Előfizetés

Kormánytól független sajtóügynökséget gründol az ellenzék

Vas András
Publikálás dátuma
2020.02.10. 07:30

Fotó: Népszava
Mindegy, milyen szervezeti keretek között, de a három Szabad Városok Szövetségének együtt kell működnie! – mondta a Népszavának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere.
A politikus arra utalt, hogy jelenleg két azonos néven működő összefogás próbálja koordinálni az ellenzéki vezetésű városokat és születőben van egy harmadik ilyen nevű szervezet is. Azt mondta, a tervek szerint nyárig kiderül, hogy ez az együttműködés egyesületi vagy alapítványi formát ölt-e, de az is lehet, hogy csak a jelenlegi kooperáció marad meg.
- Az biztos, hogy párttá nem alakulunk, inkább afféle ellenzéki fórumként szeretnénk működni – jegyezte meg Márki-Zay Péter. – Mint önkormányzati szövetség, természetesen elsősorban a 2024-es választás a fontos, de pontosan tudjuk, hogy a 2022-es parlamenti voksolástól függ majd minden: vissza kell állítani a demokratikus Magyarországot, enélkül ugyanis esélytelen a települések megfelelő önrendelkezése és esélyegyenlősége. Márki-Zay Péter szerint a közös lobbi mellett „a független sajtó fejlesztése” az egyik legfontosabb feladat. – Szeretnénk létrehozni egy független hírszolgálatot, amolyan ellenzéki MTI-t: az ellenzéki városok és a budapesti kerületek médiumai megosztanák egymással anyagaikat, így terjesztve azokat a híreket, amelyek nem jutnak el az emberekhez a közmédián és a megyei lapokon keresztül. Akár egy közös internetes felületet is létre lehetne hozni, ahová fel lehetne tölteni az anyagokat. Ezeket a híreket, valamint a platformot minden kormánykritikus erő használhatná – fogalmazott. Az ellenzéki hírügynökség felépítése és működése persze még egyelőre csak ötlet szintjén él, vagyis a konkrét működést, az anyagok megosztásának és felhasználásának módja kidolgozásra vár. Az ellen-MTI függetlenséget pedig elvileg az biztosítaná, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek és városok elöljárói többször is kijelentették: kormánypárti elődeikkel ellentétben nem szólnak bele a helyi médiumok tartalmába, azaz az ezeket készítő újságírók és szerkesztők teljes szabadságot kapnak. Korábban voltak olyan felvetések, hogy az ellenzékivé vált települések támogassák a független sajtót azokon a helyeken, ahol kormánypárti maradt az irányítás az októberi választás után. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, erre nincs lehetőség. - Hogyan venné ki magát, ha a helyi adófizetők pénzét másutt használnánk fel? – fogalmazott Márki-Zay Péter. – Anyagilag senkit sem tudunk támogatni, de ez nem is a megyei jogú városok feladata, a pártok milliárdokból gazdálkodnak, erre nekik kell forrást találniuk. Mi csak tanácsadással, ötletekkel, személyes részvétellel, valamint a közös nyilvánosság biztosításával tudunk segíteni – tette hozzá.

Városok a kormány ellen

Az első Szabad Városok Szövetségét még az önkormányzati választások előtt hozták létre Baján, ahol a helyi – azóta városvezetővé választott – polgármesterjelölt mellett a kalocsai, a szekszárdi, a kiskunhalasi, az érdi, a kecskeméti és a keszthelyi ellenzéki jelölt kötött megállapodást az összehangolt munkáról. Az október 13-i önkormányzati voksolást követően Karácsony Gergely főpolgármester is Szabad Városok Szövetségének létrehozását ígérte, de erre még várni kell, novemberben viszont Botka László szegedi polgármester és Márki-Zay Péter jelentették be azt a szövetséget, amelyet tíz, ellenzéki vezetésű megyei jogú város kötött. Úgy tudjuk, Budapest februárban szeretné útjára indítani az ellenzéki városokat tömörítő Szabad Városok Szövetségét, amelybe a tervek szerint a szegedi polgármester mozgalma is bekapcsolódna. A nyitányt egy politikai deklaráció jelentené, amelyhez minden érintett város vezetője csatlakozna. A szöveg egyeztetése azonban még nem zárult le. (Karácsony Gergely ráadásul decemberben a Prága, Pozsony és Varsó főpolgármestereivel írt alá közös nyilatkozatot a V4-ek Szabad Városok Szövetségéről.) A szövetségek között egyelőre csak alapszintű egyeztetések voltak, legközelebb néhány héten belül ülnek össze. Márciusban már a kisebb települések ellenzéki vezetőit is várják a találkozójukra, amire forrásaink szerint komoly igény mutatkozik.

Visszakozott Palkovics tárcája: mégsem köteleznék önkéntes túlmunkára a tanárokat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.10. 07:00

Fotó: Népszava
Végül nem került bele az új szakképzési törvény február 7-én, péntek éjszaka nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe.
A korábbi tervekkel ellentétben nem fogják „önként vállalt túlmunkának” minősíteni, ha egy szakképzési intézményben dolgozó tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia – az erről szóló rendelkezés végül nem került bele az új szakképzési törvény február 7-én, péntek éjszaka nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe. Decemberben a Népszava írt arról: a lapunk birtokába került rendelettervezet önkéntes túlmunkára kötelezné az oktatókat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) úgy reagált: ez a pedagógus érdeke is, hiszen a túlmunkáért többletjuttatás illeti meg. A végrehajtási rendelet elfogadott verziójában mégis inkább azt írták: a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el. A rendelet kitér arra is, hogy az oktató havi 16 foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető. A pedagógus érdekképviseletek tiltakozása ellenére a szakképzésben dolgozó tanárok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alá fog tartozni. Az ITM júliustól átlagosan 30 százalékos béremelést ígér, hogy pontosan ki mennyit kap, az egy új oktatói minősítési rendszer alapján dől el. A tanulók számára pedig ösztöndíjakat vezetnek be. – A béremelésnek továbbra sincs semmilyen törvényi garanciája, a 2020-as költségvetésben egy fillérrel sincs több pénz erre a célra – nyilatkozta Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint nem szerencsés, hogy a végrehajtási rendelet másfél hónappal az új szakképzési törvény hatályba lépése után, s mindössze 12 nappal a középiskolai jelentkezési határidő előtt jelent meg. Üdvözölte a diákok számára bevezetett ösztöndíjakat, ugyanakkor hozzátette: az ösztönzés mellett büntet is a rendszer, hat igazolatlan óra után (ami már egy nap hiányzással összejöhet) elveszik azt a tanulótól. Gosztonyi ezt túl szigorúnak tartja. A PSZ alelnöke arra is rámutatott: azzal, hogy a rendelet nem teszi szükségessé, hogy a szakképző iskolákban a szakmai tárgyak oktatói pedagógus végzettséggel rendelkezzenek, a kormány a súlyos tanárhiányt ismerte el. A gyakorlati ismereteket oktatóknak még felsőfokú végzettség sem kell, elég egy érettségi és az ágazatnak megfelelő szakképesítés. Gosztonyi jelezte: továbbra is sztrájkkészültség van, a Pedagógusok Sztrájkbizottságát más szervezetek bevonásával bővítenék.

Újabb fordulat az Andrássy úti ingatlaneladások miatt indult perfolyamban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.10. 06:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A csavarhoz egy gyilkossági ügy adott mintát.
A Fenyő-gyilkosság ügyében indult perek egyesítéséhez hasonló - a korábbi hazai joggyakorlattól eltérő - jogi csavarra készül a Fővárosi Törvényszék az Andrássy úti paloták esetében is. Egy „rendes” pert vonhatnak össze egy perújítással, közös perben egyesítve az ingatlanpanamák miatt korábban indított, eddig külön futó eljárásokat. Az ingatlanfejlesztők nem sokkal a rendszerváltozás után kivetették hálójukat az Andrássy úti palotákra. A Verók Isván és helyettese, Fürst György vezetése alatt álló VI. kerületi MSZP-s többségű terézvárosi önkormányzat képtelen volt ellenállni a gyors pénzszerzés csábításának. A nyitányt az egykori Balettintézet jelentette, amit 1997-ben 220 millióért adtak el és két évtizedig állt romosan az Operával szemközt. (20 évvel később 7,5 milliárdért kelt el.) Ebből nem lett per, nem így az Andrássy 21. eladásából, amelyet az Amelus Kft. egy fürdőszobaszalonért és nettó 295 millióért kapott meg 2004-ben. A lakók pertársaságot alakítottak, amelyhez később csatlakozott a Fővárosi Főügyészség is, mert a pályázat nélküli értékesítéssel sérült a közérdek. A Legfelsőbb Bíróság 2010 októberében semmissé nyilvánította a szerződést, visszaadta az önkormányzat tulajdonába az ingatlant, az Amelus erre 2 milliárd forintos kártérítési igénnyel lépett fel. A kerület új, Hassay Zsófia által vezetett fideszes képviselő-testülete 2016-ban ismét meghirdette az ingatlant, amit megint az Amelus vett meg, ezúttal 1,37 milliárd forintért, de ebből 733 millió forint kártérítésként visszajárt a cégnek, amely közben tulajdonost váltott és Jellinek Dánielhez került. Az ingatlanmogul korábban főként plázákat vásárolt, de tavaly megvette a Hotel Gellértet és a hírek szerint örömmel birtokolná a hányatott sorsú Rác Fürdőt és Hotelt is.  Az Andrássy út 3. és 47. 2004-es eladása azonban azóta is tartó perfolyamba torkollott. Hosszú nyomozás után a Fővárosi Törvényszéken 2011-ben kezdődött meg a per, amelyben a korábbi képviselő-testület 13 tagját vádolták meg hűtlen kezeléssel. Az Andrássy út 47. szám alatti soklakásos műemlék házat a kerületben akkortájt bevett gyakorlat szerint versenyeztetés nélkül adta el az önkormányzat nettó 150 millióért az Ennet Kft.-nek. Az ügyészség által megrendelt új értékbecslés az ingatlan lakott értékét 342,2 millióban határozta meg. Az Ennet kész volt megfizetni a különbséget, de az akkor már Hassay Zsófia vezette testület a perre hivatkozva visszautasította az ajánlatot. A korábbi adásvételi szerződés egyébként addigra semmis volt, mivel a házban helyiséget bérlő Oktogon Kft. rögtön az Ennet tulajdonjogának bejegyzése után megtámadta a szerződést. A Losonczy Pál jobbikos politikus és üzlettársai tulajdonában álló cég ugyanis szintén megvette volna a palotát, mivel az épületben működött a kávézójuk. Ajánlatukra választ sem kaptak az önkormányzattól. A később szintén a Jobbik színeiben politizáló Gyenge Zsolt kerületi képviselő viszont Losonczy érveit mérlegelve feljelentést tett. Losonczyt is beperelte az önkormányzat, a vádat 2012-ben ejtették. (Losonczy korábban a VIII., tavaly ősszel az V. kerületben indult az önkormányzati választáson.) A Fővárosi Főügyészség kérelmére az Andrássy út 47. büntetőperét később összevonták az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota eladása miatt indult eljárással. Ott a kár értékét 573,8 millió forintra becsülték. Az ingatlanper évekig folyt, Verók István közben meghalt, de Fürst bíróság elé állhatott. A korábban Rolls Royce-szal furikázó Fürst még egy közép-afrikai ország útlevelét is beszerezte, abban bízva, hogy diplomataként rá nem vonatkoznak a magyar törvények. Nem jött be a csel. A Fővárosi Törvényszék 2018. februárjában jogerőssé vált ítéletében bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amiért két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Emellett Fürstnek és társainak 123 millió forintot és annak kamatait kell fizetni a VI. kerületi önkormányzatnak.
A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat: nem sokkal az ítélet kihirdetése után perújítási indítványt terjesztettek elő Fürst György terhére, mivel a korábbi eljárásban nem szereplő önkormányzati ingatlanok - Anker köz 1-3. szám, Andrássy út 21., 23., 35., 45. szám, Liszt Ferenc tér 7. szám és Oktogon tér 4. - áron aluli értékesítését szintén Fürst előterjesztései alapján bonyolították le. Az így okozott vagyoni hátrány, illetve a veszélyeztetett érték összesen 1,66 milliárd forint.
Ezeket a palotákat érintő perújítást vonják össze várhatóan azzal az eljárással, ami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon már folyik a Jókai utca 10. áron aluli privatizációja miatt. Az egykori MSZP-SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője ellen tavaly szeptemberben indult per jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt. A vádirat szerint az elidegenítést támogató képviselők megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri. Az, hogy ez nem így történt, nem nekik köszönhető. A szintén Fürst György alpolgármester előterjesztése alapján megszavazott eladás ugyanis meghiúsult, mert a vevő nem teljesítette a felújítási kötelezettségét, ezért a szerződéseket felbontották. A vádirat szerint valódi értékénél csaknem 60 millió forinttal olcsóbban adtak volna túl az ingatlanon.

Garancsi, Csányi és Hernádi a sor végén

A zavaros ügyletek közé tartozott az Andrássy 8. és 52. privatizációja is. Az önkormányzat 2005-ben a két palotát egyszerre cserélte el három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra, a csereérték összesen 309 millió forint volt. Az ügyészség vizsgálódott, de végül vádemelés nélkül lezárta az ügyet. Hassayék itt is panasszal éltek, de a Legfőbb Ügyészség ezt elutasította. Az épületek addigra az építőipari nagyvállalkozó Garancsi István, az OTP-vezér Csányi Sándor és a Molt irányító Hernádi Zsolt érdekkörébe kerültek.