Közpénzből ment wellness-hotelbe a szombathelyi médiacég vezetője, soron kívüli vizsgálatot rendelt el Nemény

Publikálás dátuma
2020.02.07. 10:17
A Szombathelyi Médiaközpont bejárata
Fotó: Google Street View
Állítólag "informális konferencián" járt a cégvezető, aki egy budapesti tartózkodást is céges kártyával fizetett.
Temetést és "informális" konferencia-utat is fizetett céges bankkártyájával a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. önkormányzati cég ügyvezetője - számol be a hatalmat ellenőrző szerepben szárnyait bontogató új Magyar Nemzet. Azt írják, a felügyelőbizottság vizsgálata emellett azt is feltárta, hogy Halmágyi Miklós a város pénzéből fizetett ki egy budapesti tartózkodást is. Halmágyit azután nevezték ki, hogy a Fidesz-KDNP elbukta Szombathelyet is a tavalyi önkormányzati választáson.
Nemény András polgármester csütörtökön soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el a Szombathelyi Médiaközpontnál lefolytatott felügyelőbizottsági vizsgálatban feltárt esetek miatt.

Kegyeleti szolgáltatásokért az ügyvezető október 17-én fizetett ki 276 ezer forintot. A Vaol.hu úgy tudja, hogy Halmágyi az édesanyja temetését intézte ezen a napon, ám csak a médiaközpont bankkártyája volt nála. Pár nappal később, október 22-én visszafizette a pénzt az önkormányzati cég pénztárába.
A médiaközpont bankkártyája legközelebb egy siófoki wellness-szállodában került elő október végén, ahol egy 88 ezer forintos számlát egyenlített ki vele a cégvezető. Ugyancsak a Vaol-ra hivatkozva olvasható a cikkben, hogy a cégvezető arról számolt be a vizsgálat során, hogy egyedül időzött a szállodában, míg az idegenforgalmi adó összege arról árulkodik, hogy két személy kétnapi siófoki tartózkodását egyenlítette ki közpénzen. Azzal magyarázta tartózkodását, hogy ekkor egy olyan háromnapos konferenciára érkezett, amelyen kormányfüggetlen országos online szerkesztőségek és vidéki önkormányzati médiumok képviselői vitatták meg az önkormányzati választások eredményeit, illetve beszéltek a választás utáni helyzetről. A konferenciának nem lelte fel nyomát sem a Vas megyei, KESMÁ-s hírportál, sem a hivatalos vizsgálatot végzők. Halmágyi ezt azzal magyarázta, hogy ez egy "informális konferencia" volt.
Halmágyi aztán november 30-án, egy budapesti hotelben fizetett ki egy 58 ezer forintos számlát. Az ügyvezető egy Ottlik Géza életművével kapcsolatos konferenciára érkezett, az író vasi kötődése miatt érezte szükségét, hogy részt vegyen azon, a rendezvényt a médiaközpont kreatív igazgatónőjének társaságában élvezte.
Szerző

Velodromot mindenkinek! - Olyan ajándékot kap Nagykanizsa a kormánytól, hogy győzze kiheverni

Publikálás dátuma
2020.02.07. 10:00

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Aggódik a nagykanizsai közgyűlésben többségbe került ellenzék, hogy nagyon sokba kerülhet városnak a kormány „ajándék” kerékpárpályája.
Értékes „ajándék” a kormánytól vagy a város költségvetését fölöslegesen megterhelő propagandaberuházás? – ez a kérdés okoz heves vitákat Nagykanizsán, ahol az őszi választáson újra fideszes polgármestert választottak, ám a testületben változtak az erőviszonyok, és többséget szerzett az ellenzéki pártokat tömörítő Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE). A tét nem kicsi: nyolcmilliárdos kerékpáros csarnokot kapna a város, ám az ellenzék szerint nagy a kockázat, kétséges, hogy lenne-e egyáltalán, aki használná, bérelné, vagyis bevételt teremtene a tetemes fenntartási költségekhez. A kormány 2017-ben döntött három hazai velodrom, azaz pályakerékpár-csarnok építéséről: egyet Budapestre, egyet-egyet pedig a keleti és a nyugati országrészbe terveztek. A fővárosiban 250 méteres, a két vidékiben 200 méteres pálya kapna helyet. A budapesti akár világbajnokság vagy olimpiai futam megrendezésére is megfelelő lehetne, a vidékiek kisebb versenyekre, de főleg edzésekre lennének alkalmasak. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos 2018 nyarán jelentette be, hogy Keleten Debrecenben, Nyugaton Nagykanizsán épülhet velodrom. Az akkori, kormánypárti többségű nagykanizsai városvezetés óriási sikerként propagálta ezt, és azt hangoztatta: az remekül kapcsolódik a város egyéb sportlétesítmény-fejlesztéseihez. A Modern Városok Program keretében ugyanis 15 milliárd forintból sport- és rendezvénycsarnok, valamint uszoda építését jelentették be 2018 tavaszán. A velodromot a sportcsarnok mellé tervezték, a két létesítményt folyosó kapcsolja majd össze. Legalábbis akkor, ha a már ellenzéki többségű testület rábólint a beruházásra. A legutóbbi, januári közgyűlésen ugyanis arra a döntésre jutott a testület, hogy még egy üzleti és kivitelezési tervet kell készíteni.
– Korábban készült ugyan egy 180 oldalas anyag, ám jószerével konkrétumok nélkül – magyarázta Fodor Csaba, az ellenzékiek frakcióvezetője. – Pedig jó lenne tudni, hogy kik fogják használni a csarnokot, hiszen amatőr biciklisek nem is tudnak a pályán körözni. Azt írták az előterjesztésben, majd a kosárlabdázók és a kézilabdázók edzenek a középső részen. És akkor mi lesz a sportcsarnokban? Aztán az előterjesztés szerint nagyjából 20 millió forint lesz az éves veszteség, de hogy ez miként jött ki, nem tudni. Kíváncsiak voltunk, miért pályázott Nagykanizsa a velodromra, amikor a városban működő kerékpáros egyesületeknek nincs pályakerékpáros szakága. Ráadásul egy tavalyi rendezett pályakerékpáros országos bajnokságon alig három tucat versenyző indult, és közülük mindössze öten képviseltek vidéki egyesületet. A város fideszes polgármestere, Balogh László nem válaszolt kérdéseinkre. Helyette kabinetfőnöke, Lehota János magyarázta, miért pályáztak: – Elhelyezkedése, kerékpáros infrastruktúrája és a tervezett létesítményfejlesztések miatt Nagykanizsa a legalkalmasabb helyszín a Dunántúlon. Ráadásul a velodrom nem csak a pályakerékpárnak adna otthont, a sportcsarnoknak edző- vagy bemelegítő terme lenne, a középső tér pedig iskolai, sport és szabadidős tevékenységekre hasznosítható. A kabinetfőnök szerint edzőtáborokat, felkészülési versenyeket szerveznének, és egy kerékpáros akadémiai központot is kialakítanának. Ugyanakkor konkrét számokat, de még csak becsléseket sem közölt arról, hogy milyen kihasználtsággal működhetne a csarnok, és mennyi bevétellel, kiadással számolhat a város.
Révész Máriusz lapunknak azt mondta, hogy a kerékpáros szövetség véleményét kikérve döntött a kormány Nagykanizsa mellett, és a szervezet tanulmányterve alapján állapították meg az építési költségeket is. A kormánybiztos a város kerékpáros élete mellett a jó megközelíthetőséget emelte ki, s úgy vélte, Szlovénia és Horvátország közelsége is Kanizsa mellett szólt, hiszen nincs velodrom a közelben. A miniszteri biztos sem közölt számokat a létesítmény fenntarthatóságáról. Ráadásul – bár nagy nemzetközi versenyekre alkalmas pálya valóban csak Bécsben található – arról nem tett említést: edzőpálya, még ha csak sátoros is, a Kanizsától kétszáz kilométerre lévő szlovéniai Novo Mestóban már működik egy. – Az elmúlt évek eredményei bizonyították, a magyar pályakerékpár fel tudja venni a versenyt a világ élmezőnyével. Mindent megteszünk, hogy a hazai felkészülést biztosítani tudjuk versenyzőink számára – érvelt lapunknak a pályaépítés szükségessége mellett a kerékpáros szövetség főtitkára, Vízer Barnabás. Ő szintén nem közölt számokat a várható fenntartási költségekről, kihasználtságról.
További bizonytalanságot okoz az: forrásaink szerint könnyen lehet, hogy Debrecenben mégis 250 méteres pálya épül, miközben a budapesti velodrom jövője kérdésessé vált. Így az is előfordulhat, hogy csak a két vidéki csarnok készül el. Ebben az esetben viszont nem valószínű, hogy a fővárosi pályakerékpárosok a kisebb, kanizsai pályát választják majd, ha már úgyis utazniuk kell, akkor a jobb, debrecenit használják. Vagyis még kétségesebbé válik a gazdaságos üzemeltetés a zalai városban . – Egy felelős városvezetés konkrét számok-adatok alapján dönt és évekre előre gondolkodik – jelentette ki Fodor Csaba, aki a beruházás egy másik veszélyes következményére is felhívta a figyelmet: – A város az egyesületi támogatásokkal együtt eddig kevesebb, mint százmillió forintot költött sportcélú feladatokra. A sportcsarnok, az uszoda és a velodrom fenntartása viszont akár több százmilliós tétel is lehet. Honnan lesz erre forrás? Elvonjuk más fejlesztési területekről? – A működtetés nem Budapestről oldjuk meg – mondta Révész Máriusz. – A legoptimálisabb esetben 2023-ra megépülő kerékpáros csarnok bizonyos szempontból valóban feladatot jelent, de lehetőséget is. Ha pedig Nagykanizsa úgy dönt, mégsem kell neki a velodrom, akkor máshol épül meg. Az elmúlt hetek kanizsai bizonytalankodása után amúgy már akadt is jelentkező. Fodor Csaba viszont úgy vélte, az ellenzéki többségre mutogatás helyett komoly számításokra és tervekre lenne szükség, nem ígéretekre, „bemondásokra.” – Ami eddig történt a kerékpáros csarnok ügyében, az alapján ez egy politikai presztízsberuházás. Az állam nyolcmilliárdért épít egy velodromot, amiből vélhetően jó kis hasznot tud majd kivenni az építő cég, aztán odaadja a városnak, hogy működtesse, ahogy tudja. Olyan ez, mintha Orbán Viktor adna egy autót karácsonyra ajándékba, de a fa alá odatenné a havi törlesztőcsekkeket is.
Szerző

Közpénzen hizlalja az állam a szélsőjobbos Kitörés-túrát

Publikálás dátuma
2020.02.07. 09:53

Fotó: Népszava
Korábbi jobbikos kötődésük ellenére is rengeteget keresnek a szervezők a közmédián, de az eseményt felkaroló Teljesítménytúrázók Társasága is örülhet az állam támogatásának.
"A túra egyes ellenőrzőpontjain korhű egyenruhákban, felszereléssel lesznek a pontőrök. [...] Az esetlegesen megjelenő tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztő szerepe van, politikai célja nincs!" – szabadkozik előre a horogkeresztek miatt honlapján a Kitörés emléktúra szervezői gárdája. A túra egyértelműen kapcsolódik az úgynevezett "becsület napja" náci-nyilas felvonulásaihoz, még ha ezt a nyilvánvaló tényt igyekeznek is letagadni.
A sportesemény mögé bújtatott szélsőjobbos jelmezbált ráadásul közpénzzel és közmédiás megjelenéssel is támogatja a magyar állam

- derül ki az Átlátszó hosszú elemzéséből. Azt írják például, hogy a túra hivatalos szervezője, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet a 2018-ról szóló beszámolójában a Kitörés-túrát elszámolta az állami támogatása javára. Az egyesület ugyanis működési támogatásként kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától 900 ezer forintot, amiből arra az évre 630 ezer esett. Abban a részben, hogy ezt mire fordították, a "túrák" címszó alatt megemlítik, hogy a "Kitörés 60 Emlék- és teljesítménytúrán" több mint 2500-an vettek részt". A beszámolóból nem derül ki, hogy az összes támogatásból erre a bizonyos túrára mennyi pénzt költöttek, de - tekintve, hogy az egylet összes túráján mindösszesen 5000-en vettek részt -, a Kitörés-emléktúra a Hazajáró Egylet legnagyobb ilyen eseményének számít.
Állami támogatásokat kapott még egyébként tavaly más célokra az EMMI mellett a NAV-tól és a civilpénzek állami osztását intéző Nemzeti Együttműködési Alaptól az a Teljesítménytúrázók Társasága is, amelyik az általa működtetett Budapest Kupa-sorozat részeként szerepelteti a Kitörés-túrát.
Ami a közmédiás szálat illeti, azzal kezdődik, hogy az egyesület három jelenlegi elnökségi tagjából kettő - Schödl Dávid és az a Moys Zoltán, aki az országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak a veje - résztulajdonosa a Dextramedia Kft. nevű cégnek. A Hazajáró Egylet a címén is osztozik a Dextramediával. A médiában utazó vállalkozás
2011 óta csak az MTVA-val mintegy 772 millió forint értékben szerződött, az elmúlt három évben pedig összesen közel 100 millió forintos adózott eredményt produkált.

Sok más mellett a Dextramedia gyártja a közmédia csatornáin sugárzott Hagyaték és Hazajáró műsort. A névegyezés nem véletlen - írja az Átlátszó -, a Hazajáró Egylet társadalmi elérését tekintve saját bevallása szerint is a tévéműsor nézőiből szeretne építkezni. Vagyis a becsületnap-túra ismertségét nagyban köszönheti az államnak.
Érdekesség, hogy az egyesület honlapja, a kitorestura.hu is a Kft.-hez tartozik. De a Jobbikkal akkoriban szövetséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kapcsolódó hvim.hu és a hvim.org, továbbá a magyarsziget.hu, a szentkoronaradio.hu, a toroczkailaszlo.hu, a zagyvagyula.hu, és a nemzetifront.hu is a Dextramediánál vannak. A Dextramedia emellett a Jobbik-frakció korabeli szerződései között is felbukkan: 2011-ben 4,7 millió forintért szerződtek a képviselőcsoporttal három munkára, őket kérte fel a frakció például az "Út a győzelemig Gyöngyöspatán" című demonstrációs anyag elkészítésére. Az, hogy a Jobbikos kötődés ellenére is egy évtizede szabadon használhatnak állami forrásokat is, az Átlátszó szerint arra utal: mindez a legfelsőbb körök jóváhagyásával történik.
Szerző