Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán megosztja a a kereszténydemokratákat és ügyesen manőverez

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.02.07. 07:13

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 7.
Le Figaro Az európai jobboldal nem merte szavazásra feltenni Orbán Viktor kizárásának kérdését, az ügy szembeállította egymással a kereszténydemokraták tagpártjait. A politikust gyakran szorongatják, de sosem állítják igazán választás elé. Mindezidáig sikerült neki ügyesen manővereznie. A Néppárt Politikai Gyűlése sem tudott dűlőre jutni a héten, noha Budapest sorra sérti meg a jogállam elveit. Egyes tagok attól félnek, hogy ha kirakják a magyar miniszterelnököt, akkor az a PiS-szel és Salvini Ligájával áll össze. Egy magas rangú EPP-illetékes komoly kockázatnak tartja ezt az eshetőséget, éspedig az egész unió szemszögéből. Bár ez a veszély jelenleg nem tűnik igazinak, tekintve, hogy az olasz politikus már nem tagja a kormánynak, az Osztrák Néppárt pedig a zöldekkel lépett koalícióra. A 26-ok kínban érzik magukat Orbán miatt. Az Európai Tanács a közelmúltban már kétszer is napirendjére tűzte a magyar kérdést, minden eredmény nélkül. De látnivaló, hogy itt színjáték folyik, hiszen a testület a lengyelek, a visegrádiak és bizonyos nyugati országok ellenállása folytán soha nem jut egységre a 7-es paragrafus kapcsán, amely pedig lehetővé tenné a magyarok tagsági jogainak felfüggesztését. De az új felállásban az EU-nak és a Bizottságnak sem érdeke, hogy olajat öntsön a tűzre és kiélezze a kapcsolatokat a magyar vezetővel. Jacques Rupnik, a párizsi Sience Po professzora azt mondja, von der Leyen és Michel legfeljebb addig megy el, hogy bizonyos normákra figyelmeztessék Orbánt, mert a Brexit után a közösség túl sok kérdésben megosztott. Ugyanakkor nagyon is szükségük van rá a következő költségvetés kapcsán, mi több, a függés kölcsönös – mutat rá egy brüsszeli forrás. Merthogy Magyarországnak kellenek a kohéziós alapok és semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy becsapja maga mögött a Néppárt ajtaját. Másfelől viszont ahhoz, hogy a büdzsé tervezetét elfogadják, fel kell mutatni mind a 27 állam aláírását.   
Le Monde Orbán Viktor új bűnbakot talált: a romákat. A Fidesz megsokszorozza támadásait a közösség ellen. Ehhez egy olyan bírósági ítéletet vet be, amely a gyöngyöspatai iskolai szegregáció áldozatainak kedvez. A riport a helyszínen megszólaltat két érintett roma fiatalt, akik közül az egyik nem hiszi, hogy megkapják a kártérítést, miután a miniszterelnök beleavatkozott. A másik viszont bízik az igazságszolgáltatásban, mert Magyarország nem királyság, hogy az uralkodó döntsön el mindent. A 60 károsultnak a bíróság 100 milliós jóvátételt ítélt meg, de az ügy híre nem lépte volna át a 2400 fős település határait, ha a kormányfő nem határoz úgy, hogy politikát csinál belőle. Az is közölte év eleji sajtóértekezletén, hogy leállítják a rossz börtönviszonyok miatt járó kifizetéseket a raboknak. Utána a Fidesz jól bejáratott propagandagépezete egészpályás letámadást indított a gyöngyöspatai gyerekek ellen. A migránsok helyett a romák kerültek a célkeresztbe, és ez be is jön, mivel a magyarok többsége az gondolja, hogy a romák genetikailag a bűnözésre vannak beprogramozva – mondja Farkas Lilla, jogvédő ügyvéd. Azt a civil szervezetet képviseli, amely történetesen kap támogatást Soros Györgytől, és amelynek a hatalom nekirontott, miután az sikerre vitte a kártérítés ügyét. Csemer Géza, a helyi roma közösség vezetője azon tűnődik: Orbán azt hozta fel, hogy az érintettek nem dolgoztak meg a pénzért, de miként is tehették volna, amikor az elszenvedett sérelem idén még gyerekek voltak? Egyben maffia módszernek nevezi, hogy egyesek nem ismerik el a jogerős ítéletet. Biztosnak látszik, hogy szerény költségvetése miatt a helyi önkormányzat helyett a kormánynak kell majd fizetnie. A vicc az, hogy a romák közül sokan a Fideszre szavaztak, igaz az alternatíva a Jobbik volt és még sokan emlékeznek, amikor a Magyar Gárda 2011-ben felvonult a faluban. Ugyanakkor a helyi nem romák közül többen is a hatalom oldalára állnak a kártérítés kapcsán. A másik oldal fogadkozik, hogy ellenáll a nyomásnak, még akkor is, ha többen bevallják: félnek, hogy Orbán kampánya nyomán újra kiéleződik a feszültség a településen.    
Daily Telegraph A brit kormánypárt megdorgálta egyik képviselőjét, amiért az a múlt szombaton olyan szélsőjobbos politikusok oldalán szólalt fel a nemzeti konzervatívok római konferenciáján, mint Orbán Viktor. Hivatalos közlés szerint a toryk figyelmeztették a lengyel származású Kawczynskit, hogy fellépése elfogadhatatlan, figyelembe véve, hogy kik voltak még jelen. A párt ezért a leghatározottabban elítéli a történteket és elvárja, hogy a honatya a jövőben fontolja meg jobban a lépéseit. A politikus elfogadta a bírálatot és bocsánatot kért (bár az elején nagyon nem akarta megérteni, miről van szó – a szerk. megj.).    
Financial Times Németországban veszélybe került a tabu, hogy a demokratikus pártok nem működnek együtt a szélsőjobbal. Hogy Türingiában az AfD segítségével választották meg szabaddemokrata tartományi kormányfőt, az aggasztó jelzést küld a politika állapotáról – írja a vezércikk. Kiemeli, hogy ilyesmire a 2. világháború óta nem volt példa, vagyis veszedelmes Rubiconon kelt át a CDU és az FPÖ, hiszen együtt voksoltak a nacionalista, bevándorlás-ellenes Alternatívával. És ez még akkor is igaz, ha a pajzsra emelt Kemmerich a nagy nyomás hatására lemondott. A baj már megvan. Itt nem arról van szó, mint Ausztriában, ahol a szélsőjobbos FPÖ a konzervatívok oldalán belépett a koalícióba, vagy Észtországban, ahol a kormánypárt úgy került hatalomra, hogy összeállt a szélsőségesen naconalista EKRÉ-vel. Ez esetben a Szabaddemokrata Párt, amely tavaly októberben alig tudta venni a választási küszöböt, kifejezetten az AfD-re támaszkodott, hogy kiüsse a nyeregből az eddigi miniszterelnököt, az egykori NDK-s NSZEP utódpártjának számító Balpárt jelöltjét, de a közreműködésért nem ajánlott fel semmilyen posztot. Az utána következő felháborodás és tiltakozás mutatja, hogy a tabu változatlanul nagyon erős. Merkel megbocsáthatatlannak minősítette a történteket. Ám a fejlemény arról árulkodik, hogy az egymást követő nagykoalíciók másoknak nem hagynak helyet a politikai középen. Az ellenzék fő ereje az AfD. Egyes tagjai már nem ítélik el fenntartás nélkül a nácikat. Thüringiai vezéréről bíróság mondta ki, hogy nyugodtan lehet fasisztának nevezni. Ugyanakkor meggyengült mind a CDU, mind a Szociáldemokrata Párt. A német politika egyre töredezettebb, ehhez képest aránytalanul nagy befolyást élveznek a szélsőségesek. Türingia a jövőre esedékes általános választáson további lendületet adhat a radikálisoknak, hacsak a politikai paletta közepe nem képes növelni népszerűségét. Viszont ha ez így marad, akkor még nehezebb lesz fenntartani a cordon sanitaire-t, amely évtizedeken át távol tartotta a szélsőséges erőket a hatalomtól.    
Politico A kommentár arra ösztökéli az Európai Uniót, hogy a következő pénzügyi időszakban vessenek véget a visszaéléseknek a „Korrupció Barátainak” részéről az új tagállamokban, legyen szó akár Babisról, akár Orbánról. De persze nem csupán Magyarországon és Csehországban fordul elő ilyesmi. A készülő, új hosszú távú költségvetés ügyében mind a kedvezményezettek, mind a nettó befizetők jó érveket tudnak felsorakoztatni a maguk oldalán, de utóbbiak pontosan tudják, hogy a felzárkózási támogatások javarészt hatástalanok. De azzal is tisztában vannak, már csak saját érdekükben is, hogy Keleten fel kell hozni az életszínvonalat, véget kell vetni a mesterségesen nyomott béreknek és fel kell tartóztatni az erősödő populizmust. A támogatások azonban nagyon gyakran oligarchák számláin kötnek ki, és ez csak fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az unió állam- és kormányfőinek nem egészen két hét múlva esedékes találkozója igen fontos az egész EU jövője szempontjából, mert meg kell találniuk a mechanizmust, hogy a kohéziós alapokból ne a korrupt politikusok zsebét tömjék tele. Ha ez sikerül, akkor a költségvetés lehet kisebb, mint jelenleg, de a forrásokat mindenképpen hatékonyabban hasznosítják . Még csak új intézmény sem kell hozzá, elég, ha a Csaláselleni Ügynökség végzi a dolgát. Mert előfordul, hogy az OLAF ölbe tett kezekkel ül, noha bőven érkeznek hozzá konkrét jelentések üzelmekről. Emellett sok szerencsét a hamarosan induló uniós főügyésznek, Laura Kövesinek. Ugyanakkor az is fontos, hogy a közösség támogassa a civil szervezeteket, amelyek biztosítékot jelentenek a korrupció ellen. Azon kívül mi történik, ha Brüsszel szól valamelyik kormánynak, hogy nono! Semmi, ezek a levelek irattartókban landolnak, pedig nyilvánosságra kellene hozni őket. Sok millió eurót lehetne megmenteni ily módon, és ezt díjaznák az európaiak.   
Süddeutsche Zeitung Miután a Bizottság magyar biztosa közzétette, miként képzeli el Brüsszel a bővítést, az biztos, hogy a Nyugat-Balkánnak egyértelmű jelzésre van szüksége, hogy erősítse a jogállamot és harcoljon a korrupció ellen. A továbbiak azonban most már a francia elnökön múlnak. Macron pár hónapja megtorpedózta, hogy meginduljon a tárgyalás Észak-Macedónia és Albánia felvételéről, mégpedig csakis belpolitikai megfontolásokból, senkivel sem egyeztetve. Várhelyi Olivér mostani javaslata azt célozza, hogy a politikus feladja ellenállását. Teljesen kézenfekvő, hogy az EU-nak igen előnyös volna a stabil Nyugat-Balkán. Arról nem beszélve, hogy Észak-Macedónia, Montenegró és Albánia már a NATO tagja. A Bizottság geostratégiai beruházást emleget a térségben, ahol Oroszország mellett Kína és Törökország is erősen jelen van. De a most ismertetett feltételek fontos pontokra erősítenek rá. Így még központibb téma lesz a jogállamiság. Jutalmazzák, ha a 6 ország közül bármelyik előrelép a reformokban. Ily módon példa lehet a többiek számára. Viszont annak is következménye lehet, ha valamely kormány csak ímmel-ámmal végzi a házi feladatát. Ezt főként Albániának érdemes megszívlelnie. Ugyanakkor Macronnak stabilizálnia kell a régiót, ha tényleg úgy gondolja, hogy önállóbb és ütőképesebb uniót kell kialakítani. Továbbá ha valóban ő akar lenni az unió politikai vezetője, akkor nem szabad visszariadnia attól, hogy ellentmondjon Le Pennek és a nyugat-balkáni jelentkezők bebocsáttatása mellett foglaljon állást. Az azután már a jelöltállamok dolga, hogy megragadják a lehetőséget és korszerűsítsék államaikat.

Trump győztesen is dühöng

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.06. 19:38

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A szenátus leszavazta a képviselőház vádpontjait. Az elnökről majd november 3-án döntenek a választók.
Hazánk GYŐZELME az impeachment-csalás fölött! – harsogta Donald Trump a Twitteren, miután a szenátus szerdán felmentette a képviselőház vádpontjai alól. Az öt hónapos vizsgálat- és meghallgatás sorozat, illetve kongresszusi vita után a hatalommal való visszaélés esetében 52:48-ra, a kongresszus akadályozása kérdésében 53:47-re végződött a szavazás. Trump menesztéséhez 67 voksra lett volna szükség. Sorsáról majd november 3-án, a választók mondják ki a végső szót. Az Egyesült Államok történelmében ő volt a harmadik elnök, aki ellen a képviselőház vádat emelt, de újra bebizonyosodott, hogy a szenátusban nagyon nehéz, ha nem lehetetlen megszerezni a hivatalvesztés kimondásához szükséges kétharmados többséget. A Demokrata Párt szenátorai közül senki sem állt be az elnök mögé. A republikánus oldalon ellenben általános meglepetést keltett a párt 2012-es elnökjelöltje, Mitt Romney, aki megszavazta az első vádpontot. Ez azonnali dühödt támadást váltott ki Trump és környezete részéről. Ifjabb Donald Trump egy otromba fényképpel és egy nyomdafestéket nem tűrő szóval gyávának nevezte Romney-t, aki az idősebb Donald Trump „beépített demokrata párti ügynöknek” titulált. Trump környezete a hírek szerint megpróbálta lebeszélni arról, hogy a szenátusi győzelem után továbbra is az ellenfeleivel foglalkozzon, ám az elnök még csütörtökre sem nyugodott meg. A washingtoni imareggelin epés, vallásos meggyőződésüket kétségbevonó megjegyzést tett a jelenlévő Nancy Pelosi képviselőházi elnök és Mitt Romney felé. „Őszintétlen és romlott” embereket említett, akik „sokat ártottak nemzetünknek”. Pelosi erre később azzal felelt, hogy Trump olyan dolgokról beszélt, amelyekről keveset tud: imádságról és hitről. Az elnök délre ünnepséget szerveztetett, amelyen kormányának és fehér házi stábjának tagjai viharos tapssal fogadták. Terjengős és néha a témák között ugráló beszéde szerint elnöksége első pillanatától boszorkányüldözés áldozata, más elnökök esetleg nem is tudták volna ezt elviselni. Azt állította, hogy elnöksége első három évében több eredményt sikerült elérni, mint korábban bármelyik más adminisztráció idején. Trump hosszan sorolta sérelmeit, dicsérte szövetségeseit és pocskondiázta demokrata párti ellenfeleit. A felmérések szerint szerdán az amerikaiak relatív többsége, 48,5 százaléka helyeselte Trump képviselőházi felelősségre vonását, ugyanakkor csak 47,7 százalék támogatta volna a hivatalából való elmozdítását. A történetnek pedig még nincs vége. A képviselőház jogi bizottságát vezető Jerrold Nadler azt mondta, hogy alighanem beidézik John Boltont. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó ősszel még perrel fenyegetőzött, ha meg akarnák hallgatni, később azonban azt mondta, hogy a szenátus előtt hajlandó lenne tanúskodni.      

Iowában célfotóra lesz szükség

A voksok 97 százalékának összesítése nyomán szinte teljes egyenlőség alakult ki a Demokrata Párt iowai jelöltállító gyűlésein. Pete Buttigieg 550, Bernie Sanders 547 küldöttet szerzett, akik később megyei, körzeti, majd állami szinten is képviselik őket. Elizabeth Warren 381, Joe Biden 331, Amy Klobuchar 255 küldöttet tudhat maga mögött. A sajtót a sok esemény miatt most már a holtverseny sem tudja lázba hozni, de a fő tanulság azért egyértelmű: megingott a bizalom az országosan még mindig éllovas Biden sikerében. A soron következő államok közül New Hampshire-ben Sanders (26,3 százalék), Nevadában és Dél-Karolinában Biden (22,8 és 33,6) vezeti a felméréseket, de ez még csak a bemelegítés a március 3-i „szuperkedd” előtt. Akkor az iowai 41-gyel szemben egyszerre 1344 delegátusról döntenek.

Tűzzel és az alkotmánnyal játszik Johannis és Orban

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.02.06. 17:54
-
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Az államfő ismét a trükkösen saját magát megbuktató Ludovic Orbant kérte fel kormányalakításra.
Talán a világcsúcsot nem, de az európai csúcsot hovatovább magáénak tudhatja Románia az egy parlamenti cikluson belüli kormánybuktatások tekintetében. A 2016. december 11-i parlamenti választások óta a negyedik kormány bukott meg szerdán Romániában (és közben volt még egy ügyvezető kormány is), ezúttal a három hónapja hivatalba lépett Ludovic Orban jobbközép kabinetje. 2016-ban a választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte. Már a PSD történelmet írt azzal, hogy első két kormányfőjét, Sorin Grindeanut és Mihai Tudosét maga buktatta meg, elsőt bizalmatlansági indítvánnyal. A harmadik PSD kormány, Viorica Dancila kabinetje viszont ellenzéki bizalmatlansági indítvány nyomán távozott. A tavaly november 4-én hivatalba lépő Orban-kormány eleve kisebbségi kabinetként jött létre és első perctől nem titkolta, hogy előrehozott választást szeretne, hiszen már a májusi EP-választás is egyértelműen tükrözte, hogy pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jó eséllyel megnyerné azt, miközben a parlamentben a 2016-os erőviszonyok alapján PSD többség van. Ám a november 14-23-án megrendezett kétfordulós államfőválasztás miatt, - amelynek favoritja majd nyertese a PNL által támogatott, a formáció korábbi elnöke, Klaus Johannis volt -, jegelni kellett a liberális előrehozott választási ambíciókat. Az Orban-kormány szerdai bukását maga a PNL és a kormányfő provokálta ki. A liberálisok mindenáron előrehozott választást szeretnének, lehetőleg a júniusi helyhatósági választással egybekötve. (Menetrend szerint novemberben rendeznének parlamenti választást.) Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson vagy le kellett volna mondania Ludovic Orbannak, vagy meg kellett buknia. Utóbbit választották, igen megkérdőjelezhető módszerekkel. A PSD kormányzással szembeni ellenzéki-lakossági-nemzetközi kifogások középpontjában az állt, hogy a kormány antidemokratikus intézkedéseket hoz, a parlamentet megkerülve sürgősségi kormányrendeletekkel kormányoz, veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét saját korrupt politikusai védelméért. A több százezres tömegtüntetéseket – az elsőn maga Klaus Johannis is megjelent a „nép között” – az váltotta ki, 2017. január 31-i kormányülésen éjszaka fogadták el a büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendeletet. A tiltakozás nyomán a kormány hatálytalanította sürgősségi rendeletét, ez azonban mit sem segített azon, hogy a tüntetők a kormány menesztését követeljék ezután éveken át. Ludovic Orban jobbközép kabinetje kezdetben kormányzati felelősségvállalással – azaz ugyancsak a parlament megkerülésével -, majd sürgősségi kormányrendeletekkel próbálta érvényesíteni törvényhozási prioritásait. Klaus Johannis államfő ezúttal semmi kivetnivalót nem talált a módszerben. Az alkotmánybíróság azonban január végén alkotmányellenesnek minősítette a tavaly decemberben felelősségvállalással előterjesztett diákszállítás, illetve az igazságszolgáltatás megszervezését célzó jogszabályt. A kabinet a diákszállítást nyilvánította volna közszolgáltatássá, az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvényben pedig halasztotta volna annak az előírásának hatályba lépését, amely kettőről négy évre növeli az ügyészi és bírói karrierre pályázó jogászoktól megkövetelt szakmai tapasztalatot. Az alkotmánybírósági döntés ellenére múlt héten előterjesztették a kétfordulós polgármesterválasztás törvényét felelősségvállalással. A PSD-n és RMDSZ-en kívül, amelyeknek hátrányos lenne a kétfordulós választás, gyakorlatilag minden román párt és az államfő is támogatja, mondván, az egyfordulós választás nem eléggé demokratikus, nem tükrözi megfelelően a lakosság akaratát. Európában azonban a jogbiztonság fenntartásáért egy évvel a választások előtt nem „ildomos” választási törvényt módosítani, és erről román alkotmánybíróság is hozott már tiltó határozatot egy korábbi próbálkozás kapcsán. A felelősségvállalással elfogadott törvény hatálybalépését csak egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal lehet megakadályozni, ezt fogadta el szerdán 261 – 131 arányban a parlament.  A felelősségvállalás és a bizalmatlansági indítvány között az Orban-kormány egyetlen  éjszakába nyúló ülésén 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el.
Johannis államfő előre jelezte, újra Ludovic Orbant kéri fel kormányalakításra. Az ügy pikantériája, hogy 2009 októberében az Emil Bocot megbuktató bizalmatlansági indítvány után az akkor még szebeni polgármester Klaus Johannist jelölte kormányfőnek az ellenzék. A parlamenti többség ellenére azonban Traian Basescu elnök nem volt hajlandó kinevezni és saját jelöltjét erőltette át a parlamenten, amely csupán az ország működőképességének fenntartása érdekében szavazta végül meg.