Bár az új, módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) egyik célkitűzése volt, hogy a matematikát és a természettudományokat életközelibbé, s ezáltal befogadhatóbbá, népszerűbbé tegye a diákok számára, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint az a néhány, haladó szelleműnek is nevezhető elképzelés, amelyek ebbe az irányba mutatnának, legfeljebb csak az alapelvek szintjén érvényesülhetnek.
– A 2012-es NAT-hoz képest nincs lényegi változás a matematika területén. Az alaptanterv továbbra is tananyagcentrikus, nem a logikus gondolkodásra helyezi a hangsúlyt – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik harminc éven keresztül tanított matematikát, földrajzot és informatikát, az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett. Véleménye szerint, noha történtek belső átcsoportosítások, például az általános iskolában egy-egy részterület (mint a százalékszámítás vagy az absztrakt algebrai feladatok) a felsőbb évfolyamokba kerültek, az előírt tananyagmennyiséget heti 3-4 órában továbbra is nehéz teljesíteni.
Hasonlóan vélekedett Pilz Olivér matematika-fizika-biológia szakos tanár, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke is. A matematikaoktatás reformját ő sem olvassa ki az új NAT-ból. A digitáliseszköz-használat ugyan hangsúlyosabb célként jelenik meg (gimnázium végére például dinamikus geometriai és grafikus szoftverek magabiztos használatát is elvárnák a diákoktól), ám Pilz szerint jó, ha arra van idő, hogy előbb körzővel, vonalzóval megtanítsák a gyerekeket szerkeszteni. Úgy véli, a modernebb elképzeléseknek teljesen ellentmondanak a NAT tananyagot részletező fejezetei. Hozzátette: a természettudományok legnagyobb vesztese a fizika, amit három helyett két évig tanulhatnak majd a diákok középiskolában – miközben a tananyagmennyiség ugyanakkora maradt.
– Az a baj, hogy sokan még mindig azt gondolják, hogy a matematika különböző feladatok megoldását jelenti. A problémamegoldás, a tudáskonstrukció fejlesztése, vagyis az, hogy a diák saját maga építse fel a tudását, nem jelenik meg a NAT-ban – erről Nahalka István oktatáskutató beszélt a Népszavának. Szerinte az elavult tanulásszemlélet az alaptanterv teljes természettudományi részére jellemző. Bár vannak pozitívumok, mint a fenntarthatóság, egészség, a hétköznapi természettudomány vagy a technika szerepének hangsúlyozása, a „tananyagtúltengés” ezen a területen sem teszi lehetővé korszerű módszerek alkalmazását. Az oktatáskutató szerint probléma az is, hogy 1-2. osztályban nincs természettudományos tantárgy.
A fizika, biológia, kémia összevont oktatására is lehetőséget adna az új NAT egy integrált természettudományos tantárgy keretében. A diákok választhatnak majd, hogy ebben a formában akarják-e tanulni a természettudományokat. Nahalka István ezt merész, ám alapvetően pozitív lépésnek tartja. Ugyanakkor rámutatott: erre a feladatra jelenleg nincsnek képesített pedagógusok, taneszközök, oktatási programok, helyi tantervi minták. A feltételek megteremtése, kipróbálása, értékelése a kutató szerint minimum öt évet igényelne – beleértve a pedagógusképzést és továbbképzést is. A helyzetet nehezíti, hogy természettudományos szaktanárokból egyre nagyobb hiány van.
