Robbant az árbomba, lépnie kell a MNB-nek

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:23

Fotó: Népszava
Januárban minden várakozást felülmúlva átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az árak, egyes élelmiszerek 15-20 százalékkal drágultak. Elemzők már a jegybank hitelességi válságáról beszélnek.
Visszatekerték az idő kerekét a boltokban, ugyanis januárban 4,7 százalékkal emelkedtek az árak, utoljára ilyen magasan inflációt 2012-ben mértek. Úgy tűnik az elmúlt hónapokban egyre kevésbé tudta a jegybank az inflációs folyamatokat kézben tartani: tavaly már éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, de decemberben négy százalékra ugrott a drágulás üteme. Ilyen előzmények után januárra az elemzők 4,3-4,4 százalékos 12 havi inflációt vártak, ezek után robbant a bomba, januárban az áremelkedés üteme 4,7 százalékra ugrott, ami minden bizonnyal európai rekordot jelent.  A januári drágulásért elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árai voltak a felelősek, de meglepő módon a postai szolgáltatások, a szerencsejáték és a lakbér is jelentősen drágult az előző év januárjához képest. Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak, de a sertéshús 27,6 százalékkal lett drágább, húsz százalék feletti árnövekedést mértek gyümölcsöknél, de tíz százalékot meghaladóan drágultak a felvágottak, valamint a zöldségfélék is.  Az üzemanyagok januárban 13 százalékkal drágultak – a jegybank számításai szerint csak ez önmagában 0,7 százalékkal emelte az inflációt. (Az elmúlt napokban a kútárak több lépésben jelentősen csökkentek, így februárban ezen a téren korrekció várható.) A szeszes italok, dohányáruk  ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. Vagyis épp a napi fogyasztási cikkek emelkednek az átlag felett, ezért érzékel a hétköznapi vásárló a bemondottnál jóval magasabb inflációt. Hiszen míg élelmiszereket napi rendszerességgel vásárolunk, addig ruházkodási cikket, vagy tartós fogyasztási termékeket jóval ritkábban, pedig ezek azok a termékcsoportok, amelyek lefelé húzzák az inflációs mutatót.  A jegybanktól független elemzők megosztottak. Suppan Gergely szerint számítani lehetett az infláció megugrására, és a vártnál szélesebb körben emelkedtek az árak, amely az inflációs nyomás erősödését jelzi. Ezért a Takarékbank elemzője felfelé módosítja az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését a korábbi 3,6 százalékról 3,9 százalékra. Ezzel szemben Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások hatása, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató – ezzel osztja a jegybank elemzőinek prognózisát. Tovább árnyalta a képet Németh Dávid: a K&H Bank elemzője szerint következő hónapokban lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme. Az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokra számít – emlékeztetett Németh Dávid. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét – mondta az elemző.  

Leggyorsabban dráguló termékek, szolgáltatások (éves változás, %)

Sertéshús 27,6 Friss hazai és déligyümölcs 21,9 Párizsi felvágott, kolbász 17,4 Friss zöldség 14,1 Hús-, halkészítmények 13,8 Járműüzemanyag 13,5 Szalonna 13 Járműalkatrész 12,9 Postai szolgáltatás 12,1 Ékszerek 11,9 Dohányáruk 11,3 Lakbér 10,3 Forrás: KSH 

Legnagyobb áresést produkáló termékek, szolgáltatások (éves változás, százalék)

Tankönyv -16,0 Televízió -11,2 Tartós kulturális cikkek -7,3 Utazás egyéb távolsági úti céllal -7,1 Kép-, hang- és adathordozó - 6,2 Használt személygépjármű - 5,7 Számítógép, fényképezőgép, telefonkészülék -5,1 Kávé (bolti) -4,3 Gyermek felsőruházat - 3,9 Női felsőruházat - 3,7 Csokoládé, kakaó - 3,3 Női lábbeli -3,1 Női ruházat -3,0 

Nyugdíjasoknak is fáj az infláció

Januárban a nyugdíjas infláció 4,6 százalék volt a KSH hivatalosa adatai szerint is, ezzel szemben az öregségi ellátások 2,8 százalékkal emelkedtek. A januári járadékemelést elvileg az  várható éves inflációhoz kellett volna igazítani, ami biztos hogy 2,8 százaléknál magasabb lesz az idén, így 2020 novemberében is kiegészítő emelésre lesz szükség. A jegybank hivatalos prognózisa szerint is 3,5 százalék lehet idén a drágulás üteme. 

A gyenge forint is felelős

Az inflációs adat hatalmas meglepetés volt még az drágulásért kizárólagosan felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is, ezt jelezte az is, hogy az adat nyilvánosságra hozatala után szűk körben Nagy Márton értékelte a folyamatokat. Az MNB alelnöke a Portfolio.hu tudósítása szerint elmondta, hogy a jegybank 4,6 százalékot várt januárra – bár ezt a számot sehol nem publikálták –, így számukra elvileg a 4,7 százalékos adat nem olyan nagy meglepetés. A jegybank kész minden eszközt bevetni az infláció ellen – jelentette ki Nagy Márton, amit a piac szóbeli intervencióként értékelt. Az MNB márciusig forintlikviditás szűkítésével próbálja erősíteni a forintot, így fékezné az inflációt, de komolyabb lépést csak a márciusi kamatdöntő ülésén ígérnek. A jegybank várakozásai szerint az infláció a következő hónapokban csökken: februárra 4,2 százalékos drágulást, márciusra pedig 3,7 százalékos pénzromlást várnak. Az év eleje óta a forint folyamatosan gyengül, szerdán a januári eleji 330 forintos szintről újabb történelmi mélypontra került, az eurót 340,37 forintos csúcsszinten jegyezték. Nagy Márton nyilatkozata jelentősen erősítette a forintot, az euró-forint jegyzése egészen 336,9 forintig esett. A jegybank alelnöke erős üzenete küldött a piac számára, ám ebbe a szavakba mindenki azt láthat bele, amit akar – nyilatkozta lapunknak Török Zoltán. Az Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanis azt sem szabad elfelejteni, hogy a jegybanki vezető azt is mondta, hogy akkor lépnek, ha lépni kell. Az elemző is osztja a jegybank azon véleményét, hogy az infláció márciusra visszatér a három százalékos szint közelébe. A kamatemelésről szólva Török úgy vélekedett, hogy a jegybank várhatóan az alapkamat emelése helyett, inkább a bankközi kamatokat hagyja majd emelkedni, hogy így érje el a kívánt monetáris szigorítást.  Nagy kérdés, hogy meddig tart ki a tegnap indult forinterősödés, és az mennyire lehet tartós. Az MNB időt akar nyerni márciusig, amikor az általa várt kedvezőbb inflációs adatok napvilágra kerülnek. Ám nem biztos, hogy jegybanknak lesz ideje márciusig: Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a vártnál lényegesen gyorsabban emelkedő infláció januárban kilépett a célsávból. A monetáris politika feladata az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamának stabilizálása, illetve erősítése, valamint az alap inflációs folyamatok visszafogása. Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé teszi-e a márciusi Inflációs jelentés megjelenésének bevárását, vagy sürgősebb beavatkozás szükséges – fejtette ki Regős Gábor. 

Szerző
Témák
infláció árak MNB
Frissítve: 2020.02.13. 21:12

Fogynak a cégek – A felszámolások száma megugrott, a végrehajtásoké visszaesett

Publikálás dátuma
2020.02.13. 17:58
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyre több céget törölnek, mint amennyit alapítanak – közli az Opten.
Januárban 2365 céget alapítottak – közli az Opten. Ez az előző év hasonló időszakához képest 8, decemberhez képest pedig 7 százalékos visszaesés. Az elmúlt évek ugyanakkor még enyhe növekedést mutattak. Ezt az ívet Pertics Richárd céginformációs szakértő szerint hosszú távon a januári adat nem töri meg. Ennél 31 százalékkal több, 3105 céget töröltek, ami magasabb a vártnál. Míg korábban a törlések és alapítások száma közelített, az Opten elemzője szerint a kiegyenlítődésre még várni kell. A felszámolási eljárás-indítások száma 466-ra ugrott, de Pertics Richárd ezt sem tartja hosszú távon irányadónak. A 4891 végrehajtás ugyanakkor kevesebb a tavalyi havi 6-7 ezernél, amit a szakértő biztatónak tart. Januárban a rendben működő cégek 10-12 százalékát törölték vagy alapították. Az arány ennél jóval magasabb Budapesten, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a legkedvezőbb képet a Győr-Moson-Sopron, Vas és Hajdú-Bihar megyei adatok tükrözik.
Szerző
Témák
cég Opten

Szijjártó: átfogó együttműködés indul Ruandával

Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:55

Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
Baromfitenyésztésben, határvédelmi eszközök szállításában és okmányok, útlevek gyártásában is lehetőséget kapnak magyar gazdasági szereplők.
Átfogó stratégiai fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Vincent Biruta, a Ruandai Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere csütörtökön Budapesten. A magyar miniszter a dokumentumok aláírását követően tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás eredményeként helyi életminőséget javító fejlesztések valósulhatnak meg Ruandában, amelyek csökkenthetik az ott élők elvándorlását, másrészt a miniszter szerint ezek magyar vállalkozásoknak teremtenek pénzügyi és gazdasági lehetőségeket. Szijjártó Péter kifejtette, hogy
egy 50 millió dolláros - 15,5 milliárd forintnyi - kötött segélyhitelkeret jön létre, amelyből magyar cégek valósíthatnak meg beruházásokat az afrikai országban.

Példaként említette, hogy magyar-ruandai együttműködéssel jön létre egy baromfitenyésztéssel foglalkozó vállalkozás, emellett határvédelmi technológiák és eszközök szállításában, valamint személyazonosító okmányok, útlevek gyártásában is lehetőséget kapnak magyar gazdasági szereplők. A miniszter felidézte, hogy
az Európai Unió a közelmúltban fogadta el új Afrika-stratégiáját

A tagállamok között egyetértés volt abban, hogy Afrika "a jövő kontinense", ugyanakkor amennyiben nem történik megfelelő mennyiségű beruházás és fejlesztés, akkor abból globális kihívások adódhatnak.
Vincent Biruta elmondta, Ruanda mindent megtesz, hogy jó befektetési környezetet hozzon létre a külföldi vállalkozásoknak, ezen igyekezetét pedig az is mutatja, hogy a Világbank kimutatása alapján az üzletmenetek gördülékenysége szempontjából második helyen állnak az afrikai országok között. A ruandai külügyminiszter örömét fejezte ki, amiért személyesen is találkozhatott az országában befektetni kívánó magyar cégek képviselőivel, továbbá köszönetet mondott a Magyarország által felajánlott ösztöndíjakért is. Hangsúlyozta, az afrikai kontinensnek nem segélyekre, hanem a beruházások és a kereskedelem ösztönzésére van szüksége a fejlődéséhez.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Vincent Biruta, a Ruandai Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere kezet fognak, miután átfogó stratégiai fejlesztési együttműködési megállapodást írtak alá
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Frissítve: 2020.02.13. 16:30