Egyelőre több a kérdés, mint a válasz az MLSZ előző héten bejelentett stratégiai döntéseivel kapcsolatban: a csapatok játékoskeretének maximalizálása, illetve az összesített bértömeg korlátozására vonatkozó határozatok jelentősen befolyásolják az elvileg független gazdasági vállalkozásokként üzemelő klubok életét, de hát a magyar foci olyan hely, ahol a gazdasági törvényszerűségek nem pont úgy működnek, mint az üzleti világ egyéb területein.
Normális esetben egy szövetség nem szólhatna bele a piaci alapon működő klubok életébe, de a klubok a magyar futballban nem ilyen alapon működnek. Az erőltetett állami szerepvállalás miatt pénzesőben fürdenek a csapatok, és arányaiban sokkal nagyobb részben férnek hozzá a közpénzhez, mint a szomszédos országokban. A nem piaci alapon való működés hozadéka, hogy a klubtulajdonosok nem a saját pénzükkel szórakoznak, hanem az államéval. A vegyen paksi áramot vagy a közszolgáltatásokat (a csatornázási műveket vagy éppenséggel a szemétszállítást) népszerűsítő állami hirdetések mesterségesen generálnak folyamatos bevételeket az ágazatban, ami nyilvánvalóan a legfelső politikai döntéshozók jóváhagyásával (ha nem éppen kifejezett utasítására) történik. De ebbe a körbe tartozik a túlárazott közvetítési jogdíj is. Mivel ezekért a bevételekért nem kell megdolgozni a piaci szereplőknek, ezért úgy is bánnak velük, ez vezetett a ma már üzembiztosan hozott pazarláshoz.
Csányi Sándor elnök a tavalyi közgyűlésen azóta rengetegszer idézet kirohanásban lényegében leostobázta a klubtulajdonosokat, akik a szerződtetett és fizetett játékosok majdnem felét egyszer sem küldték pályára. A bankár értelmezésében ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok azért fizetik a focistákat, hogy ne játsszanak…
Az abszurd helyzet feloldásaként találta ki a Magyar Labdarúgó-szövetség – amúgy nagyon helyesen –, hogy közbelép. Az előző héten egy elnökségi ülést követően az MLSZ hivatalos honlapján jelent meg a következő bajnokságtól érvényes verdikt. „A 2020-2021-es idénytől 25 főben határozza meg a játékoskeretek méretét az MLSZ elnöksége az OTP Bank Ligában annak érdekében, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szerepeltetett labdarúgók száma. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető. Az új a szabályozás a kluboknál korlátozza a játékosok összesített bértömegét.”
Különösen a második felvetés ígérkezik izgalmasnak, a fizetési sapkának hívott korlátozás húsba vágó változásokat generálhat, és végre tényleg a teljesítményarányos bérezés irányába tolná el az NB I-et. Ez ugyanis azt jelenti, hogy egy klub bérköltsége nem haladhatja meg összbevétele 70 százalékát. Ez egyébként egy évek óta létező UEFA-előírás, amivel a magyar szövetség a jelek szerint eddig nem foglalkozott, ha csak mostantól lesz kérlelhetetlen számonkérés.
Már amennyiben valóban szigorúan ellenőrzi az UEFA szabályzatának betartását az MLSZ.
Ünneplésnek nincs még itt az ideje, de a szándék, amely határozottan a piaci működés irányába tereli a csapatokat, mindenképpen dicséretes. Az már kevésbé, hogy a rendelkezés nyomán fellépő számtalan kérdés egyelőre megválaszolatlan.
Mennyi a fizetés felső határa, amit egy klub elkölthet?
A fizetési sapka csak az alapfizetésre vonatkozik, vagy ebbe beleszámították a pontprémiumot és az egyéb jogcímeken kifizetésre kerülő összegeket is?
Mi történik azzal a klubbal, amelyik nem tartja be a rendelkezést? Hogyan ellenőrzik a pénzügyi előírások betartását, mi történik azzal, aki megszegi a szabályokat?
Kapnak-e kedvezményt a fizetési sapka vagy a keret létszámára vonatkozó előírások teljesítése alól a nemzetközi kupában érdekelt csapatok?
Kap-e kártérítést az a klub, amely a létszámstop miatt kényszerül szerződést bontani több évre szerződtetett játékossal?
Ebben a sorrendben elküldtük kérdéseinket a Magyar Labdarúgó-szövetségbe, ahonnan válasz is érkezett.
„Kérdéseivel kapcsolatban ajánljuk figyelmébe az MLSZ elnökségének döntéséről az mlsz.hu-n megjelent közleményt. Az elnökség irányelveinek megfelelő döntés részleteiről a klubokkal történt kommunikációt követően adunk részletesebb tájékoztatást.”
A választ köszönjük.
A kérdések ettől még érvényesek.
