Ungváry: „Soha nem gondoltam volna”

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:18

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Ennyire részletesen és pontosan még semmilyen háborút nem dokumentáltak a magyar hadtörténetben – jelentette ki Budapest ostromáról Ungváry Krisztián történész.
A megnyíló orosz levéltáraknak köszönhetően például majdnem minden jelentősebb budapesti utcáról és épületről fellelhető egy vagy több korabeli fotó, amit a Vörös Hadsereg készített. Hatalmas gyűjteményről van szó. Bár a szovjet katonai iratok teljes körűen máig nem megismerhetők, ahogyan a magyar hadsereg egységeitől elvitt papírok sem, a kutatók így is a bőség zavarával küzdenek. A Pamjaty Naroda című honlap 2015 óta folyamatosan közli a dokumentumokat, és távolról sem csak azokat, amelyek jó fényt vetnek a szovjet csapatokra. Az anyag korlátozás nélkül kutatható és felhasználható. Ungváry Krisztián soha nem gondolta volna korábban, hogy egyszer majd azt mondja: bárcsak minden ország ilyen szabadon hozzáférhetővé tenné az iratait. Ez óriási dolog – hangsúlyozta. Hetvenöt évvel ezelőtt, február 13-án ért véget Budapest ostroma. A fővárosi levéltárban abból az alkalomból tartottak tájékoztatót, hogy az intézmény honlapjára felkerült 43 irat és térkép, amit idehaza eddig még nem publikáltak. A jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott dokumentumokat Meruk József újságíró, kutató és Ungváry Krisztián válogatta. Meruk József felidézte, hogy annak idején a szovjet propaganda a németeket tette felelőssé a fehér zászlóval érkező parlamenter, Osztapenko kapitány haláláért. (A magyar köznyelvben helytelenül honosodott meg az Osztyapenko változat.) A valóságban azonban nem orvul lelőtték, hanem aknaszilánktól vesztette életét – ezzel pedig a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoksága azonnal tisztában volt. A katonai iratokban többféle kifejezés olvasható az ostromról, de a „felszabadítás” egyszer sem szerepel – jegyezte meg Meruk József, aki beszélt arról is, hogy az oroszok körében Budapest „hihetetlenül pozitív csengésű” szó. Az egyik közzétett dokumentum a 3. Ukrán Frontnál történt súlyos rendbontásokkal foglalkozik: a „győzedelmes tettek nem fedhetik el a fegyelem bomlásának elemeit egyes sorállományú, altiszti és tiszti állományú személyek esetében. E jelenségek nem kerülhetik el a figyelmünket, s nem hagyható, hogy azok tovább terebélyesedjenek.”
A katonai parancsnokság határozata megállapította, hogy két hónap leforgása alatt – a nem végleges adatok szerint – a front csapatainál 21 gyilkosság történt: 13 ittasság miatt, 2 „huliganizmus közepette”, kétszer a hatáskör túllépésével, továbbá 4 terrorcselekmény is előfordult. A terrorcselekmények pontos mibenlétére nem derült fény, ám az adatokból kitűnik, hogy a katonák által elkövetett rendbontások kétharmada – idézzük a hivatalos szóhasználatot – „ittasság állapotában” következett be. Az ügyeket elemezve a parancsnokság arra jutott, hogy a szóban forgó esetek alakulataiktól „leszakadt” személyekkel történtek, akik „hosszú ideig kikerültek a közvetlen őket vezénylő elöljáróik látóteréből és befolyásuk alól”. Mindez pedig annak a következménye, hogy a tisztek gyakran hagyják felügyelet nélkül egységeiket. Kérdésünkre, hogy mi lepte meg leginkább az orosz levéltári anyagok vizsgálatakor, Ungváry Krisztián a Vörös Hadseregnél meglévő „totális információigényt” említette. A dokumentumokat azonban, ahogyan minden más esetben is, forráskritikának kell alávetni. További kutatásokra van szükség például annak kiderítésére, miért lehetnek komoly eltérések a hadsereg által átadott és a szovjet titkosszolgálat (NKVD) által átvett hadifoglyok számában.
Szerző

Orbán: Mi rossz listára vagyunk felírva

Publikálás dátuma
2020.02.13. 19:24

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Magyarország elsőként épített kerítést, ezért „mi vagyunk a főbűnösök” – jelentette ki a miniszterelnök.
Arra kell számítani, hogy egyre növekedni fog a migrációs nyomás a déli határon, egyre többen és egyre szervezettebben érkeznek, ahogy javul az időjárás – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Röszkén, ahol Peter Pellegrini szlovák kormányfővel megtekintette a határkerítést. A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint kiemelte: itt nemcsak a magyar, hanem a szlovák határt is védik. Ez nehéz munka, amit nehezen tudnánk elvégezni segítség és a szövetségeseink nélkül – fogalmazott, és megköszönte Szlovákia támogatását. Úgy vélte, amit a nemzetközi sajtó képeiből látni, nem fedi a valóságot, mivel 95 százalékban katonakorú férfiak érkeznek. Európában tilos ezt mondani, de ez egy „megszervezett invázió” – fogalmazott. Kifejtette: azért hívta ide szlovák kollégáját, mert az utóbbi időben megváltozott a helyzet, radikálisan megnőtt a tiltott határátlépések száma, idén több mint ötezer ilyen eset történt, és szervezett csoportok is érkeztek, nemcsak egyedi akciók voltak. Most százezer migráns szeretne bejutni Európába, ők a balkáni útvonalon vannak, és ha hagynák, bejutnának Magyarországra és Szlovákiába – közölte. Kiemelte: Magyarország hálás a szlovák kormánynak és miniszterelnöknek, mert mindig megkapta tőlük a szükséges segítséget, fontos munkát végeztek a szlovák rendőrök is. Most megerősítették a megállapodásukat, hogy ha ismét nő a nyomás a határon, számíthatnak Szlovákia segítségére – mondta, hozzátéve, erre a baráti együttműködésre lehet közös jövőt építeni. Kérdésre a kormányfő közölte: a határ nincs lezárva, ha valaki be akar lépni Magyarország területére, „bekopogtat“, elmondja, mit szeretne, jegyzőkönyvet vesznek fel, lefolytatnak egy eljárást. Aki ezt az utat választja, annak a tranzitzónában kell várnia a jogi eljárás végéig, addig kap ellátást, és kedvező elbírálás esetén beléphet, máskülönben el kell hagynia a zónát, amely Magyarország felé zárt, Szerbia felé pedig nyitott – magyarázta. Azt mondta, „ha mindenki így viselkedne, szép lenne az élet”, de a többség nem ezt teszi, hanem illegális utat választ. Az utóbbi időben csoportosan is megrohamozták a kerítést, idén először lőni is kellett a levegőbe – emlékeztetett. A miniszterelnök megjegyezte: aki illegálisan lép be, azt a rendőrök elkapják. Arról is beszélt, hogy jó az együttműködés Szerbiával, amely nehéz helyzetben van, de korrekt együttműködéssel, közösen kezelni tudják ezt. Orbán Viktor elmondta: a titkosszolgálat folyamatosan nyomon követi az eseményeket, látják, ahogy szervezik a migránsok mozgását, „ngo-nak nevezett félig embercsempész szervezetek” állnak mögöttük sok pénzzel és jelentős logisztikai képességekkel. A legtöbb konfliktus szervezett csoportokkal van – fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva közölte: Brüsszelből kerítésre egy fillért sem adnak nekünk, mert „mi rossz listára vagyunk felírva”. Magyarország elsőként épített kerítést, ezért „mi vagyunk a főbűnösök” – fogalmazott. Peter Pellegrini hangsúlyozta: ez a határszakasz a schengeni övezet déli határa is, ezért különösen fontos a védelme. Veszélyes lenne, ha itt áttörnének a migránsok, ez Szlovákiának is komoly gondot jelentene - mondta. Közölte: Szlovákia gondoskodik keleti határa védelméről Ukrajna felé, de a déli irány esetében Magyarország segítségére szorul. Az időjárás javulásával valóban egyre több migráns érkezik, Szlovákia területén is többet kapnak el, akiket embercsempészek hoztak – mutatott rá. Kiemelte: Szlovákia kész a továbbiakban is a megfelelő erővel segíteni a határvédelem fenntartását, hogy visszatartsák a migránsokat. A szlovák miniszterelnök kijelentette: a kétoldalú kapcsolatok minden területen barátiak, és a két ország a határvédelemben is partner.

Kocsis: meg kell erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését

Publikálás dátuma
2020.02.13. 18:28
Kocsis Máté, a Fidesz (b) és Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a frakci
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A frakcióvezető csütörtökön majdnem kimondta, hogy „családon belüli erőszak”, aztán „dörzsölt ügyvédek és a Soros-hálózat tagjainak” nevezte a TASZ és a Helsinki Bizottság jogvédőit. Harrach arról beszélt: a KDNP az Európai Néppárt tagja marad, amíg nem történik a pártcsaládban olyan irányváltás, amely már vállalhatatlan.
A Fidesz-KDNP támogatni fogja a feltételes szabadlábra bocsátás szigorítására és az állítólagos „börtönbiznisz” felszámolására vonatkozó igazságügyi minisztériumi előterjesztéseket, amelyek a tavaszi ülésszakban kerülnek majd az Országgyűlés elé – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonfüreden, a kormánypártok kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatón. A politikus a tervezett lépések részleteiről azt árulta el:
  • aki más életére tör, azt még jó magaviselet esetén se lehessen feltételesen szabadlábra bocsátani;
  • a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények (vélhetően a családon belüli erőszakot írta így körül Kocsis) esetében a feltételes szabadlábra bocsátás feltétele lesz a pártfogó felügyelet intézménye;
  • kezdeményezik továbbá a bírói joggyakorlat felülvizsgálatát a gyermekelhelyezésre, a szülői felügyeletre és kapcsolattartásra vonatkozóan; és
  • meg kell erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését.
„A cél az tehát, hogy a bűnelkövetők szigorú büntetést kapjanak, ez alól ne tudjanak kibújni”, a bajba jutottak, különösen a gyermekek, pedig minél szélesebb körű védelemben részesüljenek – foglalta össze Kocsis.
A frakcióvezető az állítólagos „börtönbiznisz” témájával, azaz a kétharmad törvényeit sértő börtönkörülmények miatt megítélt kártérítésekkel folytatta. Az alkalmat megragadva a „bizniszre ráépültek a dörzsölt ügyvédek és a Soros-hálózat tagjainak” nevezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság jogvédőit. A Helsinkit korábban már nemzeti konzultációban is nevezték a „Soros-terv” végrehajtójának – ezután a Kúria kimondta, hogy a kormány hazudott. Jogvédők arra is felhívták már a figyelmet, hogy munkájukért egy fillért sem kapnak a rászorulóktól, így például Orbán Viktort is ingyen védte 2007-ben a TASZ. Kocsis tehát nyilvánvalóan nem róluk beszélt, amikor kijelentette: a 2017-2019 közötti 8,6 milliárdnyi kifizetések 61 százaléka ügyvédi számlákra érkezett, az ügyvédek pedig 15-40 százalékos sikerdíjjal dolgoznak.
Kocsis ezután megnevezte Magyar Györgyöt, „aki a balliberális ellenzék egyik ikonikus alakja” és Karsai Dánielt, a Helsinki bizottság és a TASZ ügyvédjét, mintha ők kapták volna ezeket a pénzeket.

Röviden aztán azt is közölte a frakcióvezető: a balatonfüredi frakcióülésen felszólalt Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök, majd tájékoztatást adott a képviselőknek mások mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a koronavírus témájában, Varga Judit igazságügyi miniszter az igazságügyi törvénycsomagról, Gyopáros Alpár kormánybiztos a Magyar falu programról, Horváth László miniszterelnöki megbízott pedig a gyöngyöspatai iskolaügyről.

A KDNP helyesel

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kereszténydemokratáknak fontos témák közül a tájékoztatón kiemelte a „teremtésvédelmet”, amely szavai szerint magában foglalja a klíma-, a természet- és a környezetvédelmet, valamint a fenntartható fejlődést. Szerinte „a probléma” keletkezése és megoldása is egyértelműen az emberben kereshető. A feltételes szabadságra bocsátás kérdésében Harrach Péter azt mondta: nem helyes, ha a társadalmi normák megszegését enyhe ítéletekkel erősítik meg. A KDNP frakcióvezetője támogatásukról biztosította a szakképzés átalakítását, az egészségügyi béremeléseket és felújításokat, valamint a nemzetközi humanitárius akciókat szervező államtitkárság munkáját. Azt is közölte, hogy a kisebbik kormánypárt mindaddig marad az Európai Néppárt tagja, amíg nem történik a pártcsaládban olyan irányváltás, amely már vállalhatatlan.
A sajtótájékoztatón a kérdések között felmerült az is, hogy szerdán egy ismeretlen rálőtt a DK újbudai irodájára. Kocsis Máté azt mondta: az erőszak minden formáját elutasítják, és elvárják a hatóságoktól, hogy vizsgálják ki az ügyet. Megjegyezte, „nekünk fix alibink van”, a kormánypártok ugyanis Balatonfüreden üléseztek.