Dombtetőre zsúfolt „gazdagok”

Publikálás dátuma
2020.02.09. 11:10

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Közlekedési nehézségek, szűk folyosók, sajátos korrajz – 50 éve született meg az ötlet a gazdagréti lakótelepről, amelyet gyümölcsösök helyén húztak fel.
Éppen fél évszázada született döntés arról, hogy épüljön - jórészt házgyári elemekből - lakótelep a sasadi dombok egyikén, Gazdagréten. A "gazdagság" ezúttal nem holmi vagyonosodást takart, hanem arra utalt, hogy a 15. század óta szőlőben, majd a filoxéra pusztítása után elsősorban őszibarackban volt gazdag ez a vidék. Egészen addig, amíg a kiterjedt gyümölcsös helyét el nem foglalták a lakótömbök, teljesen letarolva a korábbi virágzó mezőgazdasági kultúrát. A gazdagréti máig hazánk legismertebb lakótelepe, ugyanis itt forgatták 1987-től 1999-ig a lassacskán klasszikussá váló, első igazi magyar teleregényt, a Szomszédokat. A Csikihegyek utca 1. (a filmben Lantos utca 8.) szám alatti, filmes műteremként működő lakásokban, az iskolában, a Muskátli esszpresszóban és a később kínai boltként működő közértben. (A forgatás évtizedei alatt a filmbéli családok - a Takács, a Vágási és a Magenheim - a ház névtábláján is szerepeltek.) A teleregény igyekezett leképezni a korabeli mindennapokat, úgy, hogy a lakótelepi élet egy sajátosan kiszínezett formáját vázolta fel. Olyannyira, hogy Gábriel Dóra szociológus egy 2012-es tanulmányában addig a következtetésig is eljutott, hogy „ a sorozat aláaknázta a szabadpiac és a civil érdekérvényesítés eszméit is. A vállalkozók erkölcsi tartását gyakorta megkérdőjelező jelenetek, a kizsákmányolói szerepben feltüntetett üzletemberek felsorakoztatása és a szocialista embertípus idealizálása propagandisztikusan egy irányba torzította a valóságot.” Ehhez a Szomszédok író- rendezője, a közelmúltban elhunyt Horváth Ádám a gazdagréti lakótelepet álmodta meg háttér gyanánt, amely így széles körben akár mintaként is szolgálhatott. Az első, nem síkvidéki, budapesti lakótelep megépítéséről ugyan 1970-ben - vagyis fél évszázada - megszületett a döntés, de különböző okok miatt csak 1983 és 1989 között zajlott a mintegy 90 hektáros területen a munka, ami a rendszerváltásig tartó tömeges lakásépítkezések hattyúdalának bizonyult. Egy nemrégiben végzett közvéleménykutatás során az 500 megkérdezett többsége Budapest egyik legélhetőbb városrészének tartja ma is Gazdagrétet. Feltehetően ebben a lakások egy részéből és az utcáról élvezhető, valóban egyedülálló panoráma játszhatja a fő szerepet, és nem a kedvezőnek korántsem mondható életkörülmények. A gazdagréti lakásokra mégis állandó, jól fizető kereslet mutatkozik.
A városrész tömegközlekedése bár gyakran módosult, ma sem mondható ideálisnak. A 4-es metrónak a közeli Kelenföldi pályaudvarnál lévő végállomása valamit kétségtelenül javított a helyzeten, de a lakók és itt dolgozók igazán csak azzal lennének elégedettek, ha meghosszabbítanák a vonalat, amelynek a lakótelep alatt lehetne az egyik megállóhelye. Ennek azonban ebben az évtizedben aligha van realitása. Kevesen emlékeznek ma már arra, hogy a hamvába holt világkiállítási tervek egyik helyszíneként Gazdagrét is szóba jött, az éríntettek azért fűztek nagy reményeket ehhez, mert a tömegközlekedés javulásában bíztak. Az elégedettséget aligha táplálja, hogy a városrész súlyos parkolási nehézségekkel küzd. Egykor úgy képzelték el a beruházók, hogy lakásonként 0,5 parkolóhely elegendő. (Manapág éppen a kétszeresével számolnak.) Az utcák többnyire csak egy sávon járhatóak, ha egyáltalán közlekedni lehet rajtuk. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az építkezés során a lakások száma magasabb lett, mint amennyivel eredetileg számoltak. A teleregényben is látható volt, hogy milyen szűkösek a lakóházak folyosói, kicsik az erkélyre emlékeztető kilépők. Az itt lakók azonban a napi bosszúságaikba beletörődtek, és minden nehézség ellenére úgy látszik, többségükben szeretnek itt élni. Sőt a teleregénynek köszönhetően máig sokan kíváncsiak a lakók itteni életére, a budapesti városjáró túrák legnépszerűbbjeinek egyike a Szomszédok nyomába vezet.

Rómaiaktól Magenheimig

Gazdagréten már az őskortól kezdve éltek emberek, amelyet a lakótelep építését megelőző ásatások bizonyítanak. A földmunkák során egy római kori temetőt találtak, amely keleti szélén egy őskori gödör is előkerült, amelyben a késő-rézkorból származó edényeket találtak. A leletmentés eredményeként egy csaknem teljes, 115 sírból álló temetőt sikerült feltárni. A területet a tatárjárás (1241) előtt a pécsváradi apátság birtokolta, a település a Nedvegy nevet viselte. Annak ellenére, hogy a település határait jól azonosították, magáról a faluról alig tudunk valamit.

Házasság a repülőn

Gazdagrét megkerülhetetlen, országosan ismert figurája volt a 11 éve elhunyt Lipp László római katolikus pap, aki igazi 20. század végi jelenség volt. Nem csak azért, mert már a rendszerváltás előtt olyan egyedülálló ötlettel állt elő, hogy a lakótelepeken is épüljenek templomok. A közreműködése nélkül talán soha nem készült volna el a domb tetején a Szent Angyalok plébánia, amelyre emelt díjas telefonhívásokkal gyűjtott pénzt, cserébe vasárnapi üzenetét lehetett meghallhatni. A templom mellé hospice házat is elképzelt, ami még nem valósult meg. Blogot vezetett, és – mi sem természetesebb – szerepelt a Szomszédokban is. Betelefonálós műsora rendkívül népszerű volt. Az Antonov An-2 típusú repülőgépe, amelyet képzett pilótaként maga is vezetett, a légitársaságának, az Air Curch-nek az egyetlen darabja volt. Ezen éppúgy esketett, mint halotti szertartások révén a hamvakat is a levegőbe szórta.

Szerző
Témák
Gazdagrét

Keretek közé szorítanák a rollereseket

Publikálás dátuma
2020.02.09. 09:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az ötödik kerület és Erzsébetváros után Terézváros is szigorít az elektromos rollerek használatán.
Erre a hétre terveztek egyeztetést a terézvárosi önkormányzat képviselői a legnagyobb elektromos roller megosztó szolgáltatás, a Lime vezetőivel – tudta meg lapunk. Erre azok után volt szükség, hogy a sokasodó lakossági panaszok nyomán nemrég az ötödik, majd a hetedik kerület után immáron Terézváros is úgy döntött, hogy nem mehet úgy tovább az elektromos rollerek használata, mint eddig. A szolgáltatás tavalyi megjelenése és berobbanása óta ugyanis a belvárosban az utcakép részévé váltak a járdán, vagy a leglehetetlenebb helyeken szertehagyott rollerek. Ahogy az is problémát jelent – szerencsére egyelőre komolyabb balesetről nem érkezett hír – hogy a szolgáltatást előszeretettel igénybe vevő, gyakran emelkedett hangulatban lévő bulituristák nagy sebességgel hasítanak a rollerekkel a járdán a gyalogosok között. Terézváros a napokban közleményben tudatta, hogy február elsejétől közterülethasználati engedélyhez köti a rollerek használatát. Mint azt a kerületnél elmondták: amennyiben engedély nélkül használják a rollereket, úgy az ilyenkor kiszabható bírság a közterület használati díj tízszeresét is elérheti. (Arról, hogy mekkora a díj, csak annyit mondott a kerület, hogy azt a kérelemben jelzett terület nagysága, illetve a terület használatának időtartama határozza meg. A kérelem elbírálásáról a tulajdonosi bizottság vagy a képviselő-testület dönt.) Az önkormányzat szerint a távlati cél az, hogy a rollereket a használat után rendezetten, erre kijelölt helyeken tárolják, mint például a MOL Bubi esetén a kerékpárokat, de az önkormányzat nyitott egyéb javaslatokra is – fogalmaztak a kerületnél. Hogy a terézvárosi döntés után a Lime marad-e a kerületben, vagy kivonul onnan – ahogy az korábban az ötödik kerületben történt – egyelőre kérdéses. A Lime egyelőre csak annyit mondott, hogy mint minden hasonló esetben, most is felvette a kapcsolatot az önkormányzattal, és készen áll az együttműködésre. „Európa-szerte szorosan együttműködünk a helyi közösségekkel és hatóságokkal annak érdekében, hogy fenntartható, mindenki számára hozzáférhető mikromobilitási szolgáltatást kínáljunk a nagyvárosok számára.
A cég ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokkoló nélküli rendszer jelentősen hozzájárul világszerte több millió felhasználó életminőségének javításához. „Célunk, hogy egy költséghatékony, mindenki számára elérhető, dokkolóállomások nélküli megoldás segítségével formáljuk újjá a városi közlekedést” - fogalmaztak. A cég közleménye inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szolgáltatás igénybe vevőit kell meggyőzni a rollerek helyes használatáról. Így a felhasználóik minden rollerezés megkezdése előtt útmutatót kapnak az applikáción belül a helyes rollerhasználatról és közlekedési szabályokról, ideértve a parkolást és a járdahasználatot. A megfelelő parkolásról kötelező fotót feltölteni minden egyes használat után, a feltöltött fényképek elemzésével be tudják azonosítani a rollerrel helytelenül parkoló felhasználókat, és visszajelzést küldenek számukra. Ezen felül egy külön erre a célra fenntartott szerelő- és karbantartó csapatuk működik Budapesten, akik a nem megfelelően elhelyezett rollereket begyűjtik. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy a kerületeket egyelőre nem győzte meg a cég érvelése. Mint arról korábban írtunk, Belváros-Lipótváros önkormányzata még tavaly nyáron egy rendeletben közterületi értékesítésnek nyilvánította a rollermegosztó szolgáltatást, majd erre hivatkozva begyűjtötte a kerületben szétszórt, néhány tucat járművet és azokat csak közigazgatási eljárás után adta vissza a szolgáltatónak. A Lime akkor válaszul "kivonult" a kerületből. Ezt követően Erzsébetváros közgyűlése január végén döntött úgy, hogy közterület-használati engedélyhez köti a rollerhasználatot. Mint azt a kerületnél elmondták: az intézkedést követően az e-roller kölcsönző cég szakmai és jogi képviselőjével megkezdődtek a tárgyalások. „Nekünk az a célunk, hogy ez az eszköz úgy legyen jelen a kerületben, hogy javítson, és ne rontson az itt élők, dolgozók, közlekedők közérzetén. Ehhez szükséges megoldást találni az eszközök kulturált elhelyezésére és önkormányzatunk szerint a rollerek végsebességének csökkentésére is” - fogalmaztak a kerületnél. A probléma lényege, hogy jelenleg ex-lex helyzetben vannak a rollerek, mivel a hatályos KRESZ alapján nem lehet besorolni ezeket a járműveket. Ugyan a Belügyminisztérium (BM) állásfoglalásai alapján segédmotoros kerékpárnak minősülnek, azaz járdán nem, csak közúton lehetne ezeket a járműveket használni. Azonban ez jogilag mindenképpen problémásnak minősül, mivel a KRESZ alapján 300 wattos teljesítményű jármű sorolható a segédmotoros kategóriába, míg az e- rollerek jó része (így az Lime járművei is) 250 wattos motorral üzemel, azaz a megbírságolt rolleres bízvást mehet bíróságra jogorvoslatért. Ugyanakkor tény, hogy vannak olyan, akár 1000 wattos rollerek is, amelyekkel a használók 30-40 kilométer per órás sebességgel is tudnak hasítani.
Témák
e-roller

Malackodás a Szabadság téren

Publikálás dátuma
2020.02.09. 08:46

Ma már nem tűnik urizálásnak a mangalica. A világon sok elegáns, sőt úgynevezett fine dining étterem kínálja előkelő vendégeinek a magyar zsírsertést, és a szakemberek szerint már itthon is egyre gyakrabban kerül az asztalokra. Ez köszönhető a ma nyíló és egész hétvégén át tartó, 40. alkalommal megrendezett Mangalica Fesztiválnak is, amely Budapesten – a Vajdahunyad vára „kinövése” után – tíz éve a Szabadság térre csalogatja a tepertő, a kolbász, a májas és egyéb disznóságok rajongóit. Az ingyenes rendezvény megvalósítja azt az egészségtudatosság és a klímavédelem szempontjából is fontos törekvést, hogy a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz jut az ellenőrzötten és magas minőségű élelmiszer. Szinte biztosan azonnal fogyasztásra csábítanak az illatok és a látvány, hiszen helyben sül a malac és a tepertő, mangalicazsírban pattog a kukorica, továbbá készülnek disznótoros és street food, azaz kézből ehető ételek is. Annak is érdemes odanéznie, aki nem eszik húst, ugyanis sajtot, lekvárt, mézet, és olajat termelő gazdákkal, sőt pálinkafőzőkkel és természetesen a termékeikkel is lehet találkozni. A XIX. századtól a Kárpát-medencében őshonos zsírsertést az igénytelensége és a jó zsírtermelő-képessége tette népszerűvé, ám az 1955-ben a 18 ezres törzskönyvezett kocalétszám tizenöt év alatt alig 35-40 példányra csökkent. A mangalicatenyésztés csak 1994-ben éledt újra, 2018-ban már tízezer koca volt. A mangalica hús-zsír aránya fordítottja a hagyományos sertésének: 30 százaléka színhús, 70 százaléka zsír. Korábban ez nem tett jót a megítélésének, akkor ugyanis a zsír volt az ügyeletes „ősellenség”, mára ez, ahogy az állati zsírok imázsa is, javulni látszik. A mangalica zsírsavösszetétele is eltér a sertésétől, megfelelő tartás mellett az emberi szervezet számára fontos, telítetlen zsírsavakat tartalmazhat, könnyebben emészthető, ráadásul sokak szerint ízletesebb is, mint a „rendes” sertés. Varju Viktor kreatív séf szerint a mangalica elkészítésénél „nem kell extrázni. Elég, ha nem sütjük túl”. Vajda Pierre író, gasztroesztéta pedig úgy fogalmazott: „adja magát. A legegyszerűbb módszerekkel, háziasan lehet vele főzni.” Szívesen lennénk a fesztivál finomabbnál finomabb termékeit vakon kóstoló ítészek helyében, akik eldöntik, melyik kapja a már komoly rangnak számító nagydíjat. A szombati főzőversenyre pedig minél egyedibb receptek alapján készített, bográcsos mangalicaételeket várnak a szervezők az egyénileg vagy csapatban indulóktól. A „malackodás” egyik legnépszerűbb eseménye az élőállat-bemutató, ami idén, a sertésinfluenza miatt külöösen szigorú engedélyeztetési folyamat után „mindent a szemnek, semmit a kéznek” jelleggel zajlik. A karámokban pedig már négy mangalicafajtát is lehet látni, ugyanis a szőke, a fecskehasú és a vörös után a múlt század elején kipusztult, de 25 év genetikai munkájával újjáélesztett fekete mangalica is hivatalosan elfogadott lett. Ennek is pont olyan az íze, mint a többié, csak a „haja” színe más – hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol szerencsére némi kóstolóhoz is jutottak a hírvivők. A többféle sonka, szalámi és kolbász könnyen emészthető és gyorsan „párolgó” is volt; meghozta a kedvet a hétvégi rendezvényhez.
Szerző
Témák
mangalica