környezetvédelem;találmány;növénytermesztés;

- Eper a panelban

Tizenkét négyzetméteren több mint 500, télen-nyáron föld nélkül cseperedő, hétköznapi és különleges növénypalánta vegyesen. Erre képesek hazánk első komplex, újrahasznosítható műanyagból készült hidropóniás berendezései, amiket egy apa-lánya vállalkozás fejlesztett. Az eszközök forradalmasíthatják a növénytermesztést. A változásra szükség is lenne nem csak a bolygó, de az egészségünk érdekében is.

Rácz Gréta kilenc évvel ezelőtt, 14 évesen édesapjával, Rácz Sándorral a kis kerti tavukban kezdett kísérletezni az akvakultúrás kertészkedéssel. Szerettek volna saját termesztésű növényeket enni, de a talaj nem volt ideá­lis és nekik sem volt elég idejük a föld művelésére, ezért más megoldások után kutattak. Az akvapónia, amivel próbálkoztak, egy olyan organikus rendszer, ami a haltenyésztést ötvözi a hidropóniás (föld nélküli, csak vizet használó) növénytermesztéssel. A közös hobbi végül szenvedély lett, a páros éveken át kutatott, tanult és kísérletezett, hogy eljussanak oda, ahol most tartanak. Létrehozták a berendezést, amivel több száz növény nevelhető föld nélkül, kis helyen, gyakorlatilag bárhol.  

Télen-nyáron van termés

Miután több innovációs versenyen is elismerték őket, tavaly befektetők segítségével megalapították a cégüket és bevezették a berendezést a hazai ­piacra. Hamar éttermek kezdtek ér­dek­lődni a fejlesztés iránt, felgyorsultak az események, és a most 22 éves, biológusnak tanuló Gréta nemrégiben már Londonban tárgyalt, mint a Green Drops Farm ügyvezető igazgatója. Mindezt Debrecenben, mintegy mellékesen említi meg, miközben az üvegház felé tartunk, ahol az általuk létrehozott berendezések működnek. Az orkán erejű szélből belépni egy olyan icipici helyre, ahol rózsaszín fényben és melegben több száz zöld növény fejlődik, igazán üdítő élmény. A hidropóniás berendezés speciális, bioazonos tápoldatos vízzel segíti a saláták, fűszernövények és ehető virágok növekedését. A tervezésnél a dizájnra is figyeltek, könnyen el lehet képzelni a berendezést egy étteremben vagy koktélbárban, mint különleges dekoratív elemet.

Érkezésünkkor Rácz Sándor éppen a vízi tormákkal és a frissen érkezett borsóhajtásokkal bíbelődik. Büszke pillantásokkal figyeli a lányát, aki megmutatja nekünk, hogyan vehetők ki a növények a kis tárolókból és helyezhetők át tetszés szerint ide vagy oda. Néha halk zúgással elindul a szivattyú is, ami vízzel látja el az élővilágot. Vannak itt olyan, különleges növények, amik egyébként csak külföldről, nagyon borsos áron szerezhetők be, de egy debreceni étterem már magának termeszti az üvegházban. „Még Srí Lankáról is rendeltünk magokat speciális, koktéloknál használt ehető virágokhoz. Az étteremnek most már nem kell költeni ezek importjára, így környezettudatosabbak is lehetnek, miközben spórolnak is. De vízi tormát is csak mi termesztünk az országban” – meséli Rácz Sándor.

Novembertől márciusig speciális, alacsony energiafelhasználású lámpákat használnak, és a víz keringetése is időzített, így nem fogyasztanak túl sok áramot. A három berendezésben 360 növénynek van hely, de az asztalokon is több száz, nemrég elvetett palántát látni. Ezeket is föld nélkül, a víz keringetésével nevelik. Gréta szerint a szabadföldi növénytermesztéshez képest 95 százalékos a vízmegtakarításuk, mivel mindig ugyanaz a 90 liter víz kering a tartályokban, amit 3 havonta kell cserélni.

Apa és lánya egy olyan növényter­mesztési rendszert szeretett volna létrehozni, ami bárki számára és bárhol lehetőséget biztosít a kertészkedésre, a vegyszermentes, tápanyagban gazdag növények termesztésére. A segítségével akár egy panel erkélyén is nevelhetünk salátát, borsót, epret. Az ötlet már egy óvodának is megtetszett, hamarosan oda is felállítanak egy rendszert, hogy a gyerekek saját termesztésű, egészséges salátákat, zöldségeket, gyümölcsöket ehessenek, és ismerkedhessenek az gazdálkodással, növénytermesztéssel.  

Sikertörténet

„Tizennégy évesen meg sem fordult a fejemben, hogy ebből nekünk valaha vállalkozásunk lesz apával, de tetszett a kísérletezés. Aztán, mikor 2014-ben, 17 évesen jelentkeztem a Magyar Innovációs Szövetség pályázatára egy akvapóniás rendszerrel, felgyorsultak az események, országos másodikak lettünk és eljutottam Svájcba és Brüsszelbe is. Aztán egyre többet kutattunk és fejlesztettünk, mentorprogramokon és versenyeken vettünk részt, míg végül 2018-ban elindulhatott a startup” – meséli Gréta, akinek a munka és az egyetem miatt nagyon alaposan megtervezett időbeosztása van, amihez igyekszik tartani magát.

Édesapja jelenleg a debreceni biotechnológiai üzem műszaki osztályán dolgozik mint elektrikus, de reméli, idővel a szenvedélye lesz a főállása is. Egy nagyobb berendezés ára éttermek, szállodák számára egyébként 200 és 400 ezer forint között mozog attól függően, hogy mennyi növényt szeretne valaki termeszteni, a megtérülési idő pedig 2-3 év. Azok a lakossági felhasználók, akik nem akarnak ennyit költeni, akár soronként is felépíthetik a rendszert, így sokkal kedvezőbb az ár.

A berendezés nem csak a hobbikertészek számára lehet hasznos. A klímaváltozás, a talajpusztulás számos nehézség elé állítja a gazdákat is. „A célunk, hogy megreformáljuk a hazai mezőgazdaságot. A berendezéssel akár 30 százalékkal hatékonyabb lehet a növénytermesz­tés. Vannak, akik úgy gondolják, csak a földben termesztett növények lehetnek finomak, tápanyagban gazdagok, de ez valójában a talaj minőségétől függ. Az akvapóniás vagy hidropóniás rendszerekben sem mindegy, hogy milyen és mennyi tápanyagot kapnak a növények” – tudjuk meg Sándortól.

Elbutítjuk a gyerekeket isA több zöldség-, gyümölcs- és kevesebb húsfogyasztás nem csak a környezetnek, de az egészségünknek is fontos volna. Magyarországon a legalacsonyabbak között van a mindennapi zöldségfogyasztás aránya az unióban. Pedig a húsfogyasztás messze nem olyan egészséges, mint azt sokan hiszik. Az Egészségügyi Világszervezet szerint például ma Európában 75 százalékkal több húst és tejterméket fogyasztunk, mint ami a saját egészségünk szempontjából jó lenne. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint ráadásul a nagyüzemi állattenyésztésnek akkora az üvegházhatású kibocsátása, mint a teljes közlekedési szektoré. Vagyis: az összes autó, hajó, repülő és vonat annyi káros anyagot juttat a levegőbe, mint amennyit a nagyüzemi állattartás egymaga. A táplálkozásunknak tehát igen nagy szerepe van abban, hogy milyen jövő vár ránk. Arról, hogy milyen károkat okozhat a bolygónak, ha nem állunk át egy környezettudatosabb gazdálkodási módszerre, Rodics Katalint kutató-biológust, címzetes egyetemi docenst, a Greenpeace aktivistáját is megkérdeztük. Szerinte az utóbbi években sorozatban jelennek meg az ENSZ-testületek és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet tanulmányai arról, hogy egyetlen járható út az emberiség számára, ha átáll az ökológiai gazdálkodásra. „Legalább a gyerekeknek ökológiai gazdálkodásból származó zöldséget és gyümölcsöt kellene kapnia. Egy európai tanulmány szerint ugyanis 30 százalékkal csökken azoknak a gyerekeknek az IQ-ja, akik szervezetében kimutatják azokat a növényvédő szereket, amik az ipari termelésből származó zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak. Legalább a közétkeztetésben figyelni kellene arra, hogy ökogazdaságból származó alapanyagokat használjanak” – hívja fel a figyelmet Rodics Katalin. Ez egyébként könnyebb lenne, ha nem 27 százalékos áfája lenne a közétkeztetésnek és a bioterméknek, miközben az éttermek csak 5 százalékot fizetnek. Itthon a talaj is kedvezne az ökológiai gazdálkodásnak, ízletes zöldséget és gyümölcsöt tudnánk termelni, mégis óriási területeken csak kukorica, repce, napraforgó terem, mert ezt tudják biztonságosan és jól eladni. Rodics Katalin szerint az ország egyre szárazabb, éppen ezért figyelni kellene a vízkészletre is. Természetes tározókat kellene kialakítani, ahová ki lehet engedni áradáskor a folyók vizét, és amit aztán öntözésre tudnak használni. „Minden gazdasági és politikai döntést alá kellene rendelni annak, hogy a klíma- és az ezzel párhuzamosan zajló ökológiai katasztrófát elkerüljük! Egymillió faj a Földön már most a közvetlen kihalás szélén áll, a következő 10 évben ezek el fognak tűnni, ha mi nem változtatunk” – tárja elénk a jövőt. A politika azonban még most is felülbírálja a tudományos eredményeket, a kormányoknak gyakran csak az fontos, hogy gazdasági növekedést produkáljanak, ezért nem a zöld utat választják, mert az csökkentheti ezt a növekedést. Kérdés, hogy ezt meddig tehetik meg következmények nélkül?

Bevándorlás, Soros, liberalizmus, genderelméletek – nem elég ennyi fenyegető veszély, még itt ez a fránya koronavírus is. Bár óvatosnak lenni többnyire kifizetődő, állandó félelemben tartva az ember nem tudja kitenni a határköveket hasznos óvatoskodás és a kártékony pánik közé.