Kutatják, miért kerüli el a gyerekeket a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.02.11. 11:14

Fotó: Sunil Pradhan/Anadolu Agency / AFP
A gyerekeknek még az erős az immunrendszere, ezért a tudósok szerint jobban véd, de ha meg is kapják, enyhe tünetekkel átvészelik a fertőzést.
A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben "megússzák" a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük. Az új típusú koronavírus (nCoV-2019) megjelenése óta több mint 900 embert ölt meg, a fertőzöttek között azonban elenyésző a gyerekek száma. Nagyon kevesen betegek annyira, hogy diagnosztizálják náluk a vírust. A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint a betegek átlagéletkora 49 és 56 év között van. Egyelőre nem teljesen tisztázott, mi az oka, hogy a gyerekeket elkerüli a betegség. Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a SARS- és a MERS-vírus esetében is.
"Nem értjük teljesen a jelenséget, de lehetséges, hogy a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbségből adódik. Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz, vagyis a kórokozók csoportjait célzó korai reakciójuk" – fejtette ki Andrew Pavia, a Utah-i Egyetem szakértője. Ha az nCoV-2019 vírusnak kitett gyerekek veleszületett immunválasza erősebb, akkor sokkal könnyebben győzik le a fertőzést és csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk.
Krys Johnson, a philadelphiai Temple University College of Public Health kutatója kifejtette: nem arról van szó, hogy a gyerekeknél nem jelentkeznek tünetek, hiszen vírusos tüdőgyulladásuk is lehet. De mivel 
immunrendszerük annyira erős, nem gyűri le őket annyira a betegség, mint a felnőtteket.

Ez hasonló ahhoz, hogy a felnőtteknek 25-ször nagyobb esélyük van arra, hogy meghaljanak bárányhimlőben, mint a gyerekeknek. És míg az influenza súlyos következményekkel járhat a csecsemőknél, a nagyobb gyerekek sokkal könnyebben vészelik át, mint a felnőttek. 
Az immunrendszer ereje mögött több lehetséges tényező is állhat a tudósok szerint. Egyrészt a gyerekeknek sokkal egészségesebbek a légzőszerveik, mivel jóval kevésbé voltak kitéve a cigarettafüstnek és a légszennyezettségnek, mint a felnőttek. Másrészt a gyerekek általánosságban véve is egészségesebbek, kevésbé jellemzőek rájuk krónikus egészségügyi problémák, mint például a cukorbetegség, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a túlsúly – fejtette ki Johnson.
A felnőttek jóval hajlamosabbak a káros immunválaszra, amely olyan betegségeket okozhat, mint az akut légúti distressz szindróma (ARDS) - mondta el James Cherry, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora. Az immunsejtek tevékenységének kiegyensúlyozatlansága által előidézett légzőszervi tünetek miatt az ARDS-ben szenvedők 40 százaléka meghal – idézi a szakértőt a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál. A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó új típusú koronavírus influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat.
Szerző

Független kutatók megkérdőjelezték, hogy a tobzoska is terjeszthette a koronavírust

Publikálás dátuma
2020.02.10. 12:10

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Egy kínai kutatás azt feltételezte, a veszélyeztetett, pikkelyes állatról terjedhetett át az emberre a tüdőgyulladást okozó, új koronavírus. Független kutatók szerint nem biztos, hogy valóban ez, az ázsiai konyhában csemegének számító faj a vírus köztes gazdaállata.
A dél-kínai Kanton két intézményének - a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemnek és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratóriumnak - a kutatói ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítő anyagot vizsgálata után jutottak arra a megállapításra, hogy a tobzoska lehet a vírus köztes gazdaállata. A kutatási eredmények alapján az embereket megfertőző, új típusú koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban található vírus genomjával.
Sen Jung-ji, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem egyik kutatója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a tobzoskák mindazonáltal nem feltétlenül az egyetlen köztes hordozói a vírusnak. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírust említve a kutató példaként említett, hogy a cibetmacskákon kívül más kistestű, húsevő állatok is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez.
James Wood, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a kínai kutatók nem álltak elő "tudományos bizonyítékkal". "Nem elegendő annak bejelentése, hogy több mint 99 százalékos vírus RNS szekvencia hasonlóságot észleltek" – hangoztatta. Ezeket az eredményeket okozhatta a nagyon fertőzött környezetből származó szennyezés is – magyarázta.
Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem molekuláris virológia professzora érdekes fejleménynek nevezte a kínai kutatást, de mint mondta, "nem világos az, hogy valóban a veszélyeztetett tobzoska faj a köztes gazdaállat". "A teljes genetikai adatot látnunk kell ahhoz, hogy megtudjuk, milyen kapcsolat van az ember és a tobzoska vírusok kötött, és megértsük, mennyire gyakori ez a vírus a tobzoskákban, és hogy ezeket az állatokat árulták-e a vuhani piacokon" - magyarázta. Dirk Pfeiffer, a Hongkongi Városi Egyetem állatorvostudományi tanszékének professzora szintén arról beszélt, hogy "még igen messze van a kutatás attól, hogy megállapíthassák a kapcsolatot a tobzoskák és az emberi koronavírus fertőzés között".
Kínai és külföldi szakértők a vírus eredeti hordozójának - a SARS-hoz hasonlóan - a denevéreket tartják. Hétfőn a Vuhani Virológiai Intézet kutatói tettek közzé egy tanulmányt a Nature című brit tudományos lapban, amely szerint a fertőzött páciensekben talált vírus genomja 96 százalékban azonos a denevérek által hordozott koronavírussal.
A pekingi és vuhani egyetem tudósai a Journal of Medical Virology című folyóiratban január 22-én publikált tanulmányukban arról írtak, hogy a kígyó lehet legnagyobb valószínűséggel az új koronavírus gazdaállata. Az új koronavírus létező szekvenciáinak átfogó elemzése során összehasonlították különböző állatfajok RNS - ribonukleinsav - szekvenciáit. A kígyó azon állatok egyike, amelyeket a bezárt vuhani hús- és halpiacon árultak.
A súlyos tüdőgyulladást okozó vírus tavaly decemberben Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén ütötte fel a fejét. A járvány kiindulópontjának sokáig egy helyi hús- és halpiacot tartottak, ugyanis az első fertőzöttek közül sokan a piacon kaphatták el a betegséget, de azóta megerősítették, hogy a legelsőként diagnosztizált fertőzött nem járt a hatóságok által január elején bezárt piacon, így a vírus eredetének kérdésére még nem sikerült egyértelmű választ találni.
A kínai mezőgazdasági minisztérium január 26-án bejelentette, hogy ideiglenesen betiltja a vadállatok és a vadhús értékesítését. Az intézkedés piacokra, boltokra, éttermekre és az online platformokra is érvényes, és az országos válsághelyzet végéig tart. Nemzetközi állatvédő szervezetek azonban azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában.
A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában azonban a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.
Szerző
Témák
koronavírus

Fellőtték a Nap sarkvidékeit felderítő űrszondát

Publikálás dátuma
2020.02.10. 12:09

Fotó: NASA
A tervek szerint a Solar Orbiter "igazi ereje" a Nap sarkvidékeinek megörökítése lesz, de segíthet a kutatóknak a más naprendszerekben lévő bolygók lakhatóságának vizsgálatában, valamint az űridőjárás jobb előrejelzésében is.
Helyi idő szerint vasárnap késő este útnak indították a floridai Cape Canaveralból az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencsevégre kapni a Nap sarkvidékeit. Az 1,5 milliárd dolláros napszondát egy Atlas V hordozórakétán bocsátották fel. A NASA nem sokkal később sikeresnek ítélte a kilövést, miután a Solar Orbiter napszárnyai kinyíltak.
Az 1800 kilogrammos űreszköz a Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról és elsőként készíthessen felvételeket madártávlatból a Nap sarkvidékeiről. A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal. Az Európában megépített napszonda 2021 végén kezdi meg tudományos tevékenységét, és 2022-ben fogja először nagyon megközelíteni a Napot, majd hathavonta megismétli a manővert.
A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz, vagyis belép a Merkúr keringési pályájára. A Solar Orbiter négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani. Ez ugyan jócskán elmarad a NASA másfél éve útnak indított Parker Solar Probe nevű űrszondájának rekordjától, amely 18,6 millió kilométer volt, ám a Solar Orbiter "igazi ereje" nem a Nap megközelítésében, hanem sarkvidékeinek megörökítésben rejlik.
Nicola Fox, a NASA kutatója szerint mivel a Solar Orbiter fentről fog lenézni a Nap pólusaira, a kutatóknak lehetősége nyílik a térségben lévő sötét, folyton változó koronalyukak tanulmányozására. A szonda várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát. Látószöge révén a Solar Orbiter várhatóan teljes háromdimenziós nézetet nyújt majd a Földtől körülbelül 150 millió kilométerre lévő Napról. A szonda titánium hőpáncélja és kalciumfoszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 530 Celsius-foknak is. A Nap sarkvidékeinek megfigyelése mellett az űrszonda a más naprendszerekben lévő bolygók esetleges lakhatóságának vizsgálatában, valamint az űridőjárás jobb előrejelzésében is segítheti a kutatókat.
 Az egyetlen szonda, amely a Nap sarkvidékei fölé repült, eddig a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess volt. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság és csak olyan műszereket szállított, amelyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni. Az elmúlt 30 évben több mint tucatnyi űrszondát indítottak útnak a Nap tanulmányozására. A technológiai fejlettség azonban csak most ért el arra a szintre, hogy olyan űrszondákat lehessen létrehozni, amelyek elég közel tudnak kerülni a Naphoz anélkül, hogy megsülnének.
Szerző