A jelenleginél komolyabb védelmi kapacitást kellene kifejlesztenie az Európai Unió erre nyitott tagországainak, így csökkentve a függőséget a nemzetközi színtéren egyre inkább visszavonuló Egyesült Államok védelmi ernyőjétől - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken, hozzátéve, hogy a közösségnek csatlakoznia kellene a francia nukleáris elrettentő stratégiáról folytatott párbeszédhez.
A megfigyelők lemaradnak a versenyben
Macron szerint az európai országok nem elégedhetnek meg a megfigyelői szereppel az új nukleáris fegyverkezési versenyben, amelynek a kontinens lehet az egyik fő színtere. A hadsereg, valamint a külügyi és a védelmi tárca vezetői előtt tartott beszédében az államfő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság európai uniós kilépése után Franciaország vált a közösség egyedüli nukleáris hatalmává, azonban hozzátette, hogy országa ilyen képességei kizárólag elrettentésre szolgálnak.
"Legyünk egyértelműek: Franciaország elemi érdekeinek mostantól európai dimenziója van" - hangsúlyozta a párizsi katonai egyetemen a francia államfő. "Ebben a szellemben stratégiai párbeszédet szeretnék kialakítani a nukleáris elrettentő stratégiánknak az európai közös védelmi politikában betöltött szerepéről, azokkal az európai partnerekkel, akik erre készen állnak" - tette hozzá.
Emmanuel Macron úgy látja, hogy
"Franciaország meggyőződése, hogy Európa hosszú távú biztonságát az Egyesült Államokkal kialakított erős szövetség biztosíthatja" - jelezte az elnök, elsősorban azon tagállamoknak üzenve, amelyek mindenekelőtt a NATO-ra építik a biztonságpolitikájukat. "A biztonságunk erősítéséhez azonban elengedhetetlen a jelenleginél komolyabb és autonómabb európai védelmi kapacitása" - fűzte hozzá.
Hatvankét éve téma a nukleáris elrettentés
1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Két évvel ezelőtt Emmanuel Macron már jelezte, hogy az elrettentést a francia védelmi politika szerves részének tekinti, és 2035-ig a teljes nukleáris arzenált meg kívánja újítani. Ennek érdekében a katonai fejlesztéseket a 2019-től 2025-ig terjedő időszakra előíró törvény mintegy 37 milliárd eurót - a védelmi büdzsé több mint tíz százalékát - szán erre a célra.
A "szigorúan elégséges" elrettentést alapelveként meghatározó Franciaország fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját, amely a francia elnök szerint példamutató lépés a leszerelés terén - írja az MTI.
