig 476 katonát;
  • 10 nem szír állampolgárságú áldozatról tudnak a civilek, de nem világos, hogy esetleg török katonákról, orosz zsoldosokról, vagy egyáltalán fegyveresekről van-e szó.
Törökország a hét elején katonáinak elvesztéséről és a szíriai kormányerőkre mért válaszcsapásról számolt be. Szerdán a SOHR szerint tüzérségi támadást is intéztek a szír kormányerők ellen, melyek csütörtökön török támaszpontot bombáztak.

Kivéreztetné a kormány a pártatlanság szinonimájának számító BBC-t

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.02.06. 11:52
Boris Johnson azzal fenyeget, hogy átalakítja a legendás közszolgálati médium finanszírozási rendszerét
Fotó: FRANK AUGSTEIN / AFP
Az angol kabinet a jövőben nem hajtja be az előfizetési díjakat.
Mostanában minden oldalról támadják a BBC-t, Boris Johnson pedig azzal fenyeget, hogy átalakítja a legendás közszolgálati médium finanszírozási rendszerét, éppen akkor, amikor populisták Európában sok helyütt kétségbe vonják a közrádiók és –tévék létjogát. Magyarországon és Lengyelországban pedig a két intézmény jobboldali-populista, illetve nemzeti-konzervatív erők kezére jutott, a vélemények sokszínűsége már nemigen jellemző rájuk. A brit kormány azt tervezi, hogy a jövőben nem hajtja be mindenáron az előfizetési díjakat, éspedig arra hivatkozva, hogy egyre többen digitális platformokra térnek át. De a BBC-n csattant az ostor azért is, mert a társadalmat erősen megosztotta a Brexit és mind a két oldal kifogásolta a közmédia idevágó jelentéseit. Vagyis két tűz közé került. Így most alighanem lemondhat akár évi 200 millió fontos bevételről is. Azt már bejelentette a cég, hogy 450 embert elbocsát a 6 ezer fős hírszolgálattól. Nagyon úgy néz ki, hogy Johnson fellépése nyomán búcsút inthetünk annak a BBC-nek, amelyet idáig ismertünk, és amely a kiegyensúlyozott tájékoztatást hirdeti.