Előfizetés

Új rasszista veszély leselkedik Amerikára

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.13. 14:13
A Hazafi Front tagjai masíroznak Washingtonban
Fotó: Zach D Roberts / AFP/NurPhoto
Az Egyesült Államokban tavaly naponta hétszer történt a kisebbségek ellen irányuló, tudatos atrocitás.
Múlt szombaton mintegy száz, egyformán öltözött, arcát fehér kendővel eltakaró fiatal férfi masírozott végig Washington belvárosán. Kezükben módosított csillagos-sávos zászló volt, és azt skandálták, hogy „Visszafoglaljuk Amerikát!”. A zömmel fekete helyiek körében nem arattak nagy tetszést, szerencséjükre a többségükben szintén nem fehér washingtoni rendőrök vigyáztak rájuk. Nem szerették volna, ha pont náluk esik bajuk a Hazafi Front (Patriot Front) neonáci tagjainak. A szervezet neve aztán újra felbukkant, amikor a Rágalmazás-ellenes Liga (ADL) szerdán közzétette éves jelentését. Eszerint 2019-ben az előző évhez képest több mint kétszer annyi, a fehér felsőbbrendűség hirdetésével kapcsolatos incidensről számoltak be. A 2713 feljegyzett eset azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban tavaly naponta hétszer történt a kisebbségek ellen irányuló, tudatos atrocitás. Az esetek kétharmada a texasi Hazafi Fronthoz köthető, amely a 2017-es Charlottsville-i neonáci demonstráció „negatív sajtóvisszhangja” nyomán jött létre, s vezetője a 22 éves Thomas Ryan Rousseau. Csoportja az Amerikai Identitás Mozgalommal és a New Jersey-ben aktív Európai Örökség Szövetséggel együtt az összes eset kilenctizedéért felelős. A 107 éves, eredetileg az antiszemitizmus nyomonkövetésére létrehozott Rágalmazás-ellenes Liga a kirajzolódó tendenciákat is elemzi. Megállapítja, hogy a neonácik taktikát váltottak: ötödével kevesebb rendezvényt tartottak, mégis 120 százalékkal aktívabbak voltak, mint 2018-ban. Az ötven amerikai államból negyvenháromból számoltak be szélsőjobboldali propaganda terjesztéséről, példáaul sok egyetemen is felbukkantak a fehér felsőbbrendűséget hirdető, a vallási és egyéb kisebbségek, a feketék, zsidók, muszlimok vagy melegek ellen uszító plakátok, röplapok. Az ADL szélsőségekkel foglalkozó programjának vezetője, Oran Segal az AP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a neonácik a „hazafiasság” jelszavát hangoztatva megpróbálják az eddiginél szélesebb körben népszerűsíteni nézeteiket. Ebben egyébként a Donald Trump megválasztása óta erőre kapott „alternatív jobboldali” média is a segítségükre van. Jellemző, hogy Trump régi barátja és tanácsadója, az éppen bírósági ítéletére váró Roger Stone is elfogadta a Büszke Fiúk nevű, az erőszaktól sem visszariadó csoport támogatását. Stone velük együtt vallja magát „nyugati sovinisztának”. Ám Trumpot ez sem akadályozta meg abban, hogy enyhébb ítéletet sürgessen, környezete pedig meglebegtesse az elnöki kegyelem lehetőségét. Christopher Wray FBI-igazgató a múlt héten a terrorszervezetek és az Iszlám Állam mellett a rasszista szélsőségeseket is az Egyesült Államokra leselkedő veszélyek közé sorolta. A jelenség pedig nem ismer földrajzi határokat. Egy középkori olasz kolostorban Steve Bannon hozott létre szélsőséges propagandistaképzőt. Az olasz kormány egy bírósági végzés és Trump korábbi tanácsadójának politikai kapcsolatai miatt egyelőre nem tudta kiebrudalni a műemlék épületből „a nyugat védelmezőit”.

242 embert ölt meg egyetlen nap alatt a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.13. 09:14

Fotó: Huang Bohan/XINHUA / AFP
A szerdai volt a koronavírus-járvány legtöbb áldozatot követelő napja.
242 ember halt bele a koronavírus okozta fertőzésbe szerdán a gócpontnak számító kínai Hupej tartományban, így ez volt a járvány eddigi legtöbb áldozatot követelő napja – írja a BBC alapján a Magyar Hang.
Újabb 14 840 embernél diagnosztizálták a vírust, ez is jelentős emelkedés. Ám ez a hirtelen növekedés a magyarázatok szerint annak tudható be, hogy csütörtöktől az új nemzeti protokollal összhangban összesítik az adatokat, vagyis a klinikai diagnózis – képalkotás, tünetek és epidemiológiai háttér – alapján fertőzöttnek nyilvánított páciensek számát is hozzáadják azokéhoz, akiknek esetében a teszt már egyértelműen kimutatta a vírus jelenlétét.
A halottak száma csak Kínában 1350, a fertőzötteké pedig elérte a 60 ezret.

Erdély sem kér az új NAT-ból

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.02.13. 08:30

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A határon túli magyartanárok „áldásával” próbálja legitimálni a Nemzeti Alaptanterv módosítását a kormányzati propaganda gépezet. Az erdélyi szakmai körök ellenállásával azonban nem számoltak.
Elsőként a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete tett közzé egy szolidaritási nyilatkozatot, majd több szakmabeli is megszólalt a kérdésben. A kolozsvári magyar intézet egyetértését fejezte ki a magyarországi egyetemi oktatók valamint a Magyartanárok Egyesülete által a módosított NAT-al szemben kifejezett szakmai bírálatokkal, ami elszabadította a sorosozó, bolsi-libsiző poklot a közösségi médiában. Az intézetet és annak oktatóit gyalázók között egyaránt vannak erdélyiek és magyarországiak, ugyanakkor szép számban olyanok is, akik egyetértenek mind a szakmai kifogásokkal, mind azzal, hogy az erdélyi magyar tudományos élet képviselői nem rejtik véka alá véleményüket annak ellenére, hogy – amint erre többen figyelmeztettek – az minden bizonnyal a BBTE további hátrányos megkülönböztetését fogja eredményezni. (A BBTE eddig sem volt a magyar kormányzati támogatások kedvence.) A kolozsvári egyetem több magyar kara és intézete tavaly az MTA és az azóta felszámolt akadémiai kutatóhálózat mellett állt ki, értelmiségi körök pedig az MTA-val szolidarizáló tiltakozó megmozdulást szerveztek a magyar főkonzulátus elé. A közösségi oldalon folyó vita egyik megszólalója azzal érvelt a kolozsvári szakemberek lépése mellett, hogy „a hallgatás megerősíti abban a Fideszt - de legalábbis kommunikálhat úgy -, hogy egész Erdély őket támogatja”. A közmédia ugyanis ezt a képet erősíti, egy a Takaró Mihály elnökletével, Budapestről létrehozott és működtetett intézmény, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének (KMTKE) közleményére hivatkozva. A NAT mellett kiálló KMTKE nyilatkozatot azonban csupán az elnök és az öt – Magyarország, Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja - területi részeinek elnökei jegyzik a tagság vélhető megkérdezése nélkül. (Legalábbis a lapunk által utolért tagok nem tudtak róla.) Az M1 Ma reggel című február 3-i műsorában Takaró Mihály is a KMTKE teljes támogatásáról beszél és többek között egy tavaly novemberi szatmárnémeti regionális konferenciára hivatkozik, nagyon diplomatikusan csak annyit említve, hogy azon a rendezvényen részt vett mintegy 130 erdélyi tanár és jelen volt a Babes-Bolyai „professzorasszonya is”. Erre a Takaró nyilatkozatra reagálva, a hivatkozott „professzorasszony”, Fóris-Ferenczi Rita kedden Facebook-oldalán közölte: „Nem akartam feltétlenül hozzászólni a NAT-vitához, de különböző interjúkban, kommentekben rövid utalások olvashatóak az erdélyi tantervfejlesztési törekvésekről, és a szatmárnémeti konferenciáról, ahol kolozsvári képviseletben épp magam tolmácsoltam a BBTE Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Intézetében folyó középiskolai irodalomoktatás tantervfejlesztési elképzeléseit. (Teljesen mellékes körülmény, mégis szóvá kell tennem, hogy az említett konferencia előestéjén tudtam meg, hogy a korábbi tervekhez viszonyítva ez nem amolyan szűkebb erdélyi magyartanári találkozó, hanem a KMTKE égisze alatt szerveződik. A konferencia nyitó előadásainak (elsőként magam ismertettem a fent említett fejlesztési koncepciót és terveket, utána Takaró Mihály előadása következett) elhangzása után derült ki, hogy két ellentétes álláspontot képviselnek, és ezt az ellentétet épp az utánam felszólaló Takaró Mihály hangsúlyozta igen erőteljesen. A konferencia végén abban az egyetlen alapelvben egyeztünk meg a záró nyilatkozat rövid és tömör szövege kapcsán, hogy az irodalom érték – még akkor is, ha az „értékközvetítést” merőben másképpen érthetjük.” Fóris-Ferenczi megkeresésünkre sem részletezte az említett álláspontbeli különbségeket. A rendezvény egyik résztvevője azonban elmondta, nagyon leegyszerűsítve a két álláspontbeli különbséget jól szemlélteti a következő eset. A kolozsvári oktató többek között azzal érvelt, hogy ha a gyerekek Harry Pottert olvasva ismerik meg az olvasásélményt, akkor ezt kell kihasználni és hagyni kell, hogy Harry Potter nyissa meg az ajtót Jókainak. Takaró Mihály erre úgy reagált, Harry Potter ne nyisson ajtót Jókainak, Jókai egyedül is be tud jönni. Fóris-Ferenczi elmondta, a romániai magyar tanterv nem szerző- és nem mű-, hanem műfajközpontú, így az erdélyi magyar tanár számára nincs kötelezően oktatandó szerző és mű sem, csupán ajánlott és tanár által szabadon kezelhető művekre vonatkozó javaslatok. Például: a ballada műfaját oktatva nyilván senki sem kerüli meg Arany János balladáit, de nyugodtan beválogathatja Lackfi János, Kányádi Sándor kortárs balladáit is, ez a tanár személyi döntésén múlik. Fóris-Ferenczi bejegyzésében hangsúlyozta, az erdélyi magyartanárok nem éltek vissza ezzel a „szabadsággal”, ugyanúgy és ugyanolyan hittel és hűséggel „tanították” a klasszikusokat, miközben lehetőségük adódott arra, hogy igazodjanak a tanulócsoport olvasási szintjéhez és olvasási igényeihez is. Ám mind az ismeret, mind a műfajközpontú megközelítésnek megvannak a maga korlátai. Ezek feloldása érdekében a BBTE Bölcsészettudományi Karának munkacsoportja jelenleg is tágabb megközelítésmódokat keresve egy olyan történetiségelvű tantervi keret kidolgozására tesz kísérletet, amely az irodalomnak, mint nyelvi művészetnek az olvasói tapasztalatát helyezi középpontba. Több erdélyi magyartanár lapunknak azt hangsúlyozta, abszurd és teljesíthetetlen a 126 szerzőt kötelezővé tevő NAT –ami nyilván ennél jóval több művet jelent -, kidolgozói legfeljebb azt fogják elérni vele, hogy sem a beleerőszakolt Wass Albert és társaira, sem másra nem lesz idő.

Határon túl rekedt az iskola

Az Iskolapéldák blogon szólalt meg Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója. „NAT-mentes övezet” című bejegyzésében arról ír, nem lehet már diszkréten hallgatni, „NAT-ügyben végképp nem, odáig dagadt már a botrány, s annyi erdélyi magyartanár aggódik azon, hogy mi lesz majd, ha ez itt is érvényes lesz. „Eközben egy másik országban, egy másik minisztériumban egy másik miniszter jóváhagyásával egy egészen más tanterv készül, a szakma bevonásával, tapasztalt egyetemi tanárok irányításával. Kánonátrendezés nélkül, korrektül. Arra procedurálisan sincsen lehetőség, hogy a NAT átszivárogjon, itt is érvényes legyen, csak azért, mert azt Kárpát-medencei közös tantervnek álmodták meg a szerzők. Nehezen mondom ki, de ez az agyonszabályozott, hierarchikus oktatási rendszer legalább ilyen törekvések ellen véd bennünket. Ilyen módon Romániában nem is lehetne tantervet írni, nemcsak magyart, de semmilyent se. Ez itt egy másik ország, NAT-mentes övezet, az Iskola a határon innen rekedt”, olvasható a nagybányai szakember bejegyzésében.