Ha azt a több ezer milliárd forintot, amit az állam különböző cégek megvásárlására fordított, a magyar oktatásban, egészségügyben vagy szociális ellátórendszerben költötte volna el, nagyobb esélyeket adott volna gyermekeinknek és szüleinknek egy jobb életre, biztosíthatta volna a pedagógusok, orvosok, ápolók és szakdolgozók jobb megélhetését, és adhatott volna nagyobb nyugdíjakat - vélekedett lapunk megkeresésére Tóth Bertalan szocialista pártelnök Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tegnapi, az állami vagyon gyarapodását ecsetelő közleménye kapcsán. Az energiaszaktorban állami tulajdon nélkül is biztosítható lenne az Orbán Viktor által megígért, de végre nem hajtott nonprofit szolgáltatás - tette hozzá az ellenzéki politikus. Egy monopolágazatban ugyanis az állam szabályozási lehetősége lényegében korlátlan - szögezte le kérdésünkre a honatya.
2010-hez képest 52 százalékkal, azaz mintegy 6 ezer milliárd forinttal nőtt az állami vagyon nyilvántartási értéke, ami így megközelíti a 18 ezer milliárdot - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. A magyar állam jó gazda módjára kezeli a közvagyont, ami az elmúlt évek során folyamatosan gyarapodott - idézi közleményük Bártfai-Mager Andreát. Az érték a 2010-es 11 ezer 650 milliárd forintról 2020-ra elérte a 17 ezer 743 milliárd forintot. A miniszter szerint 2010 óta a kormány célja az állami vagyon gyarapítása, valamint ésszerű és gazdaságos hasznosítása.
Az állami vagyon 62 százaléka ingatlan, 21 százaléka pedig cégrész. A 6 ezer milliárdos vagyongyarapodás ingatlanvásárlásokból és a társaságok válság utáni megerősödéséből ered – tette hozzá. Az állami társaságok száma megközelíti a 600-at. A rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében célzott vállalatfelvásárlásokkal létrehoztuk a nemzeti közmű-szolgáltatás villamosenergia-, földgáz- és távhő-üzletágait működtető Nemzeti Közműveket (NKM), ami összeolvad az újragondolt szerepű MVM Magyar Villamos Művekkel - emelte ki a miniszter. Az így létrejövő nemzeti szolgáltató képes egy sikeres térségi stratégia megvalósítására, továbbá nagymértékben hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához és a megújuló energiaforrások hazai hasznosításához - vélte. A miniszter üdvözölte, hogy tavalyra az összes meglévő takarékszövetkezet beolvadt a Takarékbankba és hosszan dicsérte az MFB-t is. Az állami cégek felé alapvető tulajdonosi elvárás az eredményes gazdálkodás. Emellett azokat az együttműködési lehetőségeket is keresniük kell, amelyek révén hatékonyabban és együttesen jelenhetnek meg a piacon. A közszolgáltatók elsődleges feladata az ellátás biztosítása, a társadalmi szükségletek kielégítése, végső soron pedig a magyar családok érdekeinek, jólétének szolgálata. Emellett hozzá kell járulniuk a nemzetgazdasági és kormányzati célok hatékony megvalósításához is.
A szükségtelen vagyonelemeket ugyanakkor értékesítik: a 2015-ben létrehozott nyilvános és átlátható online aukciós felületen keresztül eddig 60 milliárd forint folyt be. Bártfai-Mager Andrea szerint közelebb kerültek ahhoz a célhoz, hogy az állami vagyon csak olyan kiemelten fontos elemekből álljon, amelyek feltétlenül szükségesek az állami feladatok ellátásához, illetve működtetésük gazdaságos és hasznot is hajt. Céljuk, egy letisztult, értékteremtő vagyontömeg, ami nagy mértékben hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez.
Bár a független sajtónak rendkívül ritkán megnyilvánuló vagyonminiszter az értéknövekedés kiszámítási módját nem részletezte, szakértők ezt akár elfogadva is számos aggályt hangoztatnak. Azon túl, hogy az állam magántulajdonú vállalkozásokat is képes szabályozni - így a felvásárlások értelme elvi alapon is kétségbe vonható -, az államnak vajmi kevés haszna származik a vagyon működtetéséből. Bár a költségvetési tervben rendre szerepel néhány tízmilliárd forint osztalékbevétel - amit ráadásul jellemzően túlteljesítenek -, más sorokon ennek rendre többszörösét elköltik különböző támogatásokra vagy épp további felvásárlásokra. Ráadásul komoly feszültség húzódik a miniszter által könnyedén egymás mellé írt nyereségességi követelmény, illetve a "társadalmi hasznosság" között. Míg a szociálliberális kormányok alapvetően tiszteletben tartották a cégműködtetés hagyományos kereteit, az Orbán-kabinet az általa vélt közérdek oltárán könnyebben áldozza fel cégei pénzügyi egyensúlyát. Erre példa a különböző ágazatok úgymond alacsonyan tartott - bár valójában csak különböző állami szándékok szerint alakított - tarifái.
Ugyanakkor ez a "harc", ha fedő alatt is, de változatlanul dúl. Hisz gyakorta lelepleződik, hogy a közérdekre hivatkozva a Fidesz valójában csak újabb csapokat ver az állami vagyonra saját kasszája-hátországa pénzellátása érdekében. Ráadásul az állami vagyon szűk látókörű, "unortodox" működtetése nemzetközi szinten már komoly versenyhátrány. Ez különösen szembetűnő az olyan monopolhelyzetű csoportok esetében, mint például az energiacégek, a MÁV, a Volán, a Posta vagy a Szerencsejáték Zrt. Bár ezek cégek, kiemelt vagy kizárólagos piaci helyzetüket az állam szabályozókkal biztosítja, így nincsenek érdemi versenyre kényszerítve. Ennek folytán szolgáltatásaik nem is nevezhetők különösebben fogyasztóbarátnak vagy versenyképesnek. Így jelen formájukban működhetnének akár az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz hasonló közszolgáltatásként is. Az Orbán-kabinettel szemben gyakorta az a vád is felmerül, hogy olyan versengő piacokon az állami-baráti cégeknek jogosulatlan előnyt biztosító szabályokat hoz, vagyis nem kívánja különválasztani a "szabályozói" és a "tulajdonosi" szerepkört. Ez szintén rombolja a miniszter által oly fontosnak nevezett versenyképességet.
