Előfizetés

Példátlan Európában az új NAT

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:55

Fotó: Népszava
Nemzetközi szinten is egyedülálló a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) elkészítésének folyamata. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen európai országban sem történhetett meg, hogy a legnagyobb titokban, a szakmai és társadalmi nyilvánosság teljes kizárásával készüljön el egy, a közoktatás alapjait meghatározó dokumentum.
Az oktatás területén pozitív példaként emlegetett Finnországban például a 2014-es tantervi reform egyik első lépése volt az alaptanterv újragondolása, ami szakemberek széleskörű bevonásával és átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott. A tanterv kidolgozásában a pedagógusok kulcsszerepet kaptak, vagyis nemcsak véleményezhették, hanem alakíthatták is a szöveget. Norvégiában egy több éves reformfolyamat eredményeként jött létre „a tudástámogatás tanterve”, ami a tananyagtartalom helyett a kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, s a tanárok és az iskolák körében kedvező fogadtatásra talált. – A tantervek, mint szabályozási eszközök leértékelődtek az utóbbi években. Olyan központi, listázó, részletező alaptanterv, mint a magyar, talán sehol máshol nincsen már – mondta Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Szerinte legfeljebb Fehéroroszországban fordulhat elő, hogy egy nemzeti alaptantervet a nyilvánosság teljes kizárásával dolgoznak ki. A NAT elkészítését és a tervezett bevezetési eljárást pedig nonszensznek, illetve ahogy fogalmazott, „dilettáns alibifocinak” tartja. A kormány már idén szeptemberben bevezetné az új alaptantervet, felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. Radó Péter szerint viszont többéves türelmi idő kellene, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tankönyvfejlesztők is szakszerűen fel tudjanak készülni, a felmenő rendszernek pedig azt kellene jelentenie, hogy csak első osztálytól kezdik a bevezetést. – Az első Nemzeti alaptanterv gondolata 1989-ben vetődött fel, majd 1992-ben jelent meg egy nyilvános vitaanyag, amelyből 1995-re lett egy elfogadott NAT. Ez egy hosszú, nagy nyilvánosság előtt zajló folyamat volt – erről Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke beszélt lapunknak. Hozzátette: az iskolák ekkor három évet kaptak, hogy tanterveiket a NAT-ra alapozva alakítsák át. A 2003-as és 2007-es NAT-ok kidolgozása is a nyilvánosság előtt zajlott. A 2012-ben elfogadott alaptantervnél Trencsényi László szerint már nem volt túl nagy nyilvánosság, de nem is övezte akkora titkolózás, mint a mostanit. Az MPT állásfoglalása szerint nem felel meg a demokratikus és szakszerű oktatásirányítás minimális elvárásának a jelen NAT-változat elkészítése, a kész változat szakmai vitája, valamint a tervezett bevezetési eljárás sem.

Több az ellenző, mint a támogató

Szinte valamennyi mértékadó, oktatásügyben érintett szakmai szervezet elfogadhatatlannak nevezte a keresztény-konzervatív ideológiával átitatott, több lexikális tananyagot előíró NAT-ot, és csak a nyíltan kormánypárti kötődésű szervezetek tartják támogathatónak. Az iskolák szintjén a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tantestülete után a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai is nemtetszésüket fejezték ki. Két online petíció is indult: az egyik elutasítja, a másik támogatja az új NAT bevezetését; előbbit több mint 12 ezren, utóbbit eddig 8 ezren írták alá. Egy magyartanár pedig tiltakozásul félpályás útlezárással egybekötött versszavalást hirdetett meg jövő hétre a budapesti Szél Kálmán térre.

Hiába költi mániájára számolatlanul a pénzt a miniszterelnök, a dolgozó kisembernek ez alig jelent megélhetést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:23
A nagy nyertes
Fotó: Népszava
Bár nőtt a sport területén foglalkoztatottak száma 2011 és 2018 között, annak ismeretében, hogy mennyi pénz ölt bele a kormány az elmúlt közel egy évtized alatt (mintegy 2 ezer milliárd forintot), az adatok meglehetősen ellentmondásos képet festenek, írja az mfor.hu. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy egy parlamenti vitában Orbán Balázs államtitkár arról beszélt: "A sporthoz kötődő fejlesztések és infrastrukturális beruházások munkahelyeket teremtenek, egyúttal jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez és bővüléséhez. Azon túlmenően, hogy javul a foglalkoztatottság, megélénkül a turizmus, ezen események hatására megnő a fiatalok érdeklődése az adott sportág iránt, növekedésnek és erősödésnek indul az utánpótlásbázis." A foglalkoztatási adatok nem igazolják az államtitkár szavait. Miközben Magyarországon jut az egyik legnagyobb forrás a sportra, a foglalkoztatottságot tekintve - bár jelentős növekedés mutatkozott 2011 óta - továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk. A költségvetési adatok alapján míg 2011-ben a magyar kormány a GDP 0,3 százalékát fordította sportra és rekreációra, addig ez 2017-re (a legfrissebb elérhető adat az Eurostat oldalán) 1,2 százalékra emelkedett. Ennél többet ma már erre a célra csak Izlandon költenek el a bruttó hazai termék arányában. A fejlesztésekkel, a beruházásokkal és a bővülő sportolói létszámmal párhuzamosan az ágazatban dolgozók száma is növekedett. A 2011-es 10 700 foglalkoztatotti szám 2018-ra 18 900 főre emelkedett, ami 77 százalékos bővülésnek felel meg. Ennél nagyobb növekedés három országban volt: Lettországban 79, Horvátországban 137, Máltán pedig 200 százalékkal emelkedett a sport területén foglalkoztatottak száma. A régiót tekintve Lengyelországra érdemes kitérni, ahol a magyarnál jóval többen dolgoznak a szóban forgó ágazatban, és az elmúlt években látványos bővülés volt a foglalkoztatottságban.  A pontos kép érdekében a sport ágazatában dolgozók létszámát érdemes a teljes foglalkoztatottak arányában vizsgálni. Márpedig 2018 végén ugyanis a foglalkoztatottaknak mindössze 0,42 százaléka dolgozott a sport ágazatában, ami 0,13 százalékpontos növekedés a 2011-es állapothoz képest.    Úgy, hogy mindeközben több olyan uniós tagállam van, ahol a hazainál nagyobb arányban nőtt a sport ágazatában foglalkoztatottak aránya, ráadásul ezt úgy hozták össze, hogy távolról sem növelték olyan mértékben az állami kiadásokat, mint tette azt a magyar kormány.

Van, ahol olcsóbban ingázik a rendőr

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:10

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nyolc megyében nincs kedvezmény a távolsági buszokon a megyei kapitányságok dolgozóinak, a VOLÁNBUSZ országos megállapodásra vár.
Február közepén még mindig nem tudni, lesz-e központi megállapodás az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a VOLÁNBUSZ Zrt. között a távolsági buszokkal munkába járó hivatásos rendőrök kedvezményes bérletéről, csak annyi biztos, hogy a megyei kapitányságok egy részével kötött szerződéseket a közlekedési cég átmenetileg meghosszabbította. Január végén elsőként hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a kedvezményes bérlet elvesztése súlyos gondokat okozhat a szolgálati helyére ingázó állománynak, majd írásunkra reagálva a VOLÁNBUSZ arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a döntés nem rajtuk múlik. A cég vezetése ugyanis október elseje, vagyis a hét távolsági buszokat működtető közlekedési vállalat összevonása után azonnal „kezdeményezte az ORFK-nál a korábbi, megyei szintű megállapodások egységesítését annak érdekében, hogy az érintettek egyenlő feltételek mellett vehessék igénybe a szolgáltatást”, s azokkal a megyei kapitányságokkal, amelyek ezt kérték, „az átmeneti időszakra az eredeti feltételekkel meghosszabbította a megállapodásokat”. Az ORFK-nak több mint két hét kellett annak kiderítésére, hogy 11 megyében van valamilyen megállapodás a távolsági buszvállalattal, de arra már nem sikerült választ találniuk, hogy vannak vagy lesznek-e központi tárgyalások a kérdésről a két szervezet között. Arra sem kaptunk választ, vajon van-e fedezet az ORFK költségvetésében ilyen szerződés aláírására, helyette annyit tudtunk meg, hogy a megyei kapitányságok önálló költségvetési szervnek számítanak, így szabadon alkudozhatnak a munkatársak kedvezményes utazásáról. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy országosan egységes szerződésről nem is tárgyalnak, de biztosat még a Független Rendőr Szakszervezet sem tud. Pongó Géza főtitkár lapunknak úgy nyilatkozott, ők sem kaptak választ ezzel kapcsolatos kérdéseikre, s a VOLÁNBUSZ újabb válasza is homályban hagyja a tárgyalópartnereket, csak annyi derül ki belőle, hogy „az egyeztetések még nem zárultak le”. Az ORFK ugyanakkor elismerte, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, vagyis a civil állomány tagjai Budapesten januártól nem kapnak bérlettámogatást, ami azonnali 9500 forintos bércsökkenést jelent számukra. A levélben úgy fogalmaztak, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja kompenzálni a korábbi juttatást”. Megoldások helyett azonban egyre csak szaporodnak a kérdések, a zsaruellato.hu Facebook csoportban például többen jelezték, hogy a rendészeti szakgimnáziumok tanulóinak ösztöndíja sem elég semmire. Egy február 5-i átutalási jegyzékből az derül ki, hogy az első éves fiatal nem egészen 29 ezer forintot kapott, amiből meg kell vennie a helyi bérletet, fedeznie kell a hazautazásokat, a kollégiumi díjat és az ebéden kívüli étkezéseit. Ebből az következik, hogy jelentős segítség lenne számukra, ha a közlekedéshez az általános 50 százalékos diákkedvezményen túl is segítséget kapnának.