A kézmosás hatékonyabban véd, mint a maszk

Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:25

Fotó: GREG BAKER / AFP
Nem biztos, hogy a szájmaszk a leghatékonyabb módszer a fertőzések megelőzésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti fertőzésmegelőzési módszerek minden, még az új koronavírus ellen is védelmet nyújthatnak. Sokkal inkább, mint a patikákban kapható maszk, amely a port ugyan kiszűri, illetve műtéteknél is védi a beteget, de az apró vírusokat nem képes kívül tartani – írta a Dívány
Megbetegedés esetén nem mindegy, hogy azt baktérium vagy vírus okozta. Egy bakteriális fertőzés általában napokig tartó magas lázzal, levertséggel, fájdalmakkal jár, és nem is múlik el gyorsan; jellemzően legalább egy hétre szükség van a gyógyuláshoz. A vírus okozta megbetegedés sokszor a semmiből jön, hirtelen kezdődik, és akár hamar el is múlik. Lehet, hogy egy vírusfertőzéses gyerek akkor sem tűnik betegnek, ha hőemelkedése is van. Általában felső légúti tünetek: orrfolyás, köhögés, torokfájás jelentkezik, de izomfájdalommal, gyengeségérzéssel is párosulhat. A fertőzés eredetének eldöntését azért is célszerű orvosra bízni, mert eltérő a kezelési mód, ráadásul egy vírusos betegség is végződhet baktériumos felülfertőződéssel.
Vírusból a nátháétól kezdve a bárányhimlőén és az emésztőrendszerieken keresztül az influenzáéig sokféle létezik. A legtöbb ellen van védőoltás. Az influenza ellenit például gyerekeknek már tél elején érdemes beadni, hogy az egész járványidőszakban védhesse a betegség ellen, így, ha meg is kapja, enyhébb tünetekkel vészeli át, és szövődmény sem alakul ki. Az olyan vírusoktól, amelyek ellen nem létezik oltás, leginkább az alapos kézmosás véd meg. Azért, hogy a gyerekek ezt ne elnagyolva tegyék meg, érdemes játékosan élményszerűvé tenni a folyamatot. Rutinná tehetjük, ha nemcsak hazaérkezés után, hanem étkezések előtt is gyakoroltatjuk. 
Nem javasolt az olyan fertőtlenítő hatású szerek használata, amelyek baktériumellenesek, mert egyrészt erősen szárítanak, másrészt tönkreteszik a bőr baktériumflóráját és segíthetik a rezisztens kórokozók kialakulását is. Elég vírusölő hatású a meleg vizes, megfelelő ideig tartó, szappanos kézmosás és az azt követő tiszta törölközőbe történő alapos kéztörlés. 
Egyszer-egyszer a kis flakonos, alkoholos kézfertőtlenítők is segíthetnek, de rendszeres használatuk károsíthatja a bőrt. Célszerű a gyakran és közösen használt használati tárgyakat: telefonkagylót, kilincseket, a padlót és a fürdőszobát rendszeresen fertőtleníteni, bár a környezetvédők nem ezt ajánlják, mossunk és mosogassunk minél magasabb hőmérsékleten, hogy a ruhákon található kórokozók is elpusztuljanak. Próbáljuk meg leszoktatni a gyerekeket arról, hogy a szemüket, szájukat, orrukat piszkálják, mert úgy könnyen bejutnak a kórokozók a szervezetbe.
A vírus emberről emberre terjed, gyerekcsoportokban szinte pár nap alatt végigsöpör egy fertőzés, ami nem meglepő, hiszen a gyerekek közel vannak egymáshoz, együtt játszanak és a közösen használt poharak, evőeszközök is segítik a vírusok terjedését. Erre alkalmas lehet minden olyan helyzet, ahol több ember sok időt tölt együtt. Ezeket a szituációkat azonban nem mindig lehet elkerülni, ezért célszerű az immunrendszert folyamatosan támogatni, hogy le tudja küzdeni a kórokozókat. Erre ajánlottak az olyan vírusellenes szerek, amelyek C-vitamint, flavonoidokat, gyógynövényeket tartalmaznak, és védőbevonatot képeznek a nyálkahártyán. Az immunrendszer működését segíti a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a rendszeres sport, a szabad levegőn töltött idő, kirándulás, a bélflóra egészségének megőrzése, a megfelelő mennyiségű D3-vitamin-bevitele, a zöldségek, főleg a hagymafélék és gyümölcsök gyakori fogyasztása, a megfelelő folyadékbevitel: víz, különböző gyógyteák, esetleg cukrozatlan gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztása.
Szerző

Dobog, kihagy, kalimpál – Nem minden szívritmuszavar kóros

Publikálás dátuma
2020.02.12. 15:15

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Az egészséges szívritmust általában észre sem vesszük, de nem biztos, hogy betegséget jelez, ha szabálytalan a szív ritmusa. Bizonyos esetekben viszont minél előbb érdemes orvoshoz fordulni.
Az egészséges szív ritmusos összehúzódását normál esetben észre sem vesszük, pedig percenként számtalanszor megtörténik. Pulzusunk nyugalmi állapotban lassabb (akár 45/perc), fizikai vagy érzelmi terhelésre pedig szaporábbá (akár 170/perc) válik. 
A szívritmus bármilyen szabálytalanságát ritmuszavarnak hívják. Fiatal felnőtteknél is jelentkezhetnek félreütések, amelyek általában kezelést sem igényelnek. Viszont ép szívű embereknél is előfordulhatnak olyan ritmuszavarok, amelyek gyógyszeres vagy katéteres beavatkozással orvosolhatóak. Idősebb életkorban a lassú szívritmuszavarokat gyakran szívritmus-szabályozóval, idegen szóval pacemakerrel szükséges kezelni – mondta Bógyi Péter, a Budai Egészségközpont kardiológusa a Népszavának.
A szívritmuszavar tünetei lehetnek: nyugalomban jelentkező szapora szívdobogásérzés, melléütés, csökkent terhelhetőség, fulladás, gyengeség, hirtelen jelentkező megszédülés, eszméletvesztés.

Kütyüzzünk!

Célszerű az észlelt rendellenességeket feljegyezni – tanácsolta a szakorvos. Ha van kéznél olyan eszköz, amellyel pulzust lehet mérni, azt érdemes használni. Ilyen például az automata vérnyomásmérő, de alkalmas lehet erre a célra egyéb okoseszköz is. Elsőként a háziorvoshoz érdemes fordulni, mivel a ritmuszavarok legnagyobb része jóindulatú és legfeljebb gyógyszeres kezelést igényel. Ha indokolt, a háziorvos kardiológiai vagy speciális, ritmusgyógyászati szakrendelésre irányítja a beteget.
Súlyos tünetek (pl. eszméletvesztés) és idősebb életkorban, valamint egyéb társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) fennállásakor érdemes mihamarabb segítséget kérni – tette hozzá Bógyi Péter. 
A ritmuszavarok előfordulásának csökkenését a stresszes életmód elkerülésével, az energiaital-, kávé- és alkolholfogyasztás mérséklésével, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással, rendszeres, nem túl megerőltető testmozgással lehet elősegíteni.
Szerző

Ülőtorna segíthet elkerülni az ülőmunka ártalmait

Publikálás dátuma
2020.02.11. 15:15

Fotó: Adrian Weinbrecht/Cultura Creative / AFP
Sokszor a nap nagy részét rossz testtartásban töltjük, ezért munka közben is érdemes sokat mozgolódni.
Az irodai munka akkor sem csak nyolc óra ülést jelent, ha nem túlórázunk, hiszen ülünk, amikor munkába autózunk vagy tömegközlekedünk, de még este is ülve vacsorázunk és tévézünk. A hosszantartó rossz testtartás nemcsak derék-, hát- és gerincproblémát, hanem fejfájást is okozhat, de a sok ülés hatással lehet az emésztésre, az ereinkre és ízületeinkre is.
A sok ülés csökkenti az energiaszintet, ördögi körbe kerülhetünk: fáradékonnyá válunk, kevésbé tudunk koncentrálni. Csökken a mozgás iránti igény is, ezért ülőmunka esetén könnyen hízásnak lehet indulni. A test különböző részein ízületi és izomfájdalom, -feszülés alakulhat ki, a súlyosbodó, időnként akár elviselhetetlen mozgásszervi problémák akár betegállományba, pihenésre kényszeríthetnek.
„Előre helyezett fejtartással”, azaz, ahogy korábban fogalmaztunk: „dinótartásban” görnyedünk a monitor előtt egész nap, pedig így még lélegezni is nehezebb. A fej rossz pozíciója miatt feszessé válnak a nyakizmok, ami fájdalmat okoz a nyak-vállövi területen, hosszútávon pedig váll-, rágóízületi elváltozásokat, fejfájást is okozhat. Ülő helyzetben az álláshoz képest duplán terhelődnek a porckorongok is, ez a porckorongsérv és a különböző gerincbetegségek melegágya. Az ülőmunka a belső szervek és az érrendszer működésére is negatívan hat. Emésztési panaszok; puffadás, székrekedés jelentkezhet és sokszor fordul elő visszér és aranyér is, de bizonyos szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélye is megnőhet.

Mit tehetünk?

Válasszunk olyan irodaszéket, amelynek a háttámláját és az ülő részét is külön lehet állítani, szabályozható a magassága is, és próbáljuk a testhelyzetünket munka közben is rendszeresen változtatni – tanácsolta Farkas Ildikó, a Duna Medical Center gyógytornásza. Vannak olyan gyakorlatok, amelyeket mély levegőt beszívva ülés közben, többször ismételve elvégezhetünk.

Medencekörzések

Húzzuk hátra mindkét vállunkat, zárjuk a lapockákat, majd lazítsunk. Kezünket tegyük tarkóra, könyököket húzzuk hátra és egyenesítsük ki a hátunkat. Az egyik könyökünket húzzuk hátra, és fordítsuk a törzset is. Hajtsuk előre a fejünket, majd vissza. Billentsük jobbra majd balra fejünket. Végezzünk vállkörzéseket. 

Meetingtorna

Szorítsuk talpunkat többször erősen a talajhoz. Emeljük lábujjhegyre a lábunkat, majd engedjük le a sarkunkat. Ismételjük többször. Végezzünk bokakörzést. Váltva nyújtsuk ki a térdeinket az asztal alatt bokakörzés. Emeljük fel váltva a lábainkat, míg a térdünk el nem éri az asztal alját. Feszítsük meg a farizmainkat, és tartsuk úgy 10 másodpercig. 

A munka utáni edzésre, az energiaszint növelésére Farkas Ildikó a dinamikus mozgásokat ajánlja. Futással, kerékpározással, úszással vagy bármilyen kardiojellegű sport rendszeres végzésével serkenthetjük a test vérkeringését. Ennek köszönhetően javul az állóképesség, de a mindennapok is könnyebben viselhetővé válnak. 
Szerző