Gyöngyöspata - A kormány bejelentette a sürgős eljárást, igaz az érintettek ügyvédei már hetekkel ezelőtt kezdeményezték azt

Publikálás dátuma
2020.02.12. 18:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sürgősségi kérelemmel fordul a Kúriához a gyöngyöspatai szegregációs iskolaügyben a tankerület és az önkormányzat – jelentette be szerdán Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében hatvan roma tanuló esetében összességében százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket, vagyis a tankerületet és az önkormányzatot, amelyek felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. Rétvári arról nem tett említést, hogy a sürgősségi eljárást nem az alperesek kezdeményezték elsőként. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédei már két héttel ezelőtt ezelőtt benyújtották sürgősségi indítványukat – mondta a Népszavának Farkas Lilla, az alapítvány kuratóriumi tagja. Szavai szerint ezt részben azért tették, mert Vecsei Miklós, a roma felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos jelezte feléjük: az iskola működtetése érdekében szükség lenne az ügy mielőbbi lezárására. Az intézményben jelenleg mindössze nyolcvan gyerek tanul, s a helyiek attól tartanak, hogy ilyen körülmények között a tankerület be is zárathatja az intézményt. Farkas Lilla szavai szerint a perben érintettek érdekei is azt kívánják, hogy mielőtt lezáruljon a kártérítési ügy, s azért is sürgették meg az eljárást, mert információik szerint a Kúria csak októberre tűzte volna ki a tárgyalást.
Szerző

Érik a sztrájk a BKV-nál

Publikálás dátuma
2020.02.12. 18:09

Fotó: Jani Martin / Népszava
Felgyorsulnak és már pénteken folytatódnak a BKV-nál a bértárgyalások, mert a mai újabb sikertelen egyeztetés után a vállalat három legnagyobb szakszervezetének vezetői átadták a vezérigazgatónak a sztrájk előszobájának számító kollektív munkaügyi vitát kezdeményező felkérésüket.
Hét napja maradt a cég vezetésének és a fővárosnak, hogy fedezetet találjon a szakszervezetek által követelt 15 százalékos béremelésre még a sztrájk tényleges meghirdetése előtt. De ha addig nincs egyezség, még az sem jelenti azt, hogy már a jövő héten leállnak a járatok Budapesten. Egy esetleges bírósági döntés után is további három nap kell az utasok előzetes tájékoztatására, tehát március második feléig még van lehetőség a megegyezésre. A közlekedési vállalat lapunknak nyilatkozó érdekvédelmi vezetői biztosak benne, hogy van még mozgástér a költségvetésben, különösen, miután már törvény kötelezi a városvezetést a tömegközlekedés mindenek előtt való működtetésére. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke a Népszavának kijelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve bármikor meghirdethetnének egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést, de nem terveznek ilyen lépést. Abban viszont teljes az egyetértés a BKV szakszervezetei között, hogy nem fogadják el az eddigi 8 százalékos ajánlatot, mert ez nem állítja meg a gyorsuló elvándorlást. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a majdnem 80 százalékosan szervezett BKV dolgozók szinte kivétel nélkül támogatják a sztrájk előkészítéséről szóló döntést. A vállalat közleményben tudatta, kollektív munkaügyi vitával folytatódnak a bértárgyalások, de nem tett új ajánlatot a dolgozóknak. Halvány gesztusként annyit fűztek hozzá: „egy mindenki számára előnyös és kölcsönös kompromisszumon alapuló bérmegállapodás” a céljuk, vagyis ha engednek a szakszervezetek, lehet új ajánlat is.

Karácsony: Résnyire nyitva van az ajtó, hogy betegyük a lábunkat

Publikálás dátuma
2020.02.12. 17:59

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
Több és közvetlenül felhasználható uniós forrásért lobbiznak Brüsszelben a Visegrádi Négyek főpolgármesterei. Karácsony Gergely szerint most jók a lehetőségeik.
Az ellenzéki pártokhoz tartozó négyek – Karácsony Gergely budapesti, Zdeněk Hřib prágai és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a betegeskedő Matúš Vallót helyettesítő pozsonyi városvezetés – szerdán Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság klímavédelemért felelős első alelnökével találkoztak. A visegrádi politikusokat csütörtökön Elisa Ferreira regionális politikáért felelős biztos fogadja. A politikusok levélben kértek támogatást céljaik eléréséhez Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől. Levelüket további 11 európai városvezető írta alá, köztük a berlini, a bécsi, a hágai, a frankfurti és a milánói főpolgármester. A négy fővárosi vezető elsősorban az EU zöld megállapodásnak nevezett környezet- és klímavédelmi támogatásaiból szeretne viszonylag nagy szeletet kihasítani a következő években és évtizedekben. Arra kérik az uniós intézményeket, hogy a javában tartó költségvetési tárgyalásokon lássák be, milyen meghatározó szerepet játszanak a városok és az agglomerációs övezetek a zöld átállás megvalósításában. A metropoliszok Európa legszennyezettebb térségei. Budapestnek nem csak az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) magasabb az EU átlagánál, hanem a károsanyag-kibocsátása is – jegyezte meg a V4-ek brüsszeli sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely arra a kérdésre, miért is illetné meg még több pénz a fejlett régiókat. A magyar és a többi környékbeli főváros nem tudja saját forrásokból kezelni az olyan globális problémákat, mint a klímaváltozás. "Résnyire nyitva van az ajtó, hogy betegyük a lábunkat" – érzékeltette Karácsony, hogy még éppen időben fogtak össze a közös fellépéshez. A lengyel Rafał Trzaskowski azért ítélte reménykeltőnek a helyzetet, mert a klímasemlegesség, vagyis a zéró kibocsátás finanszírozásáról még nem kezdődtek meg a megbeszélések, tehát a városoknak bőven van keresnivalójuk a tárgyalóasztal mellett. A V4-ek főpolgármesterei nem csak azért lobbiznak az uniós intézményeknél, hogy a következő hosszútávú büdzsében több és nem nemzeti borítékba csomagolt forrást kapjanak a városaik. Jelenleg a kohéziós alapok 10 százaléka jut a nagyobb településekre. Azért is harcolnak, hogy a jövőben ne politikai alapon, hanem objektív kritériumok alapján osztogassák a pénzt az arra érdemeseknek. Látnak lehetőséget arra is, hogy bővüljön a városok számára már most is rendelkezésre álló, közvetlenül megpályázható közösségi pénz – például a kutatás-fejlesztésre szánt alapok – összege és egyszerűsödjön a pályázás rendszere. A prágai Zdeněk Hřib arról beszélt, hogy a városok az innováció központjai, s mint ilyenek, joggal számítanak az EU bőkezűbb támogatására. A cseh főváros a GDP egynegyedét termeli meg, de a helyben beszedett adóknak csak a 7 százalékát tarthatja meg. Budapest esetében még rosszabb az arány: a GDP 40 százalékát előállító fővárossal szemben az adóbevétel 1,8 százaléka áll. De a magyar főváros más tekintetben is elmarad a cseh mögött: Zdeněk Hřib ugyanis nem panaszkodott arra, hogy a kormány a fejlesztési támogatásokkal próbálja sakkban tartani az ellenzéki városokat. “A rendszer nálunk viszonylag racionálisan működik” –  fogalmazott.