Már fizetik az egészségügy kisebb, 100 millió alatti adósságait

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gulyás Gergely nem cáfolta és nem is erősítette meg, hogy azt kérték volna a beszállítóktól, hogy engedjék el a kibocsátott számláik összegének 20 százalékát, de azt elmondta: ahol nem születik egyezség, ott peres eljárások is lehetnek.
Nem sikerült eloszlatnia Gulyás Gergelynek, a miniszterelnökséget vezető miniszternek a kormányinfón az egészségügyi reformról kiszivárgott bizonytalanságokat. Azt ugyan az Mfor kérdésére elismerte, hogy járt a kormány előtt az egészségügy átalakításáról szóló, a portfolio.hu által a hét elején megszellőztetett anyag, ám azt is hozzátette: a kabinetnek még nincs róla végleges álláspontja, azt visszaadták további finomításra.  Mint arról beszámoltunk, a portfolio.hu a hét elején arról írt, mintegy 70 milliárd forintból orvosolná egy az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült „reformterv” az egészségügyi intézmények pénzügyi gondjait. A kórházfenntartó fölé újabb hivatal kerülhet, amely a miniszter közvetlen útmutatásokkal irányítana. Az a kórházi vezető, aki nem képes két hónap alatt megszüntetni intézménye eladósodását, annak sorsáról a miniszter dönt. Megkérdeztük, hogy miként gondolják a tervezetben jelezett módon megszüntetni az eladósodást, ha az értékalapú finanszírozásról még nincsen döntés, és köztudomású, hogy a kórházi tartozásoknak a finanszírozás elégtelensége a legfontosabb oka. Gulyás Gergely erre lapunknak azt mondta: ilyen nincs a munkaanyagban, az adósságokról pedig a Pénzügyminisztérium tárgyal. Korábban az Mfor.hu kérdésére e témában még azt mondta: a reformlépések alkalmazása csak fokozatosan történhet, mert ahhoz a finanszírozási rendszert is át kell tekinteni. A kormány számításai szerint 55 milliárd forint többletet kíván az idei költségvetésből az eladósodás megakadályozása, és hogy ezt az összeget havi részletekben kaphatják meg az intézmények. (Azt nem sikerült megtudni, hogy miért éppen 55 milliárd, amikor még nem történt meg az ellátások költségelemzése.) A kórházi adósságrendezéssel kapcsolatban bejelentette: a 100 millió forint alatti, tavalyi adósságokat elkezdték-elkezdik kifizetni, a nagy hitelezőkkel viszont még nem fejeződtek a tárgyalások. Nem cáfolta és nem is erősítette meg, hogy azt kérték volna a beszállítóktól, hogy engedjék el a kibocsátott számláik összegének 20 százalékát, de azt elmondta: ahol nem születik egyezség, ott peres eljárások is lehetnek. 
Szerző
Frissítve: 2020.02.14. 06:20

Ungváry: „Soha nem gondoltam volna”

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:18

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Ennyire részletesen és pontosan még semmilyen háborút nem dokumentáltak a magyar hadtörténetben – jelentette ki Budapest ostromáról Ungváry Krisztián történész.
A megnyíló orosz levéltáraknak köszönhetően például majdnem minden jelentősebb budapesti utcáról és épületről fellelhető egy vagy több korabeli fotó, amit a Vörös Hadsereg készített. Hatalmas gyűjteményről van szó. Bár a szovjet katonai iratok teljes körűen máig nem megismerhetők, ahogyan a magyar hadsereg egységeitől elvitt papírok sem, a kutatók így is a bőség zavarával küzdenek. A Pamjaty Naroda című honlap 2015 óta folyamatosan közli a dokumentumokat, és távolról sem csak azokat, amelyek jó fényt vetnek a szovjet csapatokra. Az anyag korlátozás nélkül kutatható és felhasználható. Ungváry Krisztián soha nem gondolta volna korábban, hogy egyszer majd azt mondja: bárcsak minden ország ilyen szabadon hozzáférhetővé tenné az iratait. Ez óriási dolog – hangsúlyozta. Hetvenöt évvel ezelőtt, február 13-án ért véget Budapest ostroma. A fővárosi levéltárban abból az alkalomból tartottak tájékoztatót, hogy az intézmény honlapjára felkerült 43 irat és térkép, amit idehaza eddig még nem publikáltak. A jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott dokumentumokat Meruk József újságíró, kutató és Ungváry Krisztián válogatta. Meruk József felidézte, hogy annak idején a szovjet propaganda a németeket tette felelőssé a fehér zászlóval érkező parlamenter, Osztapenko kapitány haláláért. (A magyar köznyelvben helytelenül honosodott meg az Osztyapenko változat.) A valóságban azonban nem orvul lelőtték, hanem aknaszilánktól vesztette életét – ezzel pedig a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoksága azonnal tisztában volt. A katonai iratokban többféle kifejezés olvasható az ostromról, de a „felszabadítás” egyszer sem szerepel – jegyezte meg Meruk József, aki beszélt arról is, hogy az oroszok körében Budapest „hihetetlenül pozitív csengésű” szó. Az egyik közzétett dokumentum a 3. Ukrán Frontnál történt súlyos rendbontásokkal foglalkozik: a „győzedelmes tettek nem fedhetik el a fegyelem bomlásának elemeit egyes sorállományú, altiszti és tiszti állományú személyek esetében. E jelenségek nem kerülhetik el a figyelmünket, s nem hagyható, hogy azok tovább terebélyesedjenek.”
A katonai parancsnokság határozata megállapította, hogy két hónap leforgása alatt – a nem végleges adatok szerint – a front csapatainál 21 gyilkosság történt: 13 ittasság miatt, 2 „huliganizmus közepette”, kétszer a hatáskör túllépésével, továbbá 4 terrorcselekmény is előfordult. A terrorcselekmények pontos mibenlétére nem derült fény, ám az adatokból kitűnik, hogy a katonák által elkövetett rendbontások kétharmada – idézzük a hivatalos szóhasználatot – „ittasság állapotában” következett be. Az ügyeket elemezve a parancsnokság arra jutott, hogy a szóban forgó esetek alakulataiktól „leszakadt” személyekkel történtek, akik „hosszú ideig kikerültek a közvetlen őket vezénylő elöljáróik látóteréből és befolyásuk alól”. Mindez pedig annak a következménye, hogy a tisztek gyakran hagyják felügyelet nélkül egységeiket. Kérdésünkre, hogy mi lepte meg leginkább az orosz levéltári anyagok vizsgálatakor, Ungváry Krisztián a Vörös Hadseregnél meglévő „totális információigényt” említette. A dokumentumokat azonban, ahogyan minden más esetben is, forráskritikának kell alávetni. További kutatásokra van szükség például annak kiderítésére, miért lehetnek komoly eltérések a hadsereg által átadott és a szovjet titkosszolgálat (NKVD) által átvett hadifoglyok számában.
Szerző

Orbán: Mi rossz listára vagyunk felírva

Publikálás dátuma
2020.02.13. 19:24

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Magyarország elsőként épített kerítést, ezért „mi vagyunk a főbűnösök” – jelentette ki a miniszterelnök.
Arra kell számítani, hogy egyre növekedni fog a migrációs nyomás a déli határon, egyre többen és egyre szervezettebben érkeznek, ahogy javul az időjárás – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Röszkén, ahol Peter Pellegrini szlovák kormányfővel megtekintette a határkerítést. A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint kiemelte: itt nemcsak a magyar, hanem a szlovák határt is védik. Ez nehéz munka, amit nehezen tudnánk elvégezni segítség és a szövetségeseink nélkül – fogalmazott, és megköszönte Szlovákia támogatását. Úgy vélte, amit a nemzetközi sajtó képeiből látni, nem fedi a valóságot, mivel 95 százalékban katonakorú férfiak érkeznek. Európában tilos ezt mondani, de ez egy „megszervezett invázió” – fogalmazott. Kifejtette: azért hívta ide szlovák kollégáját, mert az utóbbi időben megváltozott a helyzet, radikálisan megnőtt a tiltott határátlépések száma, idén több mint ötezer ilyen eset történt, és szervezett csoportok is érkeztek, nemcsak egyedi akciók voltak. Most százezer migráns szeretne bejutni Európába, ők a balkáni útvonalon vannak, és ha hagynák, bejutnának Magyarországra és Szlovákiába – közölte. Kiemelte: Magyarország hálás a szlovák kormánynak és miniszterelnöknek, mert mindig megkapta tőlük a szükséges segítséget, fontos munkát végeztek a szlovák rendőrök is. Most megerősítették a megállapodásukat, hogy ha ismét nő a nyomás a határon, számíthatnak Szlovákia segítségére – mondta, hozzátéve, erre a baráti együttműködésre lehet közös jövőt építeni. Kérdésre a kormányfő közölte: a határ nincs lezárva, ha valaki be akar lépni Magyarország területére, „bekopogtat“, elmondja, mit szeretne, jegyzőkönyvet vesznek fel, lefolytatnak egy eljárást. Aki ezt az utat választja, annak a tranzitzónában kell várnia a jogi eljárás végéig, addig kap ellátást, és kedvező elbírálás esetén beléphet, máskülönben el kell hagynia a zónát, amely Magyarország felé zárt, Szerbia felé pedig nyitott – magyarázta. Azt mondta, „ha mindenki így viselkedne, szép lenne az élet”, de a többség nem ezt teszi, hanem illegális utat választ. Az utóbbi időben csoportosan is megrohamozták a kerítést, idén először lőni is kellett a levegőbe – emlékeztetett. A miniszterelnök megjegyezte: aki illegálisan lép be, azt a rendőrök elkapják. Arról is beszélt, hogy jó az együttműködés Szerbiával, amely nehéz helyzetben van, de korrekt együttműködéssel, közösen kezelni tudják ezt. Orbán Viktor elmondta: a titkosszolgálat folyamatosan nyomon követi az eseményeket, látják, ahogy szervezik a migránsok mozgását, „ngo-nak nevezett félig embercsempész szervezetek” állnak mögöttük sok pénzzel és jelentős logisztikai képességekkel. A legtöbb konfliktus szervezett csoportokkal van – fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva közölte: Brüsszelből kerítésre egy fillért sem adnak nekünk, mert „mi rossz listára vagyunk felírva”. Magyarország elsőként épített kerítést, ezért „mi vagyunk a főbűnösök” – fogalmazott. Peter Pellegrini hangsúlyozta: ez a határszakasz a schengeni övezet déli határa is, ezért különösen fontos a védelme. Veszélyes lenne, ha itt áttörnének a migránsok, ez Szlovákiának is komoly gondot jelentene - mondta. Közölte: Szlovákia gondoskodik keleti határa védelméről Ukrajna felé, de a déli irány esetében Magyarország segítségére szorul. Az időjárás javulásával valóban egyre több migráns érkezik, Szlovákia területén is többet kapnak el, akiket embercsempészek hoztak – mutatott rá. Kiemelte: Szlovákia kész a továbbiakban is a megfelelő erővel segíteni a határvédelem fenntartását, hogy visszatartsák a migránsokat. A szlovák miniszterelnök kijelentette: a kétoldalú kapcsolatok minden területen barátiak, és a két ország a határvédelemben is partner.