Van, ahol olcsóbban ingázik a rendőr

Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:10

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nyolc megyében nincs kedvezmény a távolsági buszokon a megyei kapitányságok dolgozóinak, a VOLÁNBUSZ országos megállapodásra vár.
Február közepén még mindig nem tudni, lesz-e központi megállapodás az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a VOLÁNBUSZ Zrt. között a távolsági buszokkal munkába járó hivatásos rendőrök kedvezményes bérletéről, csak annyi biztos, hogy a megyei kapitányságok egy részével kötött szerződéseket a közlekedési cég átmenetileg meghosszabbította. Január végén elsőként hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a kedvezményes bérlet elvesztése súlyos gondokat okozhat a szolgálati helyére ingázó állománynak, majd írásunkra reagálva a VOLÁNBUSZ arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a döntés nem rajtuk múlik. A cég vezetése ugyanis október elseje, vagyis a hét távolsági buszokat működtető közlekedési vállalat összevonása után azonnal „kezdeményezte az ORFK-nál a korábbi, megyei szintű megállapodások egységesítését annak érdekében, hogy az érintettek egyenlő feltételek mellett vehessék igénybe a szolgáltatást”, s azokkal a megyei kapitányságokkal, amelyek ezt kérték, „az átmeneti időszakra az eredeti feltételekkel meghosszabbította a megállapodásokat”. Az ORFK-nak több mint két hét kellett annak kiderítésére, hogy 11 megyében van valamilyen megállapodás a távolsági buszvállalattal, de arra már nem sikerült választ találniuk, hogy vannak vagy lesznek-e központi tárgyalások a kérdésről a két szervezet között. Arra sem kaptunk választ, vajon van-e fedezet az ORFK költségvetésében ilyen szerződés aláírására, helyette annyit tudtunk meg, hogy a megyei kapitányságok önálló költségvetési szervnek számítanak, így szabadon alkudozhatnak a munkatársak kedvezményes utazásáról. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy országosan egységes szerződésről nem is tárgyalnak, de biztosat még a Független Rendőr Szakszervezet sem tud. Pongó Géza főtitkár lapunknak úgy nyilatkozott, ők sem kaptak választ ezzel kapcsolatos kérdéseikre, s a VOLÁNBUSZ újabb válasza is homályban hagyja a tárgyalópartnereket, csak annyi derül ki belőle, hogy „az egyeztetések még nem zárultak le”. Az ORFK ugyanakkor elismerte, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, vagyis a civil állomány tagjai Budapesten januártól nem kapnak bérlettámogatást, ami azonnali 9500 forintos bércsökkenést jelent számukra. A levélben úgy fogalmaztak, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja kompenzálni a korábbi juttatást”. Megoldások helyett azonban egyre csak szaporodnak a kérdések, a zsaruellato.hu Facebook csoportban például többen jelezték, hogy a rendészeti szakgimnáziumok tanulóinak ösztöndíja sem elég semmire. Egy február 5-i átutalási jegyzékből az derül ki, hogy az első éves fiatal nem egészen 29 ezer forintot kapott, amiből meg kell vennie a helyi bérletet, fedeznie kell a hazautazásokat, a kollégiumi díjat és az ebéden kívüli étkezéseit. Ebből az következik, hogy jelentős segítség lenne számukra, ha a közlekedéshez az általános 50 százalékos diákkedvezményen túl is segítséget kapnának.

Náci haláltáborokat emleget, és a félelemkeltés megállítására hivatkozva szorítana ki egy ellenzéki képviselőt a fideszes kerületvezető

Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:03
Vajda Zoltán, az egyesület ügyvivője MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az önkormányzati ingatlanok eladását nem szabad szóvá tenni a XVI. kerületben.
A XVI. kerület polgármestere a közbeszerzési és a pénzügyi bizottságból is kipenderítené egy Facebook-bejegyzés miatt Vajda Zoltánt, írja a 24.hu.  Facebook-bejegyzésében Kovács Péter azt írja: "Magyarország ne legyen következmények nélküli ország. Ezt meg kell tenni, hogy legalább itt, szűkebb hazánkban megálljt parancsoljunk a kirekesztésnek, a gyűlölködésnek és a félelemkeltésnek, és hogy ne lehessen következmények nélküli hely a kerületünk."  A gyűlölködésstop gyakorlati megvalósítását pedig úgy képzeli a kerületvezető, hogy az önkormányzat két legfontosabb bizottságából – a közbeszerzésiből és a pénzügyiből – kitenni a szűrét a kerület legaktívabb ellenzéki képviselőnek. Vajda Zoltán reagáló Facebook-bejegyzésében azt rögzíti: a gazdasági bizottság tagjaként azon dolgozik, hogy véget vessenek „az önkormányzati ingatlanok átláthatatlan eladásának. (…) Vagy azoknak a furcsa közbeszerzéseknek, amelyek látszólag jogszerűek, mégis megmagyarázhatatlanul drágák vagy feleslegesek voltak. A kampányban azt is ígértem, újra kezdeményezem az önkormányzat vagyonának eladását szabályozó rendeletek haladéktalan átdolgozását, hogy megelőzhessük a lopást. Most úgy látszik, útban vagyok.”  Ami kiverte a biztosítékot a kormánypárti polgármesternél, az Vajda azon kitétele volt, miszerint a kerület felszabadításáig (értsd: önkormányzati választások 2024) számon kell tartani, hogy kik szolgálják ki pillanatnyi előnyökért, anyagi javakért, a drogként ható hatalomért ezt a rendszert, illetve azzal is tisztában kell lenni, hogy kik tartoznak a kevés számú tisztességes kivételhez, akinek nem volt más választásuk. Vajda szavait a kerületi képviselő-testület fideszes többsége úgy értelmezi, a képviselő listázna. Kovács polgármester pedig Vajdát újabban a Lenin-fiúkhoz, illetve a náci haláltáborokba embereket begyűjtőkhöz hasonlítja. Így már el is készítette a polgármester azt a javaslatát, amellyel kipenderítenék Vajdát a gazdasági és a pénzügyi bizottságból is. Sőt, mellette még egy ellenzéki, külsős tagot is kitenne a kormánypárti többség a pénzügyi bizottságból, az ellenzék pedig nem is jelölhetne mást a helyükre, mert a fideszes többség egyúttal a bizottsági tagok létszámát is csökkentené. A képviselő-testület szerdán veszi terítékre a polgármesteri javaslatot, a papírforma alapján nem lehet kétséges, hogy a kormánypárti többség elfogadja azt. Ennek nyomán Vajda ugyan önkormányzati képviselő marad, de kikerül a két bizottságból, nem szavazhat azokban, így pedig lényegesen nehezebben ellenőrizheti majd a kormánypárti többséget.
Szerző

„Átugorhatjuk a felhőkarcolók korát” – Interjú Budapest új főépítészével

Publikálás dátuma
2020.02.11. 07:45

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Budapest új főépítésze, Erő Zoltán reméli, hogy a kormány újragondolja a várbeli építkezéseit, és lesz beleszólásuk az állami beruházásokba.
Nem tűnik nyugdíjas állásnak Budapest főépítészének lenni. Az elődei közül Schneller István, Beleznay Éva lemondott, Finta Sándor közös megegyezéssel távozott. Mi vitte rá, hogy elfogadja a felkérést? Budapest főépítészének lenni jelentős szakmai kihívás és rang. Ugyanakkor nem az ismeretlenbe ugrottam, hiszen különféle projektek révén már harminc éve belefolyok az itt zajló munkába, a jogszabályalkotástól a tervezésig. Most az önkormányzatiság olyan pontján vagyunk, amikor Budapest vezetését támogatni kell. A felkérés elfogadásában ez is benne volt. Amúgy három év múlva érem el a nyugdíjkorhatárt, így nekem nem is lenne jó, ha ez egy nyugdíjas állás lenne. Schneller István egyszer azt mondta: ha száz ügyből 51-ben pozitív eredményt sikerül elérni, akkor marad, ha ez átbillen 49-re, akkor fogja a kalapját. Önnél hol van ez a határ? Ezt én nem fogalmaztam meg így, de nyilván van határpont. Az igazi kérdés a munka hatékonysága. Egyfelől egy adott hivatali rendszerben kell működni, miközben az építész alkotó ember, aki örül, ha látja megvalósulni a saját ötleteit. Ha eljön az a pont, amikor az ember úgy érzi, falra hányt borsó, amit mond, akkor új pályára kell állni. De bízom benne, hogy nem azért hívott ide engem ide az új városvezetés, hogy hivatalnok legyek, hanem mert szükségük van a tapasztalataimra, a kreatív energiáimra. Mekkora hatalma van Budapest főépítészének? Ez nem hatalmi pozíció. Kérdezem másképpen: megteheti Budapest főépítésze, hogy egy város számára káros beruházást megakadályozzon vagy éppen leállítson? Szakmai véleményekkel az eljárási renden belül sokáig meg tudja akadályozni egy projekt megvalósítását, de egy főépítészen, sőt az egész városépítési főosztályon át lehet lépni. Volt erre példa az elmúlt évtizedekben. De hangsúlyozom egyelőre nem ez a nexus. Az Orbán-kormány az elmúlt években jobbára egyszerű terepasztalként tekintett Budapestre. Van esély a változásra? Igen, ez az egyik oka annak, hogy elfogadtam a felkérést. Ugyanakkor a kormánynál vannak a források, a feladatok, az intézmények, az ingatlanok java, illetve a parlamenti többség révén erős jogszabályalkotói képességgel bír. Ha továbbra is erőből akarja keresztülvinni az akaratát, akkor megteheti, de ha a városházán sikerül felépíteni egy erős szakmai csapatot, amely kontrollálni tudja ezeket a folyamatokat, akkor sok jó kompromisszum születhet. Arra készülünk, hogy így legyen. Vannak pozitív jelek. Ma például két órát egyeztettünk a kormányzati projektekről. A cél az, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa üléseire már előre egyeztetett projektek kerüljenek. A főváros remélhetőleg nem a kész projektekkel szembesül, hanem az elejétől fogva bele tud szólni a megvalósítás folyamatába. Egyik elődje korábban hiányolt egy stratégiaalkotó, a budapesti fejlesztéseket egyben látó és kezelő szervezetet. Tavaly megalakult a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, az idén a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja romjain létrejött a Budapest Fejlesztési Központ. Nem sok ez egy kicsit a jóból? Valójában nem a kormányzati nyomásgyakorlás újabb terepei ezek? Ahogy említettem, a kormánynál van az erőforrások többsége, amiből az következik, hogy olyan mennyiségű projektet tudnak előkészíteni, ami felveti annak a kérdését, hogy meddig tudja ezt a fővárosi önkormányzat irányítani. Ha ügyesek vagyunk, sikerülhet. Ennél zavaróbb, hogy a főváros nagyon csekély forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy ő maga indítson nagyobb beruházásokat. Azt viszont megtehetjük, hogy ha úgy látjuk, hogy a kormányzati beruházások a város déli részére koncentrálódnak, mint most, akkor azonnal kérjük az északi területek fejlesztési terveinek kidolgozását. Milyen fejlesztési ötletük van északra? A következő híd az aquincumi közúti átkelő kell legyen. Ezenfelül belátható időn belül kezdeni kellene valamit az egykori rákosrendezői pályaudvar jelenleg kihasználatlan területével. Komoly állami beavatkozásra van szükség a kármentesítéshez, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. Ez lehetne a barnamezős rehabilitációk mintaprojektje. Ettől függetlenül el kellene indítani egy rozsdaövezeti kármentesítő programot, amely elengedhetetlen feltétele ezeknek a területeknek a helyzetbe hozásához. Az ingatlanfejlesztőknek ez így túl nagy falat. Jó ötletnek tartja, hogy adókedvezménnyel tereljék jó infrastruktúrájú, de egyelőre parlagon heverő telkekre, például a rozsdazónába az ingatlanfejlesztőket? Ezeknek az adókedvezményeknek időnként meglepő mellékhatásai vannak. De ha a pénzügyi kormányzat kontrolláltan tud működtetni egy területileg lehatárolt támogatási rendszert, és azt piackonform módon alkalmazza, akkor jó eszköz lehet. Volt erre már példa Budapesten, a mai Bartók Béla út fejlődését például ingatlanadó-kedvezménnyel indították be. Az Áfa-kedvezmény azonban ennél összetettebb, és sok rejtett működést tartalmazhat. Budapest egyik legjelentősebb problémája az erősödő lakhatási válság. Mit tud tenni a főváros? A lakhatási válság kezelésére készül egy fővárosi javaslat. Bérlakásépítésre, bár én nagyon örülnék neki, egyszerűen nincs pénz. Így újak építése helyett a meglévő és üresen álló lakások hasznosítását ösztönző rendszert dolgozunk ki. Ettől függetlenül igen örvendetes lenne, ha végre XXI. századi urbanisztikai megoldásokat felvonultató lakónegyedek és nem csupán középszerű, régi formákat ismételgető olcsó lakóházak épülnének százszám. Pár éven belül el kellene jutni oda, hogy legalább elképzelés szinten legyenek ilyen mintát nyújtó, kísérleti lakóegységek. De kétségtelenül nem kínálja magát a helyzet, ha a fővárosnak nincs pénze arra, hogy ilyen programokat megvalósítson. Mennyire elégedett a budapesti építészeti minőséggel? Visszahozza a Fővárosi Tervtanácsot? A főváros a Budapesti Építészeti Kamarával közösen évek óta nívódíjjal jutalmazza a minőségi építészetet, bízva abban, hogy ez mintakövetésre sarkall. A beérkező pályaművekből látszik, hogy Budapesten jelen van a minőségi, szerethető építészet, de persze rengeteg profitorientált tucatáru épül. Tervtanács alakítását a jelenlegi jogszabályi környezet nem tesz lehetővé, de szeretnék egy belső zsűrit létrehozni legalább a fővárosi önkormányzati projektek véleményezésére, amit később talán kiterjeszthetnénk a kormányberuházásokra is. Ez a kontroll és a nyilvánosság fontos terepe lehetne. Tőlünk nyugatabbra bevett eszköz a településrendezési szerződés, amelynek révén az önkormányzat különféle beruházásokat csikarhat ki a fejlesztőből vagy éppen a kormányból. Nálunk ez nem igazán működik. Miért? A városvezetésnek eltökélt szándéka, hogy kemény tárgyalópartner legyen. De akkor tud valamit kérni, ha valamit ad is cserébe, például területek átminősítésekor, közlekedési fejlesztéseknél. Az ingatlanok felértékelődését lehet és kell megvámolni, de ha nincs ilyen, akkor kérni sem lehet. Ha egy fejlesztő az adott övezeti besorolásnak megfelelően épít, akkor nincs mit tenni. A Duna és a város kapcsolatának erősítése szintén régi vágy. Az idén próbaképpen lezárják a rakpartokat. Mikorra számíthatunk az autók teljes kiszorítására? Ez fejlesztési forrás kérdése. A tervek készen vannak, a nyári lezárás tesztnek is kiváló. Az autók egyébként később sem szorulnak ki teljesen a pesti rakpartról. A budaihoz pedig nem is igen nyúlhatunk fontos forgalmi szerepe miatt. De a távlati cél az, hogy a budapestieket minél közelebb engedjük a vízhez. Az Unesco Világörökség Bizottsága éles hangú határozatban ítélte el tavaly a Budapesten folyó építkezéseket, köztük a Vár átalakítását, a MOL-tornyot és a biodómot. Mennyire tartja jogosnak a kritikát? Ezek jogszerűen épülnek. Ezzel nem lehet túl sokat kezdeni. De bízom benne, hogy a Vár további beépítését, különös tekintettel a Pénzügyminisztérium épületének átalakítására, újragondolja a kormány. Jelet ugyan nem látok erre. A MOL-torony európai léptékkel sem túl magas, a körötte zajló beruházás pedig tartalmaz építészeti szempontból érdekes megoldásokat. Magasházat egyébként bárki tud építeni, ez csupán technológiai kérdés. Egy új urbanisztikai forma létrehozása sokkal több felkészültséget és fantáziát kíván. Budapest egyébként különleges adottságai, a Duna és a hegyek miatt nem szorul sziluettet gazdagító építészeti elemekre, így nyugodtan átugorhatjuk a felhőkarcolók korát és megkezdhetjük egy új típusú élhető város megvalósítását.

Erő Zoltán

Építészmérnök, a műemlékvédelemtől érkezett a városfejlesztés területére. 1995-ben alapította, azóta vezeti a Palatium Stúdió Kft.-t, amely városstratégiai, közlekedési, műemlékvédelmi terveket készít. Részt vett a fővárosi önkormányzat városmegújítási és városfejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, később a 4-es metró tíz állomásának építészeti terveit készítő csoportot vezette. A Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi docense.

Szerző