Előfizetés

Morbid szimbólum és álarcos kommandósok: Fenyő János halála évfordulóján tartják a Gyárfás-per tárgyalását

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.02.11. 09:34

Fotó: Jani Martin / Népszava
A médiavállalkozó három napon át fejti ki, mit gondol az ügyről.
Rendkívüli biztonsági intézkedések között folytatódott a Fővárosi Törvényszéken Gyárfás Tamás pere. Mint ismeret, az ügyészség azzal vádolja a médiavállalkozót, hogy az ő felbujtására ölték meg Fenyő János sajtómágnást, a Vico-csoport elnökét, lapunk egykori tulajdonosát. A sors fintora, hogy a tárgyalás pont 22 éve történt gyilkosság évfordulóján tartották (Fenyő Jánost a Margit Körúton az autójában végezték ki - egy géppisztollyal). A törvényszék és a tárgyalóterem bejáratnál egyaránt beléptető kapukat állítottak fel, az érkező újságírók holmijait kutyával vizsgálták át, a teremben féltucat álarcos, TEK-es kommandós vigyáz a rendre.  Gyárfás Tamás "szabadlábon érkezett", míg az ügyébe bevont, az Aranykéz utcai robbantás kapcsán már elítélt, börtönbüntetését töltő Portik Tamás kommandósok gyűrűjében jött meg. A gyanú szerint Gyárfás Tamás a vele üzleti viszonyban lévő – ugyanakkor az éjszakai életben is jól ismert – Portikot kérte meg üzleti riválisa, Fenyő János likvidálására. Portik a feladattal az ismert szlovák-magyar bérgyilkost, Jozef Rohácot bízta meg. (A tárgyalás kezdetén Gyárfás Tamás és Portik Tamás sem járult hozzá, hogy róluk kép és hangfelvétel készüljön.)

Új hangok

A tárgyalás kezdetén a bíró elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott annak, hogy Portik Tamást perújítás keretében vonják be Gyárfás Tamás ügyébe. Portikot és Rohácot egyszer már elítélte a bíróság részben Fenyő János megöléséért is. Ugyanakkor a felbujtó személye akkor ismeretlen maradt. Mint azt Póta Péter bíró ismertette, perújítást akkor lehet elrendelni, ha új bizonyíték kerül elő. Márpedig időközben a nyomozóhatóságok lefoglalták azokat a titokban készített hangfelvételeket, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetéseit rögzítik, ezeket a bíróság új bizonyítékként értékelte.

Portik időt kér

A bizonyítási eljárásban a tervek szerint Gyárfás Tamás mondja el álláspontját három napon elmondani -  a médiavállalkozó ezt meg is teszi. Portik ellenben úgy fogalmazott: időre lenne szükség a védekezése kialakításához. „Az életemről van szó bíró úr” - érvelt Portik Tamás amellett, hogy kapjon időt a bíróságtól. A bírós szerint viszont áprilisban, legkésőbb májusban fogják folytatni a bizonyítási eljárást Portik Tamás meghallgatásával. Aki tagadja a bűnösségét, és váltig állítja, hogy a hangfelvételek manipuláltak. Ezt követően védője, Szikinger István arról beszélt: Portik vallomása – ha lesz – az egy napot vesz igénybe, emellett informatikai és hangtechnikai szakértők elemzésére támaszkodik Portik védelme. Portikot ezután TEK-esek gyűrűjében elvezetik.

Gyárfás: „nincs mit bevallanom”

Rövid szünet után a médiavállalkozó belekezdett monstre vallomásába. Újra elmondja: örül, hogy 22 év után tisztázhatja ezt az ügyet. Szerinte ő Fenyő Jánossal mindig és érvekkel harcolt, nem erőszakkal. Szembenállásuk lényege a Napkelte című műsor készítése volt. 1996-ban dőlt el, hogy az MTV a Gyárfás vezette Nap TV-t választotta, szerinte ezzel a harc eldőlt közöttük. Szerinte a "józan ész ellen szól", hogy valaki ilyen előzmények után parancsot adjon Fenyő megölésére. (A vád szerint a médiavállalkozó előbb Tasnádi Pétert próbálta rávenni a gyilkosságra, majd - miután Tasnádi nem teljesítette a kérést -, Portiknak adott megbízást.) Gyárfás szerint a bíróságnak meg kellene hallgatnia azt a védett tanút, aki az ügyészség szerint azt vallotta, hogy Gyárfás a Művészinas étteremben megjegyezte Portiknak Fenyő megöletése kapcsán „Tomikám ezzel egy nagy szívességet tennél”. Gyárfás szerint a védett tanú neve egyébként is ismert a médiából. Azt is kifogásolja, hogy az ügyészség nem vette figyelembe a „Számvetés” című filmet. (Ebben Fenyő bizalmasa és pszichológusa, Perczel Tamás nem sokkal halála előtt vallott Fenyő Jánosról, megöletésének vélhető motivációiról. Perczel ebben azt vázolta fel, hogy Fenyő haláláról a döntést több ember hozhatta meg.) Szerinte az több helyen is elhangozott, hogy Portik úgy nyilatkozott: valakik őt megbízták, hogy „menjen és állítson csapdát” Gyárfásnak. A vád szerint Fenyő János az üzleti ellenfelével szemben őt lejárató tartalmú cikkeket íratott a kilencvenes években az akkor tulajdonában lévő Népszavában. Gyárfás szerint azonban nem igaz, hogy a Népszava lejáratta volna őt. Becsatolta a róla 1993 februárja és 1995 áprilisa között írt Népszava-cikkeket, amelyekből szerinte kiderül, hogy Fenyő nem törekedett az ő befeketítésére. Szerinte a vádirat ezen része 560 dokumentumot sorol fel, ám ebben a Népszava egyetlen cikke sem szerepel. „Ha az ügyészség rendelkezésére állt a Népszava archívuma, úgy miért nem azt használták?" - tette fel a kérdést.

Példátlan Európában az új NAT

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:55

Fotó: Népszava
Nemzetközi szinten is egyedülálló a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) elkészítésének folyamata. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen európai országban sem történhetett meg, hogy a legnagyobb titokban, a szakmai és társadalmi nyilvánosság teljes kizárásával készüljön el egy, a közoktatás alapjait meghatározó dokumentum.
Az oktatás területén pozitív példaként emlegetett Finnországban például a 2014-es tantervi reform egyik első lépése volt az alaptanterv újragondolása, ami szakemberek széleskörű bevonásával és átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott. A tanterv kidolgozásában a pedagógusok kulcsszerepet kaptak, vagyis nemcsak véleményezhették, hanem alakíthatták is a szöveget. Norvégiában egy több éves reformfolyamat eredményeként jött létre „a tudástámogatás tanterve”, ami a tananyagtartalom helyett a kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, s a tanárok és az iskolák körében kedvező fogadtatásra talált. – A tantervek, mint szabályozási eszközök leértékelődtek az utóbbi években. Olyan központi, listázó, részletező alaptanterv, mint a magyar, talán sehol máshol nincsen már – mondta Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Szerinte legfeljebb Fehéroroszországban fordulhat elő, hogy egy nemzeti alaptantervet a nyilvánosság teljes kizárásával dolgoznak ki. A NAT elkészítését és a tervezett bevezetési eljárást pedig nonszensznek, illetve ahogy fogalmazott, „dilettáns alibifocinak” tartja. A kormány már idén szeptemberben bevezetné az új alaptantervet, felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. Radó Péter szerint viszont többéves türelmi idő kellene, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tankönyvfejlesztők is szakszerűen fel tudjanak készülni, a felmenő rendszernek pedig azt kellene jelentenie, hogy csak első osztálytól kezdik a bevezetést. – Az első Nemzeti alaptanterv gondolata 1989-ben vetődött fel, majd 1992-ben jelent meg egy nyilvános vitaanyag, amelyből 1995-re lett egy elfogadott NAT. Ez egy hosszú, nagy nyilvánosság előtt zajló folyamat volt – erről Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke beszélt lapunknak. Hozzátette: az iskolák ekkor három évet kaptak, hogy tanterveiket a NAT-ra alapozva alakítsák át. A 2003-as és 2007-es NAT-ok kidolgozása is a nyilvánosság előtt zajlott. A 2012-ben elfogadott alaptantervnél Trencsényi László szerint már nem volt túl nagy nyilvánosság, de nem is övezte akkora titkolózás, mint a mostanit. Az MPT állásfoglalása szerint nem felel meg a demokratikus és szakszerű oktatásirányítás minimális elvárásának a jelen NAT-változat elkészítése, a kész változat szakmai vitája, valamint a tervezett bevezetési eljárás sem.

Több az ellenző, mint a támogató

Szinte valamennyi mértékadó, oktatásügyben érintett szakmai szervezet elfogadhatatlannak nevezte a keresztény-konzervatív ideológiával átitatott, több lexikális tananyagot előíró NAT-ot, és csak a nyíltan kormánypárti kötődésű szervezetek tartják támogathatónak. Az iskolák szintjén a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tantestülete után a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai is nemtetszésüket fejezték ki. Két online petíció is indult: az egyik elutasítja, a másik támogatja az új NAT bevezetését; előbbit több mint 12 ezren, utóbbit eddig 8 ezren írták alá. Egy magyartanár pedig tiltakozásul félpályás útlezárással egybekötött versszavalást hirdetett meg jövő hétre a budapesti Szél Kálmán térre.

Hiába költi mániájára számolatlanul a pénzt a miniszterelnök, a dolgozó kisembernek ez alig jelent megélhetést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:23
A nagy nyertes
Fotó: Népszava
Bár nőtt a sport területén foglalkoztatottak száma 2011 és 2018 között, annak ismeretében, hogy mennyi pénz ölt bele a kormány az elmúlt közel egy évtized alatt (mintegy 2 ezer milliárd forintot), az adatok meglehetősen ellentmondásos képet festenek, írja az mfor.hu. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy egy parlamenti vitában Orbán Balázs államtitkár arról beszélt: "A sporthoz kötődő fejlesztések és infrastrukturális beruházások munkahelyeket teremtenek, egyúttal jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fellendüléséhez és bővüléséhez. Azon túlmenően, hogy javul a foglalkoztatottság, megélénkül a turizmus, ezen események hatására megnő a fiatalok érdeklődése az adott sportág iránt, növekedésnek és erősödésnek indul az utánpótlásbázis." A foglalkoztatási adatok nem igazolják az államtitkár szavait. Miközben Magyarországon jut az egyik legnagyobb forrás a sportra, a foglalkoztatottságot tekintve - bár jelentős növekedés mutatkozott 2011 óta - továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk. A költségvetési adatok alapján míg 2011-ben a magyar kormány a GDP 0,3 százalékát fordította sportra és rekreációra, addig ez 2017-re (a legfrissebb elérhető adat az Eurostat oldalán) 1,2 százalékra emelkedett. Ennél többet ma már erre a célra csak Izlandon költenek el a bruttó hazai termék arányában. A fejlesztésekkel, a beruházásokkal és a bővülő sportolói létszámmal párhuzamosan az ágazatban dolgozók száma is növekedett. A 2011-es 10 700 foglalkoztatotti szám 2018-ra 18 900 főre emelkedett, ami 77 százalékos bővülésnek felel meg. Ennél nagyobb növekedés három országban volt: Lettországban 79, Horvátországban 137, Máltán pedig 200 százalékkal emelkedett a sport területén foglalkoztatottak száma. A régiót tekintve Lengyelországra érdemes kitérni, ahol a magyarnál jóval többen dolgoznak a szóban forgó ágazatban, és az elmúlt években látványos bővülés volt a foglalkoztatottságban.  A pontos kép érdekében a sport ágazatában dolgozók létszámát érdemes a teljes foglalkoztatottak arányában vizsgálni. Márpedig 2018 végén ugyanis a foglalkoztatottaknak mindössze 0,42 százaléka dolgozott a sport ágazatában, ami 0,13 százalékpontos növekedés a 2011-es állapothoz képest.    Úgy, hogy mindeközben több olyan uniós tagállam van, ahol a hazainál nagyobb arányban nőtt a sport ágazatában foglalkoztatottak aránya, ráadásul ezt úgy hozták össze, hogy távolról sem növelték olyan mértékben az állami kiadásokat, mint tette azt a magyar kormány.