Nat;Oktatás;

2020-02-11 08:55:00

Példátlan Európában az új NAT

Nemzetközi szinten is egyedülálló a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) elkészítésének folyamata. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen európai országban sem történhetett meg, hogy a legnagyobb titokban, a szakmai és társadalmi nyilvánosság teljes kizárásával készüljön el egy, a közoktatás alapjait meghatározó dokumentum.

Az oktatás területén pozitív példaként emlegetett Finnországban például a 2014-es tantervi reform egyik első lépése volt az alaptanterv újragondolása, ami szakemberek széleskörű bevonásával és átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott. A tanterv kidolgozásában a pedagógusok kulcsszerepet kaptak, vagyis nemcsak véleményezhették, hanem alakíthatták is a szöveget. Norvégiában egy több éves reformfolyamat eredményeként jött létre „a tudástámogatás tanterve”, ami a tananyagtartalom helyett a kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, s a tanárok és az iskolák körében kedvező fogadtatásra talált.

– A tantervek, mint szabályozási eszközök leértékelődtek az utóbbi években. Olyan központi, listázó, részletező alaptanterv, mint a magyar, talán sehol máshol nincsen már – mondta Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Szerinte legfeljebb Fehéroroszországban fordulhat elő, hogy egy nemzeti alaptantervet a nyilvánosság teljes kizárásával dolgoznak ki. A NAT elkészítését és a tervezett bevezetési eljárást pedig nonszensznek, illetve ahogy fogalmazott, „dilettáns alibifocinak” tartja.

A kormány már idén szeptemberben bevezetné az új alaptantervet, felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. Radó Péter szerint viszont többéves türelmi idő kellene, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tankönyvfejlesztők is szakszerűen fel tudjanak készülni, a felmenő rendszernek pedig azt kellene jelentenie, hogy csak első osztálytól kezdik a bevezetést.

– Az első Nemzeti alaptanterv gondolata 1989-ben vetődött fel, majd 1992-ben jelent meg egy nyilvános vitaanyag, amelyből 1995-re lett egy elfogadott NAT. Ez egy hosszú, nagy nyilvánosság előtt zajló folyamat volt – erről Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke beszélt lapunknak. Hozzátette: az iskolák ekkor három évet kaptak, hogy tanterveiket a NAT-ra alapozva alakítsák át. A 2003-as és 2007-es NAT-ok kidolgozása is a nyilvánosság előtt zajlott. A 2012-ben elfogadott alaptantervnél Trencsényi László szerint már nem volt túl nagy nyilvánosság, de nem is övezte akkora titkolózás, mint a mostanit.

Az MPT állásfoglalása szerint nem felel meg a demokratikus és szakszerű oktatásirányítás minimális elvárásának a jelen NAT-változat elkészítése, a kész változat szakmai vitája, valamint a tervezett bevezetési eljárás sem.