Két különös javaslattal is előállt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a pénteki kijevi tárgyaláson az ukrajnai magyar nyelvű oktatási helyzet megoldására. Ám ezek közül Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek.
Az első magyar javaslat az volt, hogy Ukrajna sorolja a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába; az őshonos nemzetiségiek iskoláiban ugyanis a diákok az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. Ám az ukrán miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy
Ide tartoznak például a krími tatárok. Nyelvük, kultúrájuk megtartásához kiemelt támogatást kell kapniuk. A magyar kisebbséget, miután van anyaországa, nem sorolhatják át ebbe a kategóriába - közölte.
A magyar diplomácia vezetője által ismertetett másik javaslat a hazai közneveléshez hasonló szellemiséget képvisel: a politikai érdekek kedvéért gátlástalanul rakna újabb és újabb terheket a diákokra. Ez ugyanis arról szól, hogy ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelvre fokozatosan, növelve ezzel az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hanem az ukránnyelv-órák számát növeljék. Novoszad szerint ezzel az a probléma, hogy mivel más tárgyak óraszáma nem csökken, ez jelentősen megemelné a magyar iskolákban tanuló diákok heti óraszámát. Mint fogalmazott:
Kedvezőnek értékelte ugyanakkor Novaszad, hogy lezárult a politikai vita az ukrajnai magyar nyelvű oktatás helyzetével kapcsolatban a két ország között, és már a gyakorlati megoldásról, a módszertanról folytatnak eszmecserét. "A találkozó fő témája az volt, hogy lezárjuk a nemzetiségi iskolák nyelvi kérdésével kapcsolatos politikai vitákat, és a tanárokkal, valamint a módszertan szakértőivel folytatott munkára összpontosítsunk. Ez nagyon fontos számunkra, mert a fő cél az, hogy minden ukrán gyermek, etnikai származásától függetlenül, magas szinten ismerje az államnyelvet" - mondta az oktatási miniszter.
