Nagykanizsa;sportcsarnok;

2020-02-07 10:00:00

Velodromot mindenkinek! - Olyan ajándékot kap Nagykanizsa a kormánytól, hogy győzze kiheverni

Aggódik a nagykanizsai közgyűlésben többségbe került ellenzék, hogy nagyon sokba kerülhet városnak a kormány „ajándék” kerékpárpályája.

Értékes „ajándék” a kormánytól vagy a város költségvetését fölöslegesen megterhelő propagandaberuházás? – ez a kérdés okoz heves vitákat Nagykanizsán, ahol az őszi választáson újra fideszes polgármestert választottak, ám a testületben változtak az erőviszonyok, és többséget szerzett az ellenzéki pártokat tömörítő Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE). A tét nem kicsi: nyolcmilliárdos kerékpáros csarnokot kapna a város, ám az ellenzék szerint nagy a kockázat, kétséges, hogy lenne-e egyáltalán, aki használná, bérelné, vagyis bevételt teremtene a tetemes fenntartási költségekhez.

A kormány 2017-ben döntött három hazai velodrom, azaz pályakerékpár-csarnok építéséről: egyet Budapestre, egyet-egyet pedig a keleti és a nyugati országrészbe terveztek. A fővárosiban 250 méteres, a két vidékiben 200 méteres pálya kapna helyet. A budapesti akár világbajnokság vagy olimpiai futam megrendezésére is megfelelő lehetne, a vidékiek kisebb versenyekre, de főleg edzésekre lennének alkalmasak. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos 2018 nyarán jelentette be, hogy Keleten Debrecenben, Nyugaton Nagykanizsán épülhet velodrom.

Az akkori, kormánypárti többségű nagykanizsai városvezetés óriási sikerként propagálta ezt, és azt hangoztatta: az remekül kapcsolódik a város egyéb sportlétesítmény-fejlesztéseihez. A Modern Városok Program keretében ugyanis 15 milliárd forintból sport- és rendezvénycsarnok, valamint uszoda építését jelentették be 2018 tavaszán. A velodromot a sportcsarnok mellé tervezték, a két létesítményt folyosó kapcsolja majd össze. Legalábbis akkor, ha a már ellenzéki többségű testület rábólint a beruházásra. A legutóbbi, januári közgyűlésen ugyanis arra a döntésre jutott a testület, hogy még egy üzleti és kivitelezési tervet kell készíteni.

– Korábban készült ugyan egy 180 oldalas anyag, ám jószerével konkrétumok nélkül – magyarázta Fodor Csaba, az ellenzékiek frakcióvezetője. – Pedig jó lenne tudni, hogy kik fogják használni a csarnokot, hiszen amatőr biciklisek nem is tudnak a pályán körözni. Azt írták az előterjesztésben, majd a kosárlabdázók és a kézilabdázók edzenek a középső részen. És akkor mi lesz a sportcsarnokban? Aztán az előterjesztés szerint nagyjából 20 millió forint lesz az éves veszteség, de hogy ez miként jött ki, nem tudni.

Kíváncsiak voltunk, miért pályázott Nagykanizsa a velodromra, amikor a városban működő kerékpáros egyesületeknek nincs pályakerékpáros szakága. Ráadásul egy tavalyi rendezett pályakerékpáros országos bajnokságon alig három tucat versenyző indult, és közülük mindössze öten képviseltek vidéki egyesületet. A város fideszes polgármestere, Balogh László nem válaszolt kérdéseinkre. Helyette kabinetfőnöke, Lehota János magyarázta, miért pályáztak:

– Elhelyezkedése, kerékpáros infrastruktúrája és a tervezett létesítményfejlesztések miatt Nagykanizsa a legalkalmasabb helyszín a Dunántúlon. Ráadásul a velodrom nem csak a pályakerékpárnak adna otthont, a sportcsarnoknak edző- vagy bemelegítő terme lenne, a középső tér pedig iskolai, sport és szabadidős tevékenységekre hasznosítható.

A kabinetfőnök szerint edzőtáborokat, felkészülési versenyeket szerveznének, és egy kerékpáros akadémiai központot is kialakítanának. Ugyanakkor konkrét számokat, de még csak becsléseket sem közölt arról, hogy milyen kihasználtsággal működhetne a csarnok, és mennyi bevétellel, kiadással számolhat a város.

Révész Máriusz lapunknak azt mondta, hogy a kerékpáros szövetség véleményét kikérve döntött a kormány Nagykanizsa mellett, és a szervezet tanulmányterve alapján állapították meg az építési költségeket is. A kormánybiztos a város kerékpáros élete mellett a jó megközelíthetőséget emelte ki, s úgy vélte, Szlovénia és Horvátország közelsége is Kanizsa mellett szólt, hiszen nincs velodrom a közelben. A miniszteri biztos sem közölt számokat a létesítmény fenntarthatóságáról. Ráadásul – bár nagy nemzetközi versenyekre alkalmas pálya valóban csak Bécsben található – arról nem tett említést: edzőpálya, még ha csak sátoros is, a Kanizsától kétszáz kilométerre lévő szlovéniai Novo Mestóban már működik egy.

– Az elmúlt évek eredményei bizonyították, a magyar pályakerékpár fel tudja venni a versenyt a világ élmezőnyével. Mindent megteszünk, hogy a hazai felkészülést biztosítani tudjuk versenyzőink számára – érvelt lapunknak a pályaépítés szükségessége mellett a kerékpáros szövetség főtitkára, Vízer Barnabás. Ő szintén nem közölt számokat a várható fenntartási költségekről, kihasználtságról.

További bizonytalanságot okoz az: forrásaink szerint könnyen lehet, hogy Debrecenben mégis 250 méteres pálya épül, miközben a budapesti velodrom jövője kérdésessé vált. Így az is előfordulhat, hogy csak a két vidéki csarnok készül el. Ebben az esetben viszont nem valószínű, hogy a fővárosi pályakerékpárosok a kisebb, kanizsai pályát választják majd, ha már úgyis utazniuk kell, akkor a jobb, debrecenit használják. Vagyis még kétségesebbé válik a gazdaságos üzemeltetés a zalai városban .

– Egy felelős városvezetés konkrét számok-adatok alapján dönt és évekre előre gondolkodik – jelentette ki Fodor Csaba, aki a beruházás egy másik veszélyes következményére is felhívta a figyelmet: – A város az egyesületi támogatásokkal együtt eddig kevesebb, mint százmillió forintot költött sportcélú feladatokra. A sportcsarnok, az uszoda és a velodrom fenntartása viszont akár több százmilliós tétel is lehet. Honnan lesz erre forrás? Elvonjuk más fejlesztési területekről?

– A működtetés nem Budapestről oldjuk meg – mondta Révész Máriusz. – A legoptimálisabb esetben 2023-ra megépülő kerékpáros csarnok bizonyos szempontból valóban feladatot jelent, de lehetőséget is. Ha pedig Nagykanizsa úgy dönt, mégsem kell neki a velodrom, akkor máshol épül meg. Az elmúlt hetek kanizsai bizonytalankodása után amúgy már akadt is jelentkező.

Fodor Csaba viszont úgy vélte, az ellenzéki többségre mutogatás helyett komoly számításokra és tervekre lenne szükség, nem ígéretekre, „bemondásokra.” – Ami eddig történt a kerékpáros csarnok ügyében, az alapján ez egy politikai presztízsberuházás. Az állam nyolcmilliárdért épít egy velodromot, amiből vélhetően jó kis hasznot tud majd kivenni az építő cég, aztán odaadja a városnak, hogy működtesse, ahogy tudja. Olyan ez, mintha Orbán Viktor adna egy autót karácsonyra ajándékba, de a fa alá odatenné a havi törlesztőcsekkeket is.