Európában a nemzeti konzervatívok helyi keretekben gondolkodnak, de azon vannak, hogy egységesen lépjenek fel a kontinensen, ám kérdéses, hogy mennyire tudják kívül tartani politikájuk kellemetlen elemeit és olyan programot felmutatni, amivel átvehetik az EU irányítását. A jobboldali populizmus napjainkban leginkább szitokszónak számít a nemzetközi sajtóban, olyan jellemzőkkel, mint a rasszizmus, antiszemitizmus, stb. E körök másfél hete összegyűltek Rómában, hogy előkészítsék a nacionalista mozgalmak szövetségét. Ami persze nem lesz könnyű, hiszen az együttműködő nacionalizmus ab ovo eléggé képtelenségnek tűnik. Ezek az erők tavaly éppen a megosztottság miatt szerepeltek le az EP-választáson. És a legutóbbi római tanácskozáson is felszínre kerültek az elválasztó tényezők.
Már az is nagy feladat volt, hogy mindenkit összetrombitáljanak. Salvini valamiképpen ki is húzta magát a részvétel alól. A legsokatmondóbb felszólalás Le Pen unokahúgához, illetve Orbán Viktorhoz fűződik. A magyar vezető az esemény igazi csillaga volt, hiszen már valóra váltotta a maga nacionalista konzervatív programját. Elveti a bevándorlást és a kulturális sokszínűséget. Nem kér a hagyományos jóléti államból.
Ha ez a szövetség bármikor is képes lesz átvenni az ellenőrzést Brüsszelben, akkor gazdasági döntéseket kell hoznia a szervezet jövője érdekében, de itt azért vannak ellentétek az érintett pártok között. A tanácskozás szervezője, az izraeli politológus, Yoram Hazony azonban változatlanul úgy gondolja, hogy ha nem működnek együtt, akkor vesztésre vannak ítélve sokkal nagyobb hatalmakkal szemben. Ám a tudósítás hozzáteszi: ha nem néznek szembe azzal, ami elválasztja őket, akkor a nemzeti konzervativizmus soha nem lesz több nagy érdeklődést kiváltó, de fura gondolatnál.
Belgiumban politikai vitát váltott ki, hogy Magyarországra készül a flamand miniszterelnök és találkozni fog Szijjártó Péterrel, valamint Orbán Viktorral is. Jan Jambon azzal igyekezett elvenni a támadások élét, hogy kijelentette: a tárgyalások során természetesen fel kívánja vetni a jogállam és a sajtószabadság kérdését. Ezzel együtt nem érti a felháborodást, mert mint mondta, annak semmi értelme, hogy Strasbourgban megállapítják: nincs előrelépés a 7-es paragrafus alapján, majd az ügyet nem hozzák szóba a kétoldalú tárgyalásokon. Ő azonban kíváncsi a magyar álláspontra, mármint, hogy mivel védekezik a másik fél.
A belga ellenzék azonban nincs meggyőződve arról, hogy tényleg ez vezérli. Ezért soron kívül azt javasolta a flamand parlamentben, hogy kötelezzék a kormányfőt, valóban hozza szóba a demokrácia helyzetét Orbánnál. Egy szocialista képviselő ezt azzal magyarázta, hogy nem mindennapos dolog olyasvalakivel leülni, aki a többi közt törvénytelenül egyetemeket zárat be, elhallgattatja a független sajtót, uniós pénzből a saját családjának a zsebét tömi ki és gerjeszti az antiszemitizmust.
Spiegel/Der Standard/Kurier/DPA
Orbán Viktor merev menekültpolitikát folytat, ennek megfelelően Magyarország tavaly már csupán öt tucat kérelmezőnek adott menedéket, illetve nyújtott más formában védelmet – jelentette a Népszava. Tavalyelőtt ez a szám még 367 volt. A magyar kormány a bezárkózás és az elriasztás politikáját folytatja. A folyamodványokat csak a két déli tranzitövezetben lehet előterjeszteni, de hogy oda bejusson valaki, arra általában hónapokat, illetve éveket kell várni. A múlt évben csupán 500 embernek sikerült. Az ország ellen szerződésszegési eljárás van folyamatban, mivel figyelmen kívül hagyta az unió négy éve hozott kvótahatározatát.
A korábbi, szabadságpárti (szélsőjobbos) osztrák belügyminiszter úgy gondolja, hogy Ausztriának követnie kell a magyar példát, ha hatékonyan meg akarja védeni határait, azaz kerítést kellene felállítania. Tavaly ugyan a korábbinál kevesebb menedékkérelmet terjesztettek elő, ám az összlakosságon belül nőtt a külföldiek aránya, emiatt Kickl attól fél, hogy az osztrákok szép lassan elvesztik identitásukat. Ennek megfelelően azt szorgalmazza, hogy ne a hagyományos határvédelmet forszírozzák, amikor a katonák szundikálnak a határtérségben, hanem eleve tartsanak mindenkit távol, ahogyan azt Magyarország csinálja szerb határon. Mert különben az egész nem ér semmit.
A négy visegrádi ország fővárosának polgármestere ismertette Brüsszelben, miként szeretnének uniós pénzhez jutni a nemzeti kormányok megkerülésével, hogy harcoljanak a populizmus ellen. Az EU új szövetségeseiként lépnek fel, miután országuk tengelyt akasztott az unió vezetésével a közös értékek és szabályok ügyében. Olyan metropoliszok támogatásával, mint Berlin, Bécs és Hága, levelet küldtek von der Leyennek, azt hangsúlyozva, hogy ezek a települések immár az európai lakosság kétharmadát képviselik és nagy felelősség hárul rájuk az üvegházhatás következményeinek enyhítésében. Mert a klímaharc a nagyvárosokban dől el.
A négy városvezető találkozott Timmermans alelnökkel, valamint a felzárkózásért felelős biztossal. Karácsony Gergely megjegyezte: bátorság kell ahhoz, hogy közvetlenül a városoknak adjanak uniós pénzeket, de hát az egész EU a bátorságnak köszönheti létezését. A többiekkel együtt azt szeretné elérni, hogy Közép-Európa ne kerékkötő legyen a többiek szemében, mert a négy kormány nem azonos a négy országgal. Mint mondta, az unió megcsinálhatja, hogy nem rendel el szankciókat a korrupció és a jogállam megsértése miatt. Ám ez nem jó opció, mint ahogy az sem, hogy a büntetés az embereken csapódik le, mert az csak táplálja a populizmust.
Ezzel szemben ő és másik három kollégája azt javasolja, hogy kapcsolják ki a nemzeti bürokráciát a szubvenciók elosztásából. Ám nem több pénzt szeretnének, hanem azt, hogy az uniós törekvéseknek megfelelően beleszólhassanak az alapok felhasználásába. Annál is inkább, mert jelenleg sokszor hatalombarát cégek a kedvezményezettek.
Marianne
A francia heti hírmagazin ellentétbe állítja, hogy Áder János ott volt Jeruzsálemben a holokauszt nemzetközi emléknapján rendezett nagy nemzetközi megemlékezésen, Orbán Viktor pedig elment Auschwitzba a láger felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pár napra rá mégis olyan nemzeti tantervet tett közzé, amelyben Nyírő József, egykor a nyilaskeresztes párt tagja és más nácibarát szerzők is helyet kaptak. Viszont kimaradt belőle a többi közt a Nobel-díjas túlélő, Kertész Imre. Az izraeli megemlékezés jelszava az volt: A holokausztra, az antiszemitizmus elleni harcra emlékezve. A folyóirat írásának a címe pedig: A kirekesztett Kertész.
