Csak négy szenátor volt rá kíváncsi, mit mond a Trump elnök elleni impeachmentről Mitt Romney. Utána ketten könnyezve jöttek ki a teremből. Bent ugyanis olyasmi történt, ami ritka, mint a fehér holló: egy politikus a saját politikai érdeke helyett az elveit választotta.
A republikánus szenátor ezt rövid, de az amerikai politikai retorika legszebb hagyományait idéző beszédben indokolta meg. Felidézte, hogy az eljárás előtt mindenkinek Isten előtt kellett pártatlanságot fogadnia, márpedig ő mélyen vallásos, ez életének meghatározó eleme. Tisztában van vele, minek teszi ki magát, hogy pártjában és odahaza, Utahban bírálni, sőt vehemensen támadni fogják, hogy nem kíméli majd az elnök és környezete, de nem cselekedhet másként. Ugyanis szerinte Trump igenis elkövette az alkotmányban a „főbenjáró bűnök és vétségek” kifejezéssel körülírt, azonnali hivatalvesztést követelő tényállást: visszaélt az amerikai nép bizalmával. Vállalja a következményeket, de legalább gyermekeinek és unokáinak majd elmondhatja, hogy élete legnehezebb döntésénél, amikor az volt a kérdés, hogy szembeforduljon-e saját pártjával, amelynek az elnök a vezetője, a lelkiismeretére hallgatott.
Romney a Republikánus Párt egyik legismertebb politikusa. Nézeteit tekintve mérsékelt konzervatív, vallása alapján mormon. Akkor tűnt fel, amikor a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia pályázatát, majd szervezését irányította, s utána a liberális Massachusettsben megnyerte a kormányzóválasztást. 2008-ban és 2016-ban indult a republikánus elnökjelöltségért, de alulmaradt John McCainnel, illetve Donald Trumppal szemben. 2012-ben ő volt a Republikánus Párt elnökjelöltje, de nem tudta legyőzni Barack Obamát. A közte és Trump között kialakult viszonyra jellemző, hogy a 2016-os kampány egy pontján a milliárdos „a republikánus politika történetében az egyik legostobább és legrosszabb” jelöltnek nevezte és azon gúnyolódott, hogy amúgy nem lebecsülendő vagyona elmarad az övé mögött. Romney ezek után bejelentette, hogy nem szavaz Trumpra – igaz, Hillary Clintonra sem. Trump győzelme után elterjedt, hogy Romney lehet a külügyminiszter. Meghívót kapott egy ebédre, ám utána leforrázva távozott a Fehér Házból és Trump újra kigúnyolta, amiért egy percig is azt gondolhatta, hogy majd őt fogja felkérni.
De Mitt Romney nem erre hivatkozott, amikor szerdán megszavazta az első vádpontot, a hivatallal való visszaélést. Nem hozta fel Trump emberi gyarlóságát, stílusát, kíméletlen támadásait – sőt, azt mondta, ő sok mindenben egyetért vele, szavazata az esetek 80 százalékában egybeesett a Fehér Ház szándékaival. Csak hát ott van az a fránya fogadalom Isten előtt, meg a tény: Trump egy nehéz helyzetben lévő külföldi országot akart zsarolással az ő hazai politikai riválisára nézve káros lépésekre kényszeríteni.
A világban sok cinikus politikus most kineveti Romney-t. De ez nem változtat azon, hogy szerdán bevonult a történelembe. Ő az első szenátor, aki egy impeachment során a saját pártjából való elnök menesztésére szavazott.