Orban az éppen megbuktatott kormányához kért ismét bizalmat

Publikálás dátuma
2020.02.10. 13:26

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Iohannis a választás előrehozatalát akarja kiprovokálni azzal, hogy a parlament által frissen megbuktatott miniszterelnöknek adott újabb kormányalakítási megbízást.
Múlt héten megbuktatott kormánya számára kért ismét bizalmat a román parlamenttől hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök-jelölt, akit Klaus Iohannis államfő bízott meg kormányalakítással. A kormányfői teendőket ügyvivőként ellátó és a tisztségre ismét pályázó Orban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottságának hétfői ülését követően jelentette be, hogy
nem változtatott a miniszterek névsorán, a kormány programját pedig csak kiigazította.

Iohannis az év végén esedékes parlamenti választások előrehozatalát akarja kiprovokálni azzal, hogy a parlament által frissen megbuktatott Orbannak adott újabb kormányalakítási megbízást. Az elnök akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha a törvényhozás két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja. A jobboldali elnök és a kormányfő már január elején bejelentették, hogy "megegyeztek" a választások előrehozásáról. Ennek megfelelően a PNL vezetősége hétfői ülésén azt is eldöntötte, hogy - a parlamenti határozatképesség érdekében - jelen lesz ugyan a bizalmi voksoláson, de nem szavazza meg a második Orban-kormány beiktatását.
A kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottságának a kormánynévsor és az új kormányprogram beterjesztésétől számítva 15 napon belül kell kitűznie a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásának menetrendjét és az új kormány beiktatását célzó bizalmi szavazás napját. A jelek szerint a tavaly ősszel ellenzékbe került, de a parlamenti házbizottságokban akaratát továbbra is érvényesíteni tudó Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotmányossági óvásokkal, a parlamenti procedúra halogatásával, adott esetben pedig az ülések bojkottálásával próbálja majd hátráltatni a törvényhozás feloszlatását. 
"A PSD úgy menekül az előrehozott választásoktól, mint az ördög a tömjéntől, de ha megpróbálja az időt húzni, a közvélemény megvetésébe fog ütközni"

- jegyezte meg hétfői bejelentését követően Ludovic Orban. Hozzátette: a PNL a szociáldemokraták esetleges parlamenti bojkottjára is felkészült, azt azonban nem volt hajlandó elárulni: hogyan. A parlament két házának együttes ülése csak a törvényhozók több mint felének - legalább 233 képviselőnek és szenátornak - a jelenlétében határozatképes. Ugyanilyen minősített többség szükséges egy tisztségben lévő kormány leváltásához vagy egy új kabinet beiktatásához. Ludovic Orban kormányától a múlt héten 261 szavazattal vonta meg a bizalmat a román parlament.

Búcsú a szovjet fegyverarzenáltól

Publikálás dátuma
2020.02.10. 12:00

Fotó: RUSSIAN DEFENCE MINISTRY PRESS SERVICE
Idén az orosz hadsereget új fegyverekkel és fegyverrendszerekkel látják el, rubelmilliárdokat költenek arra, hogy tovább modernizálják a fegyverarzenált. Pedig a tavalyi nagyszabású fegyverkezés visszafogottabb továbblépést is valószínűsíthetett volna. Vlagyimir Putyin múlt év végén mondott beszédében azonban egyértelművé tette, hogy itt nem arról van szó, hogy egycsapásra átfegyverezzék az egész hadsereget, és ezzel aztán meg is elégedjenek, hanem folyamatosan biztosítani kell a legfejlettebb technika és technológia alkalmazását. Miközben Moszkva azt állítja, kész az újabb fegyverellenőrzési megállapodások megkötésére, addig is mindent elkövet nukleáris erőinek megerősítésére. A stratégiai nukleáris erőknél hadrendbe akarnak állítani 22 indítóállást, amelyek Jarsz és az Avangard ballisztikus rakéták felbocsátására lesznek alkalmasak. Három ezredet Jarsz-SZ mobil rakétakomplexummal látnak el. Már felkészültek az új Szarmat interkontinentális rakétakomplexum tesztelésére is. Mindezt jelentős lépésnek tekintik annak a célnak az eléréséhez, hogy 2024-re a modern rakétakomplexumok arányát 100 százalékra emeljék. Egyetlen szovjet korszakból származó elavult komplexum sem fog maradni. Amit a Jarszról tudni érdemes, hadiipari célpontok megsemmisítésére hozták létre. Akár hat, egyenként 300 kilotonnát tartalmazó nukleáris töltetet vihet magával. Modern hajtóművei nagy sebességet tesznek lehetővé. Sok hamis adat továbbításával képes megtéveszteni az ellenfelet. A Szarmatról már évekkel ezelőtt megírták, hogy súlya 200 tonna és 10 tonna robbanóanyagot képes magával vinni több mint 20 Mach sebességgel. (1 Mach 1225 kilométer). Moszkvában azt állítják, az Egyesült Államok évtizedekig nem lesz képes hatékonyan védekezni egy ilyen rakétával szemben. A legnagyobb nemzetközi figyelem az Avangard hiperszonikus rakétarendszert övezi, amelyet múlt év december végén az orosz hadászati rakétaerők Orenburg megyei rakétaezredénél állítottak hadrendbe. Sojgu védelmi miniszter ezt olyan technológiai áttöréskének nevezte, amely jelentőségében az első szovjet műholdéhoz hasonló. Putyin, amikor két évvel ezelőtt először említette, úgy jellemezte a rakétát, mint ami úgy száguld a cél felé, mint egy tűzgolyó. Éles irányváltásokat képes végrehajtani a cél felé tartó röppályán, hatástalanná tesz mindenfajta rakétavédelmet, 2 megatonnás nukleáris robbanófejjel is felszerelhető. Siklóblokkja óránként több mint 24500 kilométeres sebességgel száguld. Három harci blokkjának mindegyike képes más pályán csapást mérni a kijelölt célra. Egyedül Oroszország rendelkezik ilyen hiperszonikus rakétával. Idén be szeretnék fejezni hat olyan Tu-95MSZ repülőgép modernizálását, amelyek stratégiai hordozórakétát szállítanak, megbízhatóbbak a kijelölt cél megsemmisítésében. Tervek szerint a légierő 106 új és modernizált légieszközhöz jut. Megkezdik az ötödik generációs SZu-57 vadászrepülőgép első példányainak átadását. Tavaly 76 több célnak is megfelelő vadászgép gyártásáról írt alá szerződést a védelmi minisztérium. Az év végéig 20 darab SZu-35SZ modern vadászgépet is kap a légierő. Az Örményországban lévő orosz légibázison lecserélik a régi MíG-29 es repülőgépeket 18 darab SZu-30SZM-re. A légierő 10 légvédelmi rakétakomplexummal gazdagodik a leningrádi területen, az Uralban és a Volga-vidéken. A tengeri flotta a Bulava rakétákkal felszerelt „Knyáz Vlagyimir” modernizált tengeralattjáróval lesz gazdagabb, ha sikerül elhárítani a tavalyi tesztelésen tapasztalt hiányosságokat, továbbá a „Knyáz Oleg” cirkálóval, amelyet sorozatban fognak gyártani. Idén befejezik az Északi és a Csendes-óceáni flotta tengeralattjárókat kiszolgáló objektumainak építését is - 14 új hadihajó és naszád, 3 tengeralattjáró szerepel még többek között az idei szállítási tervekben. Először a rendszerváltozás óta egyszerre 22 tengerjáró építése folyik. A szárazföldi csapatok sokszáz tankkal gazdagodnak, immár sorozatban gyártják a T-90M típust, és már az év elején hozzájutnak a T-14 Armata típushoz is. Ennek kialakítása több évtizedes munka eredménye. A harckocsik új generációját testesíti meg. Már az évekkel ezelőtti megjelenésekor nyilvánosságra hozott adatok is meggyőzőek: a 48 tonnás óriás több mint 80 kilométeres sebességre képes. Ágyúja többezer kilométeres hatótávolságú irányított rakétákat is kilőhet. A lövegtornyot automatikus célzóberendezéssel szerelték fel és távvezérléssel is működtethető. A háromtagú személyzetet egy kapszula óvja a lőszertártól. Évről évre tökéletesítik a tankot, igyekeznek megoldani a felmerülő problémákat, kijavítani az időről időre jelentkező hibákat. Mivel az Armata igen drága, más típusú páncélosokkal is ellátják a csapatokat. 2021-ig több mint százezer AK-12 Kalasnyikov kerül a hadsereghez. Ez a tökéletesített kézifegyver nagyobb pontosságú, a korábbiaknál sokoldalúbb felhasználást tesz lehetővé. Idén egy sor olyan tervezési munka veszi kezdetét, amely a robotokkal és a lézertechnikával kapcsolatos.

Megvan az ára az orosz modernizációnak

Moszkva annak ellenére költ rubelmilliárdokat a fegyverkezésre, hogy az ország gazdasága hanyatlik: az elmúlt öt évben a reálbérek folyamatosan csökkentek. Fellendülésre a közeljövőben sem lehet számítani, a GDP növekedése 2020-ban is 2% alatt maradhat, míg az infláció az elemzői várakozások szerint eléri a 3,7%-ot. A gyenge alapokon nyugvó gazdaság pedig továbbra is jelentősen korlátozni fogja Oroszország nagyhatalmi státuszát. A fegyveres erő modernizációja is legfeljebb felemás sikert jelenthet, hiszen így is eltörpül ütőképességük a két szuperhatalom – az Egyesült Államok és Kína – hadseregéhez képest.

Szerző

Ukrajna a kárpátaljaiakkal sem kivételez

Publikálás dátuma
2020.02.10. 11:00

Fotó: KKM/Borsos Mátyás / MTI
Szijjártó Péter javaslatokkal érkezett Kijevbe, de az ukrán kormány nem akarja megváltoztatni a vitatott oktatási törvényt, vagy őshonosnak elismerni a magyar kisebbséget.
Az ukrán parlament csütörtökön a földreform helyenként dulakodással tarkított vitája közben is talált időt rá, hogy visszautasítsa azt a határozati javaslatot, amely a január közepén megszavazott oktatási törvény visszavonását kezdeményezte: mindössze 58-an szavaztak mellette. Razumkov házelnök most már átküldheti a jogszabályt aláírásra Zelenszkij elnöknek. A törvényt, amely részletesen szabályozza az ukrajnai általános középfokú oktatást, súlyos jogfosztásként kénytelenek megélni mindazok, akiknek a többnemzetiségű országban nem az egyedüliként törvényesített államnyelv, az ukrán az anyanyelvük. Őket a jogszabály három csoportra osztja: az elsőbe az úgynevezett őshonos népek tartoznak, akik anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat, de nekik is kötelező lesz az államnyelvet is tanulniuk – ide jószerivel csak a krími tatárok tartoznak. A második csoportba sorolták azokat, akiknek az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelve az anyanyelvük, mint például a magyar kisdiákoknak: ők az első négy osztályban minden tárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Ötödiktől fölfelé azonban az óraszám húsz százalékában már ukránul folyik majd a tanítás, kilencedikre ez a szám hatvan százalékra nő. A mieinken kívül a lengyeleket, románokat és bolgárokat érinti ez a törvényhely. Még súlyosabb a helyzet a harmadik csoportba sorolt orosz és belorusz anyanyelvűek esetében: nekik az ötödik osztálytól végig nyolcvan százalék a norma. Mindez a 2017-ben elfogadott, az ukrajnai oktatást általánosságban szabályozó kerettörvényből következik. A korábbi törvényi szabályozás alapján a kezdetektől az egyetemig bezárólag folyhatott anyanyelvű oktatás. Erre ezután már csak a magániskolákban lesz lehetőség, tegyük hozzá gyorsan: igen korlátozott lehetőség. A beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjének a Válasz Online munkatársával folytatott beszélgetéséből ugyanis kiderül, hogy a mintegy száz, magyarul is oktató iskolából mindössze öt olyan intézmény van, amely az ukrán jogrendszer alapján magánintézménynek számít: háromnak református, egynek-egynek a római és a görögkatolikus egyház a fönntartója. Csernicskó István professzor továbbá emlékeztetett rá, hogy ezzel az ukrán jogalkotó valójában csak saját nemzetközi kötelezettségvállalásának tesz eleget, hiszen az Európa Tanácsba való fölvételekor tudomásul vette és saját jogrendszerébe vonta egyebek közt azt is, hogy bármely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van rá, hogy saját magánoktatási és -képzési intézményt hozzon létre. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága is kiemelte ezt az ukrán kerettörvény véleményezésekor. Az ukrán oktatási törvényből a magyar kisebbség számára (is) fakadó hátrányos következmények enyhítésére mostantól elsősorban kétoldalú tárgyalásokon adódik lehetőség. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kijevben két javaslatot is előterjesztett: adják meg a kárpátaljai magyaroknak is az őshonos nép státusát, illetve ne azzal növeljék az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hogy fokozatosan egyre nagyobb terjedelemben oktatnak egyes tantárgyakat ukránul, inkább gyarapítsák az ukránnyelv-órák számát. Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter szerint egyik javaslat sem elfogadható. Egyrészt az ukrán törvények szerint őshonos népnek csak az tekinthető, amelynek Ukrajnán kívül nincs önálló állama, a magyar kisebbség ennek a követelménynek nem felel meg, ami pedig az ukránnyelv-órák számának növelését illeti, azzal nagyban nőne a tanulók terhelése, és ez nem áll szándékukban. Ukrán részről most arra hivatkoznak, hogy a törvény elfogadásával eleget tettek a Velencei Bizottság feltételeinek. Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatának közleménye szerint Szijjártó Péter és Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok valamennyi, napirenden levő témáját, köztük az oktatási törvényt és a nemzeti kisebbség kérdését is megvitatta. A közlemény kiemeli, hogy Szijjártó Péter kifejezte Magyarország érdekeltségét a kétoldalú kapcsolatok javításában és a gazdasági együttműködés aktivizálásában. Vadim Prisztajko szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait, ezért arra számít, hogy Magyarország a továbbiakban nem akadályozza az ukrán–NATO-párbeszédet. Szijjártó Péter a Facebookon arról írt, hogy az ukrán oktatási miniszter tanúk előtt ígérte meg neki: találkozik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőivel, és egyeztet velük a magyar javaslatokról. „Remélem, tartja a szavát. A jó viszonyhoz való visszatérés tehát továbbra sem rajtunk múlik.”