Előfizetés

Nemzeti konzultáció – „Ez egy Finkelstein-béta verzió”

Danó Anna Kósa András
Publikálás dátuma
2020.02.14. 06:35

Fotó: Soós Lajos / MTI
A most meghirdetett újabb konzultáció témái világosan jelzik a Fidesz radikalizálódását – állítja a politikai elemző.
Márciustól indítja el újabb nemzeti konzultációját a kormány, várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján. A lakosságnak körülbelül négy hete lesz arra, hogy a válaszokat visszaküldje. A kérdéssort az interneten is elérhetővé teszik. Az újabb nemzeti konzultációt a miniszter azzal magyarázta, hogy ugyan a kormánynak világos válasza van az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat generáló ügyekben, de annak nemzetközi és hazai képviseletéhez társadalmi felhatalmazásra van szüksége. A konkrét kérdéseket a sajtó hiába firtatta, a miniszter szerint ugyanis a kormány egyelőre csak a konzultáció témaköreiről döntött. Néhány példát azért mondott: szerinte a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Vagy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. A nem megfelelő börtönállapotok miatt megítélt kártérítésekről azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők. Szerinte viszont nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi 8 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy 3 vagy 4 négyzetméternyi hely jut-e egy fogvatartottnak. Gulyás Gergely szerint a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt. A válaszok függvényében még a tavaszi ülésszak alatt megszülethetnek a szükséges törvénymódosítások. – Ez a mostani nemzeti konzultáció is bizonyítja, hogy mennyire nélkülözi a Fidesz kommunikációs és politikai eszköztára az innovációt – mondta a Népszavának Krekó Péter. A Political Capital vezetője – a Fidesz néhai kampánytanácsadójára utalva – azt mondta: amit most látunk a párttól, „az a régi jó finkelsteini recept, bár inkább annak egy Finkelstein-béta verziója, vagyis a népszerűségvesztésre reagálva kezdődik a népszerű ellenségek keresése és ezek támadása”. Az elemző ugyanakkor csodálkozna, ha mostani, sokadik konzultáció hatása ugyanaz lenne, mint a kezdetekben. – Meglepne, ha a legelkötelezettebb fideszeseken túl bárkit megmozgatna. Összességében kínos ötlettelenséget sugall az egész – mondta Krekó Péter. A konzultáció témái ugyanakkor jól jelzik a Fidesz radikalizálódását: kormányon lévő pártok ritkán szoktak jogerős bírósági ítéletek ellen uszítani és ilyen nyíltan egy kisebbség ellen hangulatot kelteni. - Ez a legveszélyesebb eleme a mostani akciónak, mindenféle önbíráskodó csoportok, Gárda-utódszervezetek narratíváját erősíti. Az államszervezet működésére is komoly negatív hatása lehet, ez a Fidesz eddigi egyik legfelelőtlenebb lépése – mondta Krekó Péter a Népszavának.

Milliárdok Fidesz-kampányra

2010. szeptember: konzultáció a nyugdíjakról. Költség: 220-230 millió forint. 2011. február: konzultáció az alaptörvényről. Költség: 750-800 millió forint. 2011. május: Szociális konzultáció. Költség: 750-800 millió forint. 2012. szeptember: Gazdasági konzultáció. Költség: 979 millió forint. 2015. május: A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló konzultáció. Költség: 1,2 milliárd forint. 2016. október: Kvótanépszavazás. Költség: 5 milliárd forint. 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultáció. Költség: 949 millió forint. 2017. október: Konzultáció a „Soros-tervről”. Költség: 1-1,2 milliárd forint.

Hitelbe hajszolt főváros: kész a büdzsé tervezete

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.14. 06:00

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, és 2023-ig lehívná a 99 milliárdos hitelkeret megmaradt részét.
A korábbiaktól eltérően a fővárosi képviselők ma éppen akkor kapják kézhez a 2020-as költségvetés-tervezetét, amikor az érdeklődő budapestiek számára is elérhetővé válik az önkormányzat honlapján. Az is eltér az előző évektől, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a költségvetési bizottság mellett a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalja a tervezetet. – Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába – mondta lapunknak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a büdzséért felelős terület vezetője. Kitért arra is: olyan szűkre szabták Budapest mozgásterét, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot. Csak összehasonlításul: a Tarlós-korszakban 2015 és 2019 között 113 milliárd hitelt vett fel a város saját szabad források híják beruházásokra, például a 3-as metró. 2020-ban Működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. A költségvetés kiadási fő összege így 415 milliárd forint, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt. A város működtetése csaknem 18 milliárddal kerül többe ebben az évben. Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint.
A tavalyi költségvetésben a bevételi oldal biztosítására szerepelt egy 52 milliárd forintos kereskedelmi banki hitel. Hitelt azonban csak kormányzati jóváhagyással vehet fel önkormányzat. A főváros azonban nem kapott erre engedélyt, igaz nem is kért – idézte fel Kiss Ambrus, és a történteket azzal magyarázta: –  A beruházások csúszása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, a támogatási szerződések késlekedése miatt végül nem volt szükség erre. Ha jogilag nem is, politikai értelemben mindenképpen fedezet nélküli kötelezettségvállalásról beszélhetünk, hiszen úgy ígértek beruházásokat a budapestieknek, hogy arra nem volt pénz és a városvezetés korántsem lehetett biztos benne, hogy a kormánytól megkapja a hozzájárulást. A tarlósi költségvetés végig ebben a szellemben készült: beírunk valamit, azután majd lesz valami. Ezzel szemben Kiss Ambrus állította, Karácsony Gergely kabinetje nem ígérget fedezet nélkül és kereskedelmi hitelt sem vesz fel. A források szűkössége miatt azonban igen aprócska a mozgástér. Olyannyira, hogy Kiss Ambrus úgy fogalmazott: az a baj, hogy most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség. A szükséglet elvű költségvetéshez évente 85-86 milliárd forinttal többre lenne szükség megvalósult fejlesztések kapcsán. 2014 és 2018 között ez az összeg évi átlagban 31 milliárd forint volt. Ennek jelentős része hitelből. Saját bevételek nélkül a városvezetés nem tehet mást, minthogy „kihangosítja” az erről szóló vitát. A főváros ugyanakkor nem tud és nem is akar beszállni abba a versenybe, hogy ki tud több pénzt önteni betonba és vasba, mi az emberekre, a szolgáltatások minőségének javítására összpontosítunk – összegezte az új városvezetés költségvetési filozófiáját Kiss Ambrus. A fővárosnak egy hitelfelvételi lehetősége van: az EIB 99 milliárd forintos keretösszege, amelyet a kormány már korábban jóváhagyott. Ebből az előző városvezetés közel 40 milliárdot hívott le. A Karácsony-kabinet 2023 végéig teljes egészében lehívná a megmaradt összeget. 2020-ban 28,3 milliárd forintot terveztek be. A kölcsönből megvalósuló projekteket 2023 végéig le kell zárni. Jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok a felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem terveztek be saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére. A főváros jelenlegi hitelállománya 113 milliárd forint. Kereskedelmi hitelt egyáltalán nem vesznek fel, mivel nem akarják a kormány döntésének kiszolgáltatni Budapestet. A 2023-ig terjedő időszak legfontosabb projektje az M3-as metróvonal korszerűsítésének befejezése lesz az aluljáró szintek felújításával és akadálymentesítésével, amely korábbi becslések alapján mintegy 17 milliárdba kerül. A másik nagy beruházás a Lánchíd felújítása, amelyre 23,4 milliárdot terveztek be, ez nem több, mint a korábbi összeg, de szükség esetén a tartalékból is átcsoportosítható ide némi pénz. A költségvetésbe nem tervezték be a kormány buszvásárlásra ígért 3,2 milliárdos támogatását, mivel erről egyelőre nincs szerződés.
Az általános főpolgármester-helyettes úgy vélte, súlyos csapás lenne a főváros költségvetésére az iparűzési adó mértékének belengetett csökkentése, az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírása, illetve az év végi adófeltöltési kötelezettség eltörlése. Konzervatív becslés szerint ennek a megszorításnak az egyszeri hatása mintegy 40 milliárdos, majd évente 18-20 milliárdos veszteség. Csakhogy viszonyításul: ez az összes BKV dolgozó 6,5 havi bére. A források szűkössége miatt látványos nagy beruházások helyett az esélyteremtő város képét kezdik el kialakítani. Idén bevezetik az évi egyszeri 20 ezer forintos rezsitámogatást, amelyet a leghátrányosabb helyzetű 20 ezer család kap meg. A támogatást a Hálózat Alapítványon keresztül fizetik ki oly módon, hogy jóváírják a rezsiben. Külön juttatást adnának a közfoglalkoztatottaknak. Ennek összegét és formáját még nem találták ki, de bizonyosan nem jelent majd nagy kiadást, hiszen alig százan vannak Budapesten. Január elsejétől ingyen BKV-bérletet kapnak a regisztrált munkanélküliek, álláskeresőket segítő iroda nyílik a Városházán és igyekeznek ledolgozni valamicskét az intézményekben dolgozók elmúlt években felhalmozódott bérhátrányán. A fővárosért évek óta dolgozó munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak részére 2020-ban bevezetik a „Budapest pótlékot”, mely elismeri a város érdekében, a város lakóiért végzett munkát és kompenzálja az alacsony keresetűek jövedelmét.

A budapestiek is döntenek

Ez a költségvetés a részvételiségről is szól – emelte ki a főpolgármester-helyettes. Egyrészt megteremtették a szervezeti feltételeit a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács megalakításával, amelynek első munkaértekezlete nem véletlenül a költségvetést vitatja meg. Elindul a részvételi költségvetés-tervezés, a budapestiek évente 1 milliárd forintról dönthetik el, hogy milyen beruházásokra, felújításokra költse a város. SZ. A. A.

Gyárfás: Tasnádi, Portik és az orosz-ukrán maffia is zsarolni próbált

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tasnádi Péter, Portik Tamás és az orosz-ukrán maffia is próbálta zsarolni a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban – állította Gyárfás Tamás sportvezető, médiavállalkozó, az ügy elsőrendű vádlottja a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki már az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg – az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást – és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Jozef Rohácot. A Portik Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében elrendelt perújítást egyesítették a Gyárfás Tamás elleni eljárással, így ők már vádlott-társak. Gyárfás Tamást az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja mint felbujtót. Ő ugyanakkor tagadja bűnösségét, amiről részletesen, több órán át beszélt az előző, keddi tárgyaláson is. Mint mondta, a vitáit mindig nyíltan, érvekkel rendezte, sohasem erőszakkal. Csütörtökön
Gyárfás Tamás először a súlyos bűncselekmények miatt az elmúlt évtizedekben többször jogerősen elítélt Tasnádi Péterről beszélt.

Tasnádi Péter néhány éve terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra, azt állítva, hogy felbérelte őt Fenyő János megölésére, erre kapott is tőle pénzt, de a gyilkossághoz nincs köze. Csütörtökön Gyárfás Tamás azt emelte ki, hogy Tasnádi Péter vallomásai következetlenek, ellentmondásosak, a képtelenségei miatt összeomlik a vádirat. A vádirat abszurditását mutatja – állította – a „kettőt fizet egyet kap” koncepciója is, az, hogy ő Tasnádi Pétert és Portik Tamást is felbérelte volna ugyanarra a gyilkosságra. Gyárfás Tamás kifejtette: bár Portik Tamás titokban többórányi hangfelvételt készített kettejük beszélgetéseiről, azokon soha nem hangzik el a vádban szereplő megbízás Fenyő János megölésére, mert ilyen megbízás nem is volt soha. A beszélgetéseken Portik Tamás próbálta őt provokálni – közölte. Egyre azt bizonygatta, hogy mit tett érte, elmondta, ezért mit kér cserébe: rendőri, ügyészségi, politikai kapcsolatokat, ahol információit hasznosíthatja és így biztosíthat magának büntetlenséget, nyugodt életet. Nem tudja, hogy Portik Tamás fellépett-e Fenyő János ellen, csak az biztos, hogy ő erre nem adott megbízást – hangsúlyozta az elsőrendű vádlott. Megjegyezte azt is: a felvételek manipuláltak, vágottak, az 515 percnyi hanganyag legkevesebb 3551 helyen rosszul érthető. Portik Tamás is mondta az előző tárgyaláson, hogy manipulált a felvétel – hívta fel a figyelmet –, csak azt nem mondta, hogy ki által. Ezek a felvételek tehát nem alkalmasak megalapozott következtetések levonására, és még ebben a formájukban is őt igazolják – állította az elsőrendű vádlott. Gyárfás Tamás felidézte: Fenyő János megölése után azt beszélték a városban, hogy ő vagy Princz Gábor bankelnök rendelte meg a gyilkosságot.
Ezek után Tasnádi Péter, Portik Tamás, de még az orosz-ukrán maffia is próbálta őt zsarolni.

Megjegyezte: Portik Tamás a Fenyő-gyilkosságról azt közölte vele, „lesz ember, aki azt mondja, hogy te voltál”. Gyárfás Tamás elmondta: nem gondolta volna, hogy Portik Tamás rögzítette a beszélgetéseiket, de miután egyszer lejátszott neki egy részletet, arra kérte, többé ne keresse.
A büntetőper várhatóan a jövő héten folytatódik, továbbra is Gyárfás Tamás meghallgatásával.

A vád szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfás Tamásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás Tamás, hogy megöleti riválisát. Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen vele. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és legfőképp a Portik Tamás és Gyárfás Tamás közötti, az előbbi által titokban rögzített hangfelvételekkel akarja bizonyítani a vádlott bűnösségét. Gyárfás Tamás ügyvédje még az előkészítő ülésen indítványozta a tanúkénti meghallgatását mások mellett Pintér Dezsőnek, a TV2 volt elnökének, Németh Péternek, a Népszava volt főszerkesztőjének, Pallagi Ferencnek, a Blikk volt főszerkesztőjének és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésznek, valamint kérte egyebek mellett a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül.