Előfizetés

Elárverezik a limuzint, amelyen Gagarin az űrutazás után bevonult Moszkvába

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:27

Fotó: - / AFP
2,9 millió dollár a kikiáltási ár, az eseményen mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet.
Elárverezik szombaton Moszkvában azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa történelmi űrutazása után diadalmasan bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége, Valentyina, és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában. A nyitható tetejű, 2,6 tonnás limuzint kifejezetten ünnepi parádékra, protokollrendezvényekre fejlesztették ki a Szovjetunióban a Pacard Caribbean amerikai autómodell alapján, melytől egyebek közt abban különbözött, hogy kettő- helyett négyajtós volt, és több – hét – ember számára kínált helyet. A nyolchengeres, 5980 köbcentis V-motorjával maximálisan 170 kilométeres óránkénti sebességre képes, automata sebváltós ZIL-111V-ből mindössze 12 darabot gyártottak 1960 és 1962 között. A Litfund aukciósház szerint egy-egy példányt Fidel Castro kubai és Erich Honecker keletnémet kommunista vezetőnek ajándékoztak. A most árverésre kerülő autót 1964-ben Örményország fővárosába, Jerevánba vitték, hogy ott Reza Pahlavi iráni sahot szállítsa annak hivatalos látogatása idején. Jelenlegi tulajdonosa, egy bizonyos Andrej Kovaljov szerint a gépkocsi 40 éven át egy állami garázsban állt, és úgy néz ki, mintha vadonatúj lenne, minden eredeti rajta, még a gumiabroncsok is. Kovaljov 2005-ben vásárolta meg az egykori állami limuzint, de nem árulta el, hogy mennyiért. Szombaton 2,9 millió dolláros kikiáltási áron bocsátják árverésre egy moszkvai kiállítóteremben, ahol mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet. Gagarin egyetlen alkalommal ült a ritka kocsiban, pontosabban állt, mert gyakorlatilag állva tette meg a vnukovói repülőtérről a moszkvai belvárosig tartó 30 kilométeres utat az őt őt ünneplő tömegnek integetve, virágfüzérektől és szovjet zászlóktól övezve.

A kézmosás hatékonyabban véd, mint a maszk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:25

Fotó: GREG BAKER / AFP
Nem biztos, hogy a szájmaszk a leghatékonyabb módszer a fertőzések megelőzésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti fertőzésmegelőzési módszerek minden, még az új koronavírus ellen is védelmet nyújthatnak. Sokkal inkább, mint a patikákban kapható maszk, amely a port ugyan kiszűri, illetve műtéteknél is védi a beteget, de az apró vírusokat nem képes kívül tartani – írta a Dívány
Megbetegedés esetén nem mindegy, hogy azt baktérium vagy vírus okozta. Egy bakteriális fertőzés általában napokig tartó magas lázzal, levertséggel, fájdalmakkal jár, és nem is múlik el gyorsan; jellemzően legalább egy hétre szükség van a gyógyuláshoz. A vírus okozta megbetegedés sokszor a semmiből jön, hirtelen kezdődik, és akár hamar el is múlik. Lehet, hogy egy vírusfertőzéses gyerek akkor sem tűnik betegnek, ha hőemelkedése is van. Általában felső légúti tünetek: orrfolyás, köhögés, torokfájás jelentkezik, de izomfájdalommal, gyengeségérzéssel is párosulhat. A fertőzés eredetének eldöntését azért is célszerű orvosra bízni, mert eltérő a kezelési mód, ráadásul egy vírusos betegség is végződhet baktériumos felülfertőződéssel.
Vírusból a nátháétól kezdve a bárányhimlőén és az emésztőrendszerieken keresztül az influenzáéig sokféle létezik. A legtöbb ellen van védőoltás. Az influenza ellenit például gyerekeknek már tél elején érdemes beadni, hogy az egész járványidőszakban védhesse a betegség ellen, így, ha meg is kapja, enyhébb tünetekkel vészeli át, és szövődmény sem alakul ki. Az olyan vírusoktól, amelyek ellen nem létezik oltás, leginkább az alapos kézmosás véd meg. Azért, hogy a gyerekek ezt ne elnagyolva tegyék meg, érdemes játékosan élményszerűvé tenni a folyamatot. Rutinná tehetjük, ha nemcsak hazaérkezés után, hanem étkezések előtt is gyakoroltatjuk. 
Nem javasolt az olyan fertőtlenítő hatású szerek használata, amelyek baktériumellenesek, mert egyrészt erősen szárítanak, másrészt tönkreteszik a bőr baktériumflóráját és segíthetik a rezisztens kórokozók kialakulását is. Elég vírusölő hatású a meleg vizes, megfelelő ideig tartó, szappanos kézmosás és az azt követő tiszta törölközőbe történő alapos kéztörlés. 
Egyszer-egyszer a kis flakonos, alkoholos kézfertőtlenítők is segíthetnek, de rendszeres használatuk károsíthatja a bőrt. Célszerű a gyakran és közösen használt használati tárgyakat: telefonkagylót, kilincseket, a padlót és a fürdőszobát rendszeresen fertőtleníteni, bár a környezetvédők nem ezt ajánlják, mossunk és mosogassunk minél magasabb hőmérsékleten, hogy a ruhákon található kórokozók is elpusztuljanak. Próbáljuk meg leszoktatni a gyerekeket arról, hogy a szemüket, szájukat, orrukat piszkálják, mert úgy könnyen bejutnak a kórokozók a szervezetbe.
A vírus emberről emberre terjed, gyerekcsoportokban szinte pár nap alatt végigsöpör egy fertőzés, ami nem meglepő, hiszen a gyerekek közel vannak egymáshoz, együtt játszanak és a közösen használt poharak, evőeszközök is segítik a vírusok terjedését. Erre alkalmas lehet minden olyan helyzet, ahol több ember sok időt tölt együtt. Ezeket a szituációkat azonban nem mindig lehet elkerülni, ezért célszerű az immunrendszert folyamatosan támogatni, hogy le tudja küzdeni a kórokozókat. Erre ajánlottak az olyan vírusellenes szerek, amelyek C-vitamint, flavonoidokat, gyógynövényeket tartalmaznak, és védőbevonatot képeznek a nyálkahártyán. Az immunrendszer működését segíti a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a rendszeres sport, a szabad levegőn töltött idő, kirándulás, a bélflóra egészségének megőrzése, a megfelelő mennyiségű D3-vitamin-bevitele, a zöldségek, főleg a hagymafélék és gyümölcsök gyakori fogyasztása, a megfelelő folyadékbevitel: víz, különböző gyógyteák, esetleg cukrozatlan gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztása.

Gyerekbetegség lyukaszthatta ki egy fiatal dinoszaurusz farokcsigolyáját

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 11:41

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy 60 millió éve élt fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján – közölte a Tel-Avivi Egyetem.
A Langerhans-sejtes histiocytosis (LCH) daganatot egy több mint 60 millió éve a mai kanadai Alberta tartomány déli részén élt dinoszaurusz fosszíliáin találták. Ez a daganat egy ritka betegség, amely mai is megtalálható az embernél, különösen a tíz éven aluli gyermekeknél. A Scientific Report tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez a betegség nemcsak az emberre jellemző, hosszú evolúciós folyamaton ment át a dinoszauruszoktól az emberekig.
Az izraeli kutatókkal együtt dolgozó észak-amerikai szakemberek, akik a közelmúltban tanulmányozták a fosszíliát, azonosítottak a fiatal dinoszaurusz két farokcsigolyáján két nagy lyukat, amelyet minden bizonnyal a daganat okozott. A lyukak formája nagyon hasonlatos az LCH tumor által okozott lyukakhoz. Ez a jóindulatú daganat, amely 2 és 10 év közötti gyermekek csontjait sújthatja, fájdalmat okoz és gyakran magától eltűnik.
Az izraeli kutatók a csigolyacsontokat mikro-CT-vel vizsgálták, amely néhány ezredmilliméteres felbontású felvételeket készít. A kutatók rekonstruálták a daganat háromdimenziós képét és a hozzá vezető ereket, és a felvétel nagy valószínűséggel megerősítette, hogy a dinoszaurusz LCH betegségben szenvedett.