Tovább csökken a közmunkások száma, pedig sok helyen ez az egyetlen megélhetési forrás

Publikálás dátuma
2020.02.11. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Termelő programok is veszélybe kerültek a polgármesterek szerint.
Március elsejével indul a 2020-as közmunkaprogram, melyre az idén 140 milliárd forintot szán a kormány. Ez az összeg 40 milliárddal kevesebb, mint tavaly, a 2016-os csúcsnak – akkor 340 milliárdot költöttek erre a célra – pedig mindössze 41 százaléka. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy míg négy éve 200 ezren dolgozhattak közmunkásként, addig az idén már csak alig százezren. A közfoglalkoztatás szerepe, céljai átalakultak az elmúlt évek gazdasági konjunktúrája következtében. Elsődleges cél lett a közfoglalkoztatottak minél hatékonyabb visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra – indokolta lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium (BM) a közmunkáskeret újabb csökkentését. A statisztika alapján azonban a közmunkások kevesebb, mint ötöde tudott elhelyezkedni piaci állásban. A gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékeken pedig csak minden nyolcadik-kilencedik közmunkás tudott átlépni a munkaerőpiacra. Szakemberek szerint ráadásul akad egy nagyjából százezer fős réteg, melynek soha nem is lesz erre esélye – ezt a BM is elismerte. Ennek ellenére az idénre tovább szigorodtak a feltételek, vagyis szűkült a közmunkaprogramba bevonhatók köre. – Szakmunkás végzettséggel például már nem is lehet valaki közmunkás – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Csak úgy kerülhet a programba, ha a munkaügyi központ három helyre kiközvetítette, sehol sem alkalmazták, erről papírja van, s külön engedélyt kérünk a Belügyminisztériumtól. – Vannak olyan falvak, ahol nem lehet lecsökkenteni a közmunkások létszámát, mert akkor éhen halnak az emberek – mondta Vécsi István, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke. A közel kétezer fős településen kétszáz közmunkás dogozik, zömük az elsődleges munkaerőpiacon nem, vagy csak nagy nehézségek árán állná meg a helyét. A polgármester szerint, aki tud a környékbeli üzemekben dolgozni, az már rég elhelyezkedett, a többiek egészségügyi vagy szociális okokból erre jórészt képtelenek, számukra a közmunka marad a megoldás. Ez ráadásul már rég nem „árokkapirgálást” jelent: itt a közmunkások gondozzák az önkormányzat diófa-ültetvényét, ők építették az idősek otthonát, a savanyítóüzemet, azt a csárdát, amely – azon túl, hogy a falu híres szülötte, a Paramount Pictures alapítója és Hollywood megálmodója, Adolph Zukor nevét viseli –, segít itt tartani a fiatalokat, mert közösségi helyet is teremt. Közmunkások dolgoznak az önkormányzati konyhakertben, amelynek terméseivel a közintézményeket látják el, s velük alakítanak most ki egy élményparkot is a faluban. Vécsi István úgy tudja: Ricse esetében nem csökken az elmúlt évek átlaga alá az államilag támogatott közmunkás-létszám, így ők továbbra is kétszáz fővel kalkulálnak. Az érdekképviseletükre létrehozott szakszervezet vezetőjeként azonban megjegyezte: a közmunkás-bér tíz éve gyakorlatilag változatlan, abból megélni lehetetlen, így itt lenne az ideje ezen a területen is a béremelésnek. Az önkormányzatok számára komoly probléma a közmunkások számának drasztikus csökkenése. Az elmúlt években ugyanis sok település Ricséhez hasonlóan termelő programokat is beindított, melyek most veszélybe kerültek, hiszen nincs elegendő közmunkás a betonlapgyártó-, savanyítóüzemek, fóliasátrak, hűtőházak működtetéséhez. – Két éve 27, tavaly 14 közmunkásunk volt, az idén kilencre kapunk támogatást – folytatta Varga András. – A korábbi létszám alapján szerződésünk van a Podravkával uborkatermesztésre, és a Nemzeti Földalapkezelőtől is kaptunk több mint hat hektár földet. Ennyi embernek viszont ez túl sok feladat, arról nem beszélve, hogy korábban a MÁV-tól és a közúttól is átvettünk területeket gondozásra, amit szintén nem tudunk mostantól ellátni. Már ott tartunk, hogy elképzelhető, a település-fenntartást ki kell adnunk vállalkozónak, ami persze megterheli a költségvetést. A szintén somogyi Mezőcsokonya is 9 közmunkásra kap szerződést, a tavalyi 15 helyett. Az elmúlt években a program segítségével az önkormányzat hűtőházat épített, 3000 négyzetméter fóliasátrat telepített, ahonnét nemcsak az iskola és óvoda konyhájára, de a kaposvári piacra is jutott primőr: éves szinten nagyjából másfélmillió forint hasznot hozott a mezőgazdasági program. Ez helyben szép eredmény, ám azt is mutatja, piaci alapon nem lehetne működtetni a rendszert, legalábbis nem ennyi embernek – még ha igencsak szegényes – megélhetést adva. – Nem tudom, hogy a mostani létszámmal fenn tudjuk-e tartani – mondta Sudár Zoltán, Mezőcsokonya polgármestere. – Lehet, fel kell ajánlanunk hasznosításra, próbálkozunk a nyugdíjasklub bevonásával, de az is előfordulhat, hogy bérbe adjuk magáncélra. Hasonló kétségek akadnak Várdán is, ahol az uborkás terület sorsa bizonytalan. A faluvezetők nem értik, hogy több éves állami finanszírozás eredményét miért kell elherdálni. Miközben akadna több közmunkás is, hiszen nem attól csökkent a számuk, hogy sikerült mindenkinek elhelyezkednie a munkaerőpiacon. – Az elmúlt évek programjaiban létrehozott termelőkapacitások megőrzéséhez, a termelés hatékony fenntartásához szükséges forrást továbbra is biztosítjuk – állította lapunknak a BM. A tárca szerint a tavaly elindított gazdaságélénkítő program legfőbb célkitűzése, hogy a közfoglalkoztatás alapjain létrehozott kapacitásokra építve, azokat esetlegesen fejlesztve, immár nyílt piaci munkahelyek jöjjenek létre az ország hátrányos helyzetű térségeiben. A minisztérium sajtóosztálya hozzátette: cél, hogy aki képes és akar dolgozni, az legalább a közfoglalkoztatás keretében meg tudja ezt tenni, nem fordulhat elő, hogy valaki forráshiány miatt nem tud bekerülni a közfoglalkoztatás rendszerébe. – Fenn kell maradnia a programnak, mert sokaknak nincs más lehetősége. Most is van tíz emberünk, aki nem tud elhelyezkedni sehová – jegyezte meg Sudár Zoltán Mezőcsokonya polgármestere, aki szerint közmunka nélkül tíz százalékos lenne a munkanélküliség.
Témák
közmunkás

Orbán: Ehhez még idő kell

Publikálás dátuma
2020.02.10. 21:27

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök ezt az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében mondta a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón.
Biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak. A következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van. Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – közölte a kormányfő. Orbán emlékeztetett: 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár egy „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek az eredményeit is áttekintik – mondta. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja – tette hozzá. A miniszterelnök a megbeszélés további témájaként említette az EU bővítését. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország szószólója a bővítésnek”. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

„Vannak közös pontok és eltérések is”

Angela Merkel a sajtótájékoztatón közölte: közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett. A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár a magyar kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható.
Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra – közölte Angela Merkel. Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. Azonban Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, így Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Angela Merkel. Elmondta, hogy tárgyalnak az EU nyugat-balkáni bővítéséről is. Kiemelte, hogy Magyarország fekvése révén különösen érdekelt a térség országaihoz fűződő jó kapcsolatokban és a régió fejlődésében. Hozzátette, hogy a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.

Kidőlt fák, megbontott tetők – Több ezer fogyasztónál okozott áramszünetet a viharos szél

Publikálás dátuma
2020.02.10. 20:26
Tűzoltók házra dőlt fát távolítanak el vihar után a Zala megyei Söjtörön, a Deák Ferenc utcán
Fotó: Varga György / MTI
Este 7 óráig 397 helyszínen volt szükség tűzoltók beavatkozására.
Tetőket bontott meg, fákat döntött ki és kéményeket rongált meg a szél – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője hétfő este az MTI-vel. Mukics Dániel tájékoztatása szerint este 7 óráig 397 helyszínen volt szükség tűzoltók beavatkozására a viharos szél miatt. 120 épületben keletkezett kár: tetőket, bádoglemezeket, kéményeket rongált meg a szél. Győrben egy sportcsarnok tetején bontotta meg a szél a sátorponyvát, Szentlőrincen egy általános iskola kapujára dőlt fa. A lakóházak mellett több középületben is kárt tett a szél. 240 helyszínre kidőlt fák, letört faágak miatt riasztották a tűzoltókat. A fák több helyen is villanyvezetékre dőltek, emiatt országszerte több ezer fogyasztási helyen van átmenetileg áramszünet. A szolgáltatók és a tűzoltók folyamatosan dolgoznak. A közlekedésben is megnövekedett menetidőre kell számítani. A katasztrófavédelem minden autóst arra kér, hogy a megszokottnál lassabban közlekedjen, így könnyebben ki tudja kerülni a kidőlt fákat, letört ágakat, leszakadt villanyvezetékeket. Az autósok, ha tehetik, ne parkoljanak fák, reklámtáblák, villanyoszlopok alatt – mondta a szóvivő. Mukics Dániel kitért arra is, hogy érdemes elemlámpát és elemeket, vagy gyertyát és öngyújtót előkészíteni, valamint feltölteni a mobiltelefont, arra az esetre, ha átmenetileg szünetelne az áramellátás. Ha valaki leszakadt villanyvezetéket lát, ne közelítse meg, hanem azonnal értesítse a 112-es segélyhívó számon a hatóságokat. Zala megyében a nap folyamán több mint 50 esetben hívták a tűzoltókat viharkárok miatt - mondta el az MTI-nek Kalamár Norbert, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. A legtöbbször utakra, vezetékekre dőlt fák vagy leszakadt ágak miatt kellett közbeavatkozniuk, néhány esetben pedig tetőlemezeket bontott meg a viharos szél.
Erős szélben kidőlt lámpaoszlop Zalaegerszegen, a Batthyány Lajos úton
Fotó: Varga György / MTI
Tolna megye több településén tetőket bontott meg a szél, és kidőlt fákat kellett eltávolítani a közterületekről. Az E.On tájékoztatása szerint Tamásiban, Iregszemcsén, illetve a Baranya megyei Szentlőrinc térségében vezetékekre dőlt fák okoztak áramkimaradást. Somogy megyében a viharos időjárás miatt szintén tetők, kémények, gépkocsik rongálódtak meg, fák dőltek elektromos vezetékekre - tájékoztatta Török Sándor, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalvezetője az MTI-t. A legtöbb kár Kaposváron és környékén történt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat két megye, Zala és Baranya kivételével keddre is az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki az erős szél veszélye miatt. Több megyében a zivatarveszélyre is figyelmeztetnek.

Késnek a vonatok

Fakidőlések miatt jelentős késésekkel közlekednek a vonatok a Budapest-Szeged és a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalakon – tájékoztatta a Mávinform sajtóügyeletese hétfő este az MTI-t. Kavalecz Imre közölte: Nyársapát és Nagykőrös között fa dőlt a vasúti pályára, a felsővezeték is leszakadt, ezért a két állomás között ideiglenesen nem közlekednek a vonatok. A Budapest-Szeged vonalon jelentősen hosszabb menetidővel kell számolni. Nagykőrös és Nyársapát között pótlóbuszok szállítják az utasokat – tudatta. Kavalecz Imre beszámolt arról is, hogy a Budapest-Veresegyház-Vác vonalon is jelentősen megnőtt a menetidő, mert Őrbottyán és Vácrátót között fa dőlt a sínekre, ezért ott vonatok nem közlekedhetnek. Őrbottyán és Vácrátót között eltávolították a sínekről a kidőlt fát, újraindult a vonatforgalom – tette hozzá. Prognózisa szerint a menetrendszerű vonatközlekedés kedd hajnalra áll helyre.

Témák
vihar időjárás
Frissítve: 2020.02.10. 22:32