Előfizetés

A kézmosás hatékonyabban véd, mint a maszk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:25

Fotó: GREG BAKER / AFP
Nem biztos, hogy a szájmaszk a leghatékonyabb módszer a fertőzések megelőzésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti fertőzésmegelőzési módszerek minden, még az új koronavírus ellen is védelmet nyújthatnak. Sokkal inkább, mint a patikákban kapható maszk, amely a port ugyan kiszűri, illetve műtéteknél is védi a beteget, de az apró vírusokat nem képes kívül tartani – írta a Dívány
Megbetegedés esetén nem mindegy, hogy azt baktérium vagy vírus okozta. Egy bakteriális fertőzés általában napokig tartó magas lázzal, levertséggel, fájdalmakkal jár, és nem is múlik el gyorsan; jellemzően legalább egy hétre szükség van a gyógyuláshoz. A vírus okozta megbetegedés sokszor a semmiből jön, hirtelen kezdődik, és akár hamar el is múlik. Lehet, hogy egy vírusfertőzéses gyerek akkor sem tűnik betegnek, ha hőemelkedése is van. Általában felső légúti tünetek: orrfolyás, köhögés, torokfájás jelentkezik, de izomfájdalommal, gyengeségérzéssel is párosulhat. A fertőzés eredetének eldöntését azért is célszerű orvosra bízni, mert eltérő a kezelési mód, ráadásul egy vírusos betegség is végződhet baktériumos felülfertőződéssel.
Vírusból a nátháétól kezdve a bárányhimlőén és az emésztőrendszerieken keresztül az influenzáéig sokféle létezik. A legtöbb ellen van védőoltás. Az influenza ellenit például gyerekeknek már tél elején érdemes beadni, hogy az egész járványidőszakban védhesse a betegség ellen, így, ha meg is kapja, enyhébb tünetekkel vészeli át, és szövődmény sem alakul ki. Az olyan vírusoktól, amelyek ellen nem létezik oltás, leginkább az alapos kézmosás véd meg. Azért, hogy a gyerekek ezt ne elnagyolva tegyék meg, érdemes játékosan élményszerűvé tenni a folyamatot. Rutinná tehetjük, ha nemcsak hazaérkezés után, hanem étkezések előtt is gyakoroltatjuk. 
Nem javasolt az olyan fertőtlenítő hatású szerek használata, amelyek baktériumellenesek, mert egyrészt erősen szárítanak, másrészt tönkreteszik a bőr baktériumflóráját és segíthetik a rezisztens kórokozók kialakulását is. Elég vírusölő hatású a meleg vizes, megfelelő ideig tartó, szappanos kézmosás és az azt követő tiszta törölközőbe történő alapos kéztörlés. 
Egyszer-egyszer a kis flakonos, alkoholos kézfertőtlenítők is segíthetnek, de rendszeres használatuk károsíthatja a bőrt. Célszerű a gyakran és közösen használt használati tárgyakat: telefonkagylót, kilincseket, a padlót és a fürdőszobát rendszeresen fertőtleníteni, bár a környezetvédők nem ezt ajánlják, mossunk és mosogassunk minél magasabb hőmérsékleten, hogy a ruhákon található kórokozók is elpusztuljanak. Próbáljuk meg leszoktatni a gyerekeket arról, hogy a szemüket, szájukat, orrukat piszkálják, mert úgy könnyen bejutnak a kórokozók a szervezetbe.
A vírus emberről emberre terjed, gyerekcsoportokban szinte pár nap alatt végigsöpör egy fertőzés, ami nem meglepő, hiszen a gyerekek közel vannak egymáshoz, együtt játszanak és a közösen használt poharak, evőeszközök is segítik a vírusok terjedését. Erre alkalmas lehet minden olyan helyzet, ahol több ember sok időt tölt együtt. Ezeket a szituációkat azonban nem mindig lehet elkerülni, ezért célszerű az immunrendszert folyamatosan támogatni, hogy le tudja küzdeni a kórokozókat. Erre ajánlottak az olyan vírusellenes szerek, amelyek C-vitamint, flavonoidokat, gyógynövényeket tartalmaznak, és védőbevonatot képeznek a nyálkahártyán. Az immunrendszer működését segíti a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a rendszeres sport, a szabad levegőn töltött idő, kirándulás, a bélflóra egészségének megőrzése, a megfelelő mennyiségű D3-vitamin-bevitele, a zöldségek, főleg a hagymafélék és gyümölcsök gyakori fogyasztása, a megfelelő folyadékbevitel: víz, különböző gyógyteák, esetleg cukrozatlan gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztása.

Gyerekbetegség lyukaszthatta ki egy fiatal dinoszaurusz farokcsigolyáját

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 11:41

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy 60 millió éve élt fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján – közölte a Tel-Avivi Egyetem.
A Langerhans-sejtes histiocytosis (LCH) daganatot egy több mint 60 millió éve a mai kanadai Alberta tartomány déli részén élt dinoszaurusz fosszíliáin találták. Ez a daganat egy ritka betegség, amely mai is megtalálható az embernél, különösen a tíz éven aluli gyermekeknél. A Scientific Report tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez a betegség nemcsak az emberre jellemző, hosszú evolúciós folyamaton ment át a dinoszauruszoktól az emberekig.
Az izraeli kutatókkal együtt dolgozó észak-amerikai szakemberek, akik a közelmúltban tanulmányozták a fosszíliát, azonosítottak a fiatal dinoszaurusz két farokcsigolyáján két nagy lyukat, amelyet minden bizonnyal a daganat okozott. A lyukak formája nagyon hasonlatos az LCH tumor által okozott lyukakhoz. Ez a jóindulatú daganat, amely 2 és 10 év közötti gyermekek csontjait sújthatja, fájdalmat okoz és gyakran magától eltűnik.
Az izraeli kutatók a csigolyacsontokat mikro-CT-vel vizsgálták, amely néhány ezredmilliméteres felbontású felvételeket készít. A kutatók rekonstruálták a daganat háromdimenziós képét és a hozzá vezető ereket, és a felvétel nagy valószínűséggel megerősítette, hogy a dinoszaurusz LCH betegségben szenvedett.

Optimista partner a demencia megelőzésében is segít

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 10:17

Fotó: CHASSENET/BSIP / AFP
A boldog ember jó példáját a vele élő is követi, ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban.
"Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljunk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket" – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője. Ha például a pár egyik tagja abbahagyja a dohányzást, néhány hét vagy hónap múlva valószínűleg a másik is követni fogja – tette hozzá. "Ha az Alzheimer-kór vagy az elbutulás felé mutató kockázati tényezőket nézzük, azt találjuk, hogy sok tényező az egészséges életmóddal kapcsolatos: a normális testsúly fenntartása és a rendszeres mozgás jelentősen befolyásolja az esélyeket, de vannak pszichológiai faktorok is. Úgy tűnik, hogy aki optimista partnerrel él együtt, annak jobbak a mutatói ezeken a területeken" – magyarázta Chopik.
A Journal of Personality című szaklapban ismertetett vizsgálatban, amelynek társszerzői Jeewon Oh, az egyetem másoddiplomás hallgatója és Eric Kim, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának viselkedéstudományi kutatója, csaknem 4500 heteroszexuális párt követtek legfeljebb nyolc éven át egy nagyobb tanulmány keretében, amely az egészség és a nyugdíjas kor összefüggéseit elemezte. Azt találták, hogy összefüggés lehet az optimista partnerrel való együttélés és a kognitív képességek gyengülésének megelőzése között az otthoni egészségesebb életvitel miatt. "Értelmezhető ez úgy, hogy az optimista adja a példát, a partnere pedig követi. Ugyan vannak kutatások olyan emberekről, akik féltékenyek a partnerük jó tulajdonságaira, vagy olyanokról, akik kellemetlennek érzik, ha a párjuk irányítani akarja őket, de ezeket ellensúlyozzák azok az eredmények, amelyek szerint összefügg az optimizmus és a kapcsolat boldog megélése" – tette hozzá.
Bár az öröklődés is szerepet játszik abban, hogy derűlátó lesz-e az ember, Chopik szerint van bizonyíték arra, hogy meg is lehet ezt tanulni. "Kutatások szerint az embereknek van erejük, hogy a személyiségükön változtassanak és intervenciós programok is léteznek, amelyek alapján az optimizmus kialakítható" – magyarázta a kutató.