Szecessziós kisváros a nagyvárosban

Publikálás dátuma
2020.02.16. 10:21

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kispest egyedi sajátossággal bíró városrészét, a Wekerle-telepet szeretik az ott élők. Azonban egyedi átalakításokat hajtanak végre a házakon, ami sokat árt a műemléki jellegnek. A Határ úti közlekedési csomóponttól alig pár méterre kezdődik egy sokak által csak hírből ismert kertvárosias lakónegyed, a Wekerle-telep, amely sajátos építési stílusa és szabályos elrendezettsége miatt 2011 óta műemléki jellegű terület. Bár a mintegy 10 ezres lélekszámú városrész hivatalos alapítóévének 1908-at tekintik, a befejezés évéhez jobban igazodva a kispestiek mostanában ünneplik a telep 100. születésnapját. A Wekerlét a tervszerűen végrehajtott állami lakásépítés egyik első modelljeként tartják számon. Az ötlet gazdája az előző századforduló legnagyobb városalakítója, Bárczy István budapesti főpolgármester volt. Pedig a 20. század elején Kispest még vidéknek számított, és csak 1950-ben csatolták a fővároshoz.  S bár sokan az egész Wekerlét Kós Károly alkotásaként tartják számon - a jeles építész nevét viseli a telep főtere is (a Barátok köztben Mátyás király tér), ám a kertvárosi jellegű építési mód valójában Fleischl Róbert javaslatára jött létre, különös figyelemmel a vidékről ideköltöző munkásokra, akik számára egy bérkaszárnya-város csekély vonzerővel bírt volna. Több mint tíz tervező működött közre, mindenki - Kós Károly is - legfeljebb két típussal pályázhatott. Így összesen 48 különböző háztípus épült föl, mindegyikük a népi szecesszió és egyfajta székely építészet keveréke. A faragott ablakkeretekhez behajtható spaletták tartoznak, a kiskertek előtt léckerítés húzódik, illetve csak húzódott, mert jó részüket már felváltotta a drótkerítés.
A beköltöző lakóknak saját kertjük volt, a telepítésben és a kertápolásban is segítséget kaptak az itt lakók a telepgondnokságtól. A homokos talajba főként  csonthéjas gyümölcsfákat telepítettek, összesen 16 ezret, vagyis lakásonként 4-et. A kerítések mellé  ribizli került, állítólag 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy átlagban az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.   A munkástelep elnevezése Wekerle Sándornak kevésbé a miniszterelnöki posztjához kötődik, sokkal inkább ahhoz, hogy egyidejűleg pénzügyminiszter is volt, így lényegében ő adta pénzt a projekthez. Az ingatlanberuházás keretében 1007 ház épült meg 4412 otthonnal 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületekben. Az építkezés irányítását Kós Károly végezte, de ő idővel hazatért Erdélybe, így Tornallyay Zoltán fejezte be. A kiépítés olyan jól sikerült, hogy ennek híre ment, és a munkásokat fokozatosan felváltották a  kispolgárok.
Az eredetileg egységes városkép ama hol itt, hol ott bomlik meg, sokszor praktikusnak hitt okokból. Ezzel kapcsolatban Berencz Ilonától, Kispest főépítészétől lapunk megtudta, hogy a telepen a Kós Károly teret övező házak műemléki védettség alatt állnak, a városrész maga pedig műemléki jelentőségű terület (mjt). A főépítész asszony ugyanakkor megjegyezte: "sajnos a mai jogszabályi környezet nem kezeli megfelelő súllyal az mjt-területeket, emiatt a hatóságok nehezen tudják a lakosság  elképzeléseit a védettségnek megfelelő mederben tartani. A lakások  jellemzően magántulajdonban vannak, és társasházi jelleggel működnek. Kevés az önkormányzati lakásingatlan. " Sokan megsértik az örökségvédelmi törvényt azzal, hogy a fenntartást és a jó karbantartást nem az általános és speciális építésügyi szabályok betartásával gyakorolják, vagy egyáltalán nem gyakorolják. A főépítész asszony hozzátette: a helyi előírásokban ezt igyekeznek - a telep védelme érdekében - szabályozni és betartatni. Hiszen még ma is él az az elképzelés, hogy úgymond "az én házam, az én váram senki ne mondja meg mit tehetek vele."  Viszont Berencz Ilona megjegyezte azt is, hogy egyre több az olyan beköltöző, aki a telep hangulata és értékei miatt választja lakóhelyül a Wekerlét. Ők megfelelő tisztelettel és alázattal nyúlnak az épületekhez, és a szabályokat is jobban elfogadják.

Barátok közt

 A tapasztalatok alapján kimondhatjuk, hogy a Wekerlének semmilyen  pozitív, érezhető hozadéka nincs abból, hogy a Barátok közt teleregény nyitóképe a Koós Károly téren (a filmben Mátyás király tér) és utcai jelenetei a Wekerlén készülnek. Sőt, a nézők közül igen kevesen tudják,  hogy ez a ház valóságos, és Wekerlén található.  A Wekerlei Társaskör Egyesülettől megtudtuk, hogy egyszer  lehetett találkozni, közös fényképet készíteni az alkotókkal a Kós Károly téri dombon. Ennek legfeljebb annyi "eredménye" lett, hogy az egyik főszereplő, Szőke Zoltán évekig a telepen lakott a családjával albérletben, és azt nagyon szertette. De miután eladták az albérletét, elköltözött vidékre. Az Egyesület szeretett volna egy Barátok kávézót nyittatni, ahol a rajongók szelfizhetnének  a szereplőkkel, de nem sikerült a tévétársasággal érdemi kapcsolatba lépniük.  

Szerző
Témák
Wekerle

Pánkó, az erdélyi konyha büszkesége

Publikálás dátuma
2020.02.16. 10:20

Fotó: BARBARA GINDL / APA - AFP
Már csak másfél hét maradt hamvazószerdáig, a böjti időszak kezdetéig, így a következő napokban „felpörögnek” a farsangi mulatságok. Ilyenkor nem hiányozhat az asztalról a farsangi fánk. A legenda szerint az erdélyi konyha büszkeségéről van szó, amelyet pánkó néven is ismerünk. Igaz, származását illetően azért akad némi vita. Az osztrákok például váltig állítják, hogy Ausztriában született meg az első fánk: Bécsben, az egyik ottani pék neje, bizonyos Frau Krapfent igencsak felbőszítette egy türelmetlen kuncsaft . A fejéhez akarta vágni a kenyértésztát, de az véletlenül a tűzhelyen lappangó, zsírral teli lábosba esett, amiben éppen zsír forrt. A tészta aztán szép sárgára sült, s megszületett a világ első fánkja. Kétségtelen tény, egy 1486-os feljegyzés is arra utal, hogy Bécs volt a befutó. Ekkor ugyanis előírták az asszonyok számára, hogyan süssék és árusítsák a fánkot a farsangi időszak idején. Valójában a bécsieknek sincs igazuk: a fánk már kétezer éves múltra tekint vissza. A régi görögök és a rómaiak is készítettek töltött fánkokat, a finomságot az év elején tartott bacchalia ünnepen fogyasztották el. Ekkor szalmabábukat égettek, mulattak, táncoltak, ettek-ittak. A római fánk is kerek volt, mandulával, lekvárral és más finomságokkal töltötték meg. Pest-Budán a fánk írásos emlékek szerint a XVIII. század második felében indult hódító útjára. A farsangi ünnepeken emellett előszeretettel fogyasztottak különféle húsételeket is. Erdélyben elsősorban a farsang hivatalos kezdetén, tehát vízkeresztkor és a farsang végén, húshagyó kedden szoktak fánkot sütni, amit aztán a farsangi bálban is felszolgálnak az asszonyok. A régi magyar lányos házaknál a hagyományos háztűznézés vízkereszt napján történt, mikor a házasulandó úrfiak elé dióval hizlalt pulykát és fánkot tálaltak. Egy pánkót a házileánnyal megfelezni egyenlő volt a szerelmi vallomással, mivel a pánkó közepe körül húzódó fehér csík a jegygyűrűt jelképezte a vendég számára. S íme egy farsangi fánk receptje 1904-ből, Az Újságból. Három deka élesztővel, 3-4 kanál langyos tejjel, kis liszttel kovászt kavarunk, míg a kovász kel, azalatt melegített tálban 5 deka vajat, 5 deka porcukrot, kis sót, 6 tojás sárgáját és egy negyedliternyi tejet behabarunk. Hozzáadjuk a megkelt kovászt és fél kiló lisztet beleszitálunk és jól eldolgozzuk. Mikor langyos helyen ismét megkelt, kinyújtjuk elég vékonyra, nagyobb fánkot kiszúrunk belőle, aztán kettőt egymásra téve, kisebb szúróval ismét kiszúrjuk és ismét kelni hagyjuk. Forró zsírban kisütjük, azt a részt tegyük a zsírba, amely kelés alatt felül volt. Kevés fánkot kell egyszerre a zsírba tenni, hogy egymáshoz ne érjenek.
Témák
fánkfesztivál

Változtatna a főváros a taxirenden

Publikálás dátuma
2020.02.15. 17:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem javult a taxiszolgáltatás Budapesten, dacára, hogy a térségben a magyar fővárosban a legdrágább a fuvar.
„Alapvetően áttekintjük a taxik működését, mivel korábban, a kampányban, és most is azt látjuk, hogy a budapestiek viszonylag jelentős része elégedetlen azzal, ahogy működnek. Biztos, hogy változásokat fogunk kezdeményezni, a jelenlegi helyzet nem maradhat sokáig” – mondta el lapunknak Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes arra a kérdésünkre, hogy az új városvezetés hogyan viszonyul a fővárosi taxihelyzethez. Első lépésben felmérik, hogy min kellene módosítani. „Ennek előkészítését és egyeztetését le fogjuk folytatni” – ígérte Dorosz Dávid. Ok jócskán lenne rá: többszöri tarifaemelések és a versenyt kizáró hatósági ár bevezetése nyomán mára a térségben Budapesten az egyik legdrágább a taxi. Az érezhetően az ide érkező turisták zsebéhez szabott viteldíjak még durvábbak, ha a magyar keresetekhez mérjük, így Zsiday Viktor befektetési szakember számításai szerint, míg az átlagfizetésből nálunk 61 átlagosnak tekinthető 10 kilométeres út jön ki, addig Prágában 90, Pozsonyban 101, Varsóban 129, Bukarestben pedig 175, azaz egy román honpolgár a fizetéséből háromszor annyit tud taxizni, mint egy magyar. A szolgáltatás színvonala viszont továbbra sem igazán javult: a BKK illetve a Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ellenőrzései is azt mutatják, hogy továbbra sem sikerük kiszűrni a hiénákat.
Így sokan engedély nélkül taxiznak, mások meg legálisan dolgoznak ugyan, ám mindenféle trükkökkel lehúzzák az utasokat. A leggyakoribb visszaélés a taxióra „pörgetése”, amikor valamilyen külső eszközzel elérik, hogy jóval többet mutasson a számláló, mint ami a megtett út után járna. Bár a lebukott feketefuvarosok komoly szankcióknak néznek elébe, kérdés, hogy mennyi visszatartó erővel bír a százezres bírság, vagy a rendszámtábla bevonása (a „svarcolók” jó része eleve bérelt autóval indul neki hiénakörútnak: ékönnyen kicsengetik a havi 200-400 ezer forintot is az autóbérletért, úgy, hogy közben főszezonban így is havi 400-600 ezer forint körüli összeg marad a zsebben. Ráadásul a lebukás esélye viszonylag alacsony: a BKK-nak például havi 250-300 próbavásárlásra van lehetősége, ami gyakorlatilag csepp a tengerben ahhoz képest, hogy a fővárosban nagyjából valamivel több mint hatezer engedélyes taxis cirkál az utakon. Mint azt taxisoktól megtudtuk, néhány körjárat után az ellenőröket már arcról ismerik a kollégák. „Általában hárman-négyen jönnek, férfiak-nők vegyesen. Messziről kirínak a tömegből” – mondják. Másfelől az ellenőrzést kapott taxis is leadja a drótot a többieknek, hogy kik, hol merre ellenőriznek. A „normális” taxis  felveszi és kiszolgálja őket, a tapasztalt hiéna viszont egyszerűen nem áll meg nekik, elsüvít az ellenőr mellett. 
A másik potenciális változtatási terület a taxiállomány zöldítése. „A fővárosi levegőszennyezés csökkentéséhez kézenfekvő, hogy azokat az autókat kellene lecserélni, amelyek a legtöbbet mennek a belvárosban. Ezek a taxik és a fuvarosautók” – fogalmazott egy közlekedési szakértő forrásunk. Ebből mindeddig csak annyi történt meg, hogy a taxiállomás üzemeltetéséért, igénybevételéért járó díj – a drosztdíj – egy részét elengedték az elektromos taxisoknak. Bár a fővárosban már látni lehet zöld rendszámtáblás, elektromos vagy tölthető hibrid taxikat, ám egyelőre csak lassan terjednek ezek az autók. Egy városházi forrásunk amely úgy számol: az elektromosautós infrastruktúra – töltőállomások – kiépítésére jó 10 évet kell várni. Ennél gyorsabb bevezetés egyelőre valószínűtlennek tűnik. „Amikor korábban felvetettük, hogy milyen gazdasági ösztönzőkkel kellene a taxisokat az elektromos autók felé terelni, egyből sztrájkkal fenyegetőztek, mire a városháza visszavonulót fújt” – emlékezett vissza egy másik szakértő, aki szerint a taxihelyzet változatlansága a cégek jó lobbierejére vezethető vissza. A taxizás ugyanis óriási üzlet. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jelenleg tíz minősített taxitársaságot tart nyilván, amelyek összesített értékesítési árbevétele több mint 4,8 milliárd forint volt. Ebből 567 millió forint adózás utáni eredményt tudtak elérni, amely közel 12 százalékos profitrátát jelent. Ráadásul a cégek mérlegében csak a fuvarközvetítésért járó díjak jelennek meg, a teljes viteldíj-tömeg 30-35 milliárd forintra tehető. Az érintett cégek között számos, a politikához jól bekötött vállalkozást emlegetnek a piac ismerői, így a korábbi szocialista érának is megvolt a maga jól ismert taxisa, ahogy a mostani taxiscégek között is vannak a Fideszhez kötődő vállalkozáshoz. Bár a főváros 2013-ban új taxisrendeletet fogadott el, hogy „kikócolják” a piacot, ám a szabályozás utólag, a tapasztalatok tükrében csak tüneti kezelésre volt alkalmas. Tény, hogy az utakról eltűntek a régi, lerobban járművel furikázók, egységes, sárga megjelenése lett a taxiknak, illetve bevezették az online pénztárgépet. „Viszonzásul” jött a fixált árszabás, amivel gyakorlatilag minimálisra csökkent a verseny az ágazatban, a piacot egymás közt leosztó cégek immáron kartellszerűen tudják lefedni a szolgáltatást. Az ellenőrzés elégtelensége miatt a visszaélések alig, vagy egyáltalán nem csökkentek, illetve az új, Euro5-ös gépjármű megvásárlására kényszerített taxisok keresztül tudták vinni a konkurens Uber kiszorítását, vagy később, 2018-ban a fix díjak jókora megemelését is.
Témák
taxi Budapest