Az ellenzéki pártokhoz tartozó négyek – Karácsony Gergely budapesti, Zdeněk Hřib prágai és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a betegeskedő Matúš Vallót helyettesítő pozsonyi városvezetés – szerdán Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság klímavédelemért felelős első alelnökével találkoztak. A visegrádi politikusokat csütörtökön Elisa Ferreira regionális politikáért felelős biztos fogadja. A politikusok levélben kértek támogatást céljaik eléréséhez Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől. Levelüket további 11 európai városvezető írta alá, köztük a berlini, a bécsi, a hágai, a frankfurti és a milánói főpolgármester.
A négy fővárosi vezető elsősorban az EU zöld megállapodásnak nevezett környezet- és klímavédelmi támogatásaiból szeretne viszonylag nagy szeletet kihasítani a következő években és évtizedekben. Arra kérik az uniós intézményeket, hogy a javában tartó költségvetési tárgyalásokon lássák be, milyen meghatározó szerepet játszanak a városok és az agglomerációs övezetek a zöld átállás megvalósításában.
A metropoliszok Európa legszennyezettebb térségei. Budapestnek nem csak az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) magasabb az EU átlagánál, hanem a károsanyag-kibocsátása is – jegyezte meg a V4-ek brüsszeli sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely arra a kérdésre, miért is illetné meg még több pénz a fejlett régiókat. A magyar és a többi környékbeli főváros nem tudja saját forrásokból kezelni az olyan globális problémákat, mint a klímaváltozás. "Résnyire nyitva van az ajtó, hogy betegyük a lábunkat" – érzékeltette Karácsony, hogy még éppen időben fogtak össze a közös fellépéshez. A lengyel Rafał Trzaskowski azért ítélte reménykeltőnek a helyzetet, mert a klímasemlegesség, vagyis a zéró kibocsátás finanszírozásáról még nem kezdődtek meg a megbeszélések, tehát a városoknak bőven van keresnivalójuk a tárgyalóasztal mellett.
A V4-ek főpolgármesterei nem csak azért lobbiznak az uniós intézményeknél, hogy a következő hosszútávú büdzsében több és nem nemzeti borítékba csomagolt forrást kapjanak a városaik. Jelenleg a kohéziós alapok 10 százaléka jut a nagyobb településekre. Azért is harcolnak, hogy a jövőben ne politikai alapon, hanem objektív kritériumok alapján osztogassák a pénzt az arra érdemeseknek. Látnak lehetőséget arra is, hogy bővüljön a városok számára már most is rendelkezésre álló, közvetlenül megpályázható közösségi pénz – például a kutatás-fejlesztésre szánt alapok – összege és egyszerűsödjön a pályázás rendszere.
A prágai Zdeněk Hřib arról beszélt, hogy a városok az innováció központjai, s mint ilyenek, joggal számítanak az EU bőkezűbb támogatására. A cseh főváros a GDP egynegyedét termeli meg, de a helyben beszedett adóknak csak a 7 százalékát tarthatja meg. Budapest esetében még rosszabb az arány: a GDP 40 százalékát előállító fővárossal szemben az adóbevétel 1,8 százaléka áll. De a magyar főváros más tekintetben is elmarad a cseh mögött: Zdeněk Hřib ugyanis nem panaszkodott arra, hogy a kormány a fejlesztési támogatásokkal próbálja sakkban tartani az ellenzéki városokat. “A rendszer nálunk viszonylag racionálisan működik” – fogalmazott.
