Az egészséges szív ritmusos összehúzódását normál esetben észre sem vesszük, pedig percenként számtalanszor megtörténik. Pulzusunk nyugalmi állapotban lassabb (akár 45/perc), fizikai vagy érzelmi terhelésre pedig szaporábbá (akár 170/perc) válik.
A szívritmus bármilyen szabálytalanságát ritmuszavarnak hívják. Fiatal felnőtteknél is jelentkezhetnek félreütések, amelyek általában kezelést sem igényelnek. Viszont ép szívű embereknél is előfordulhatnak olyan ritmuszavarok, amelyek gyógyszeres vagy katéteres beavatkozással orvosolhatóak. Idősebb életkorban a lassú szívritmuszavarokat gyakran szívritmus-szabályozóval, idegen szóval pacemakerrel szükséges kezelni – mondta Bógyi Péter, a Budai Egészségközpont kardiológusa a Népszavának.
A szívritmuszavar tünetei lehetnek: nyugalomban jelentkező szapora szívdobogásérzés, melléütés, csökkent terhelhetőség, fulladás, gyengeség, hirtelen jelentkező megszédülés, eszméletvesztés.
Kütyüzzünk!
Célszerű az észlelt rendellenességeket feljegyezni – tanácsolta a szakorvos. Ha van kéznél olyan eszköz, amellyel pulzust lehet mérni, azt érdemes használni. Ilyen például az automata vérnyomásmérő, de alkalmas lehet erre a célra egyéb okoseszköz is. Elsőként a háziorvoshoz érdemes fordulni, mivel a ritmuszavarok legnagyobb része jóindulatú és legfeljebb gyógyszeres kezelést igényel. Ha indokolt, a háziorvos kardiológiai vagy speciális, ritmusgyógyászati szakrendelésre irányítja a beteget.
Súlyos tünetek (pl. eszméletvesztés) és idősebb életkorban, valamint egyéb társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) fennállásakor érdemes mihamarabb segítséget kérni – tette hozzá Bógyi Péter.
A ritmuszavarok előfordulásának csökkenését a stresszes életmód elkerülésével, az energiaital-, kávé- és alkolholfogyasztás mérséklésével, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással, rendszeres, nem túl megerőltető testmozgással lehet elősegíteni.
