Nukleáris fegyverkezésre biztatja az EU-t Macron

Publikálás dátuma
2020.02.07. 17:30
A francia elnök látogatást tett a Suffren, francia atomtengeralattjárón
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A Brexit óta Franciaország maradt az unió egyedüli atomnagyhatalma, Emmanuel Macron most szövetségeseket keres a nukleáris stratégia fejlesztéséhez.
A jelenleginél komolyabb védelmi kapacitást kellene kifejlesztenie az Európai Unió erre nyitott tagországainak, így csökkentve a függőséget a nemzetközi színtéren egyre inkább visszavonuló Egyesült Államok védelmi ernyőjétől - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken, hozzátéve, hogy a közösségnek csatlakoznia kellene a francia nukleáris elrettentő stratégiáról folytatott párbeszédhez. 

A megfigyelők lemaradnak a versenyben

Macron szerint az európai országok nem elégedhetnek meg a megfigyelői szereppel az új nukleáris fegyverkezési versenyben, amelynek a kontinens lehet az egyik fő színtere. A hadsereg, valamint a külügyi és a védelmi tárca vezetői előtt tartott beszédében az államfő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság európai uniós kilépése után Franciaország vált a közösség egyedüli nukleáris hatalmává, azonban hozzátette, hogy országa ilyen képességei kizárólag elrettentésre szolgálnak.  "Legyünk egyértelműek: Franciaország elemi érdekeinek mostantól európai dimenziója van" - hangsúlyozta a párizsi katonai egyetemen a francia államfő. "Ebben a szellemben stratégiai párbeszédet szeretnék kialakítani a nukleáris elrettentő stratégiánknak az európai közös védelmi politikában betöltött szerepéről, azokkal az európai partnerekkel, akik erre készen állnak" - tette hozzá.
Emmanuel Macron úgy látja, hogy
a világnak "az Egyesült Államok és a Kína közötti globális versennyel" és "a nemzetközi jogrend felgyorsult szétesésével" kell szembenéznie, ami az Európára érvényes fegyverkorlátozási egyezmények felmondását is eredményezi. Ezekre a kihívásokra pedig Európának "nagyobb stratégiai autonómiával" kell válaszolnia.

"Franciaország meggyőződése, hogy Európa hosszú távú biztonságát az Egyesült Államokkal kialakított erős szövetség biztosíthatja" - jelezte az elnök, elsősorban azon tagállamoknak üzenve, amelyek mindenekelőtt a NATO-ra építik a biztonságpolitikájukat. "A biztonságunk erősítéséhez azonban elengedhetetlen a jelenleginél komolyabb és autonómabb európai védelmi kapacitása" - fűzte hozzá.  

Hatvankét éve téma a nukleáris elrettentés

1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Két évvel ezelőtt Emmanuel Macron már jelezte, hogy az elrettentést a francia védelmi politika szerves részének tekinti, és 2035-ig a teljes nukleáris arzenált meg kívánja újítani. Ennek érdekében a katonai fejlesztéseket a 2019-től 2025-ig terjedő időszakra előíró törvény mintegy 37 milliárd eurót - a védelmi büdzsé több mint tíz százalékát - szán erre a célra. 
A "szigorúan elégséges" elrettentést alapelveként meghatározó Franciaország fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját, amely a francia elnök szerint példamutató lépés a leszerelés terén - írja az MTI.
Szerző

Földrengés omlasztott be egy rézbányát Lengyelországban, egy ember meghalt

Publikálás dátuma
2020.02.07. 16:16
Mentőcsapat egy korábbi omlásnál, nem először történik baleset ebben a bányában
Fotó: MACIEJ KULCZYNSKI / AFP
Többen megsérültek a Richter-skála szerinti 6-os erősségű rengésben. A Rudna-bánya már korábban is bányászok életét követelte.
Egy vájár meghalt, négyen megsérültek pénteken az alsó-sziléziai Polkowicében, az állami tulajdonú KGHM bányatársaság Rudna rézbányája mélyén bekövetkezett földrengésben – idézi a távirati iroda a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) beszámolóját. 
A Richter-skála szerinti 6-os erősségű, péntek délutáni földrengés pillanatában öten dolgoztak a beomlott tárnában, mintegy 1100 méter mélyben. Három bányászt viszonylag gyorsan, egyet hosszabban tartó mentés után szállítottak a felszínre. Sérüléseik nem életveszélyesek. Később a KGHM sajtóirodája közölte: az ötödik keresett férfit holtan találták meg.
 A Rudna bányában 2016-ban következett be a KGHM történetének legnagyobb tragédiája, akkor nyolc bányász lelte halálát a mélyben. A világ nyolcadik legjelentősebb rézkitermelőjének számító KGHM Rudna rézbányája a legnagyobb Európában, évente mintegy 11,6 millió tonna rézércet termelnek ott ki. 
Szerző

Álhíreket csiripelt a bevándorlásellenes vészmadár

Publikálás dátuma
2020.02.07. 15:16
Thierry Baudet
Fotó: SEM VAN DER WAL / AFP
Csaknem egy hétbe telt Thierry Baudetnek, hogy elismerje, hibázott. A holland szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) elnöke még múlt pénteken arról írt a Twitteren, hogy közeli hölgy ismerőseit négy marokkói férfi zaklatta a vonaton.
A provokatív megnyilatkozásairól ismert pártvezér az ügy kapcsán azt a tanulságot vonta le, hogy Hollandiának ki kellene törni a jelenleg uralkodó “poltikailag korrekt marhaságból.” Csakhogy a történetéből szinte semmi sem volt igaz – ahogyan ez néhány utas és a vasúttársaság beszámolóiból kiderült. Az állítólagos zaklatók közül hárman kalauzok voltak, akik a két nő menetjegyét szerették volna ellenőrizni. Baudet ismerősei azonban nem akartak együttműködni, mert nem hitték el, hogy tényleg a vasúttársaság alkalmazottairól van szó, hiába igazolták magukat. A jegyellenőrök ezért hívták oda a negyedik férfit, egy civil ruhás rendőrt. A körülmények ismerete viszont teljesen más megvilágításba helyezi az eseményeket: zaklató bevándorlók helyett munkájukban – feltételezett származásuk miatt – akadályoztatott kalauzok képe rajzolódott ki. A legnagyobb kormánypárt (a konzervatív-liberális Néppárt) képviselője, Zohair el Yassini szerint az eset bizonyítja a FvD elnökének előítéleteit. A Twitteren úgy fogalmazott: “ha marokkói vér csörgedezik ereidben, Thierry Baudet akkor is potenciális bűnözőként tekint rád, hiába holland a szíved.” Yassini és a kormánykoalíciói pártjainak több képviselője egyaránt bocsánatkérésre szólította fel az ellenzéki pártvezért. Baudet azonban egész hétvégén hallgatott, a sajtómegkeresésekre sem válaszolt. Amikor pedig hétfőn reagált a fejleményekre, akkor is saját igazát bizonygatta. Arról írt a Facebookon, hogy nő ismerősei “nem érezték magukat biztonságban” a kalauzok fellépése – annak ellenére, hogy  a vasúttársaság szerint a jegyellenőrök megfelelően jártak el. Baudet azt viszont már ekkor elismerte, hogy "túl gyorsan és túl határozottan reagált" az ügyre, és helyezte azt egy “szélesebb politikai kontextusba.” A szélsőjobboldali pártvezér végül szerdán elismerte, hogy nem kellett volna közzétennie a botrányt kiváltó posztot. “Hibáztam” – ismételte el többször is az őt kérdező újságíróknak. Baudet azonban nem kért bocsánatot és abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy üzenete rasszista lett volna. A mostani botrány valószínűleg továbbrontja a Fórum renoméját, amely 2016-os megalakulását követően éppen azzal tört a holland politika élvonalába, hogy úgymond “civilizáltabb” alternatívát kínált a Geert Wilders-féle szélsőjobboldali Szabadságpárthoz képest. Baudet ezzel a kevésbé radikális szavazókat is képes volt megszólítani, de a mérsékelt pártok már eddig is távol tartották magukat az FvD-től. A Fórum elszigeteltségét bizonyítja, hogy tavaly márciusban hiába szerezték meg a legtöbb mandátumot a tartományi választásokon, az önkormányzati testületek megalakításakor mégis rendre kihagyták őket.  A 12 közigazgatási térségből az egyedüli kivétel Limburg volt, ahol szakértőkből álló testület alakult – azért, mert a tartományi koalíció két tagjai (a baloldali Munkapárt és a liberális 66-os Demokraták) csak így voltak hajlandóak együttműködni az FvD-vel. A Fórum ugyan Dél-Hollandban is részt vett a koalíciós tárgyalásokon, de az összefogást éppen Baudet egy Twitter-posztja hiúsította meg. A pártvezér  bevándorlásellenes videót osztott meg egy antiszemita weboldalról, mire a Keresztény Unió és a Megújult Politikai Párt is elutasította az együttműködés lehetőségét a szélsőjobboldali alakulattal.