Trumpot a szenátus is eltiltotta a felügyelet nélküli háborúsditól, de hiába

Publikálás dátuma
2020.02.13. 22:01
Donald Trump
Fotó: JIM WATSON / AFP
Az amerikai elnök vétót tervez emelni, harcos támogatója szerint pedig úgysem tartaná magát a törvényhozás döntéséhez.
Az amerikai szenátus is megszavazta csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely elejét venné, hogy az elnök kongresszusi felhatalmazás nélkül indítson hadműveleteket. A törvénymódosítási javaslat általában a felhatalmazás nélküli hadműveletek megakadályozásáról szól, de
a szenátorok lényegében egy Donald Trump által esetlegesen Irán ellen indítandó akció megakadályozásáról döntöttek.

A szenátorok az első jelentésekkel ellentétben 55:45 arányban fogadták el a javaslatot, amelyet a képviselőház már január végén, 233:166 arányban megszavazott. A szenátusban nyolc republikánus politikus is a demokratákkal együtt voksolt. Döntésük azonban valószínűleg csupán jelképes értékű, hiszen
Trump azt ígérte: vétót emel.

A szavazás előtt pedig Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor - Trump egyik leghívebb támogatója - azt hangoztatta, hogy az elnök úgysem tartaná magát a törvényhozás döntéséhez.
A szenátusi javaslatot kétpárti egyetértéssel nyújtották be, és ennek értelmében visszavonják a 2002-ben elfogadott felhatalmazást a katonai erő alkalmazására Irak ellen. A javaslat kidolgozása január elején, az Iránnal kiéleződött feszültség idején kezdődött meg, miután az amerikai kormányzat Donald Trump döntésére dróntámadással megölte Bagdad mellett Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnokát. Trump a 2002-ben hozott törvényhozási határozatra hivatkozott.
Több amerikai törvényhozót mindkét pártban felháborított, illetve aggodalommal töltött el, hogy a kormányzat előzetesen nemcsak hogy nem konzultált a várható, akár háborút is kirobbantó csapásmérésről, de még tájékoztatást sem adott róla. A törvényhozók ugyanakkor hangsúlyozták, nem az a szándékuk, hogy megkössék az elnök kezét, hanem hogy ismét megerősítsék a kongresszus alkotmányban rögzített jogát a háborús cselekmények, hadműveletek felügyeletét illetően.

Koronavírus: Szijjártó szerint két szállodahajón hat magyar is jól van

Publikálás dátuma
2020.02.13. 21:40
Vesztegzárban a Westerdam
Fotó: TANG CHHIN SOTHY / AFP
Jól van továbbá az a 186 magyar is, akik Kínában tartózkodnak. A külügy mindenkivel kapcsolatban áll.
Nem fertőződtek meg koronavírussal a Kambodzsában kikötő hajó tüneteket mutató utasai, a tesztek negatívak lettek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videójában csütörtökön. Ázsia több országa nem adott kikötési engedélyt a holland zászló alatt hajózó Westerdamnak, amelynek
fedélzetén a három magyar állampolgár is tartózkodik.

A végül egy kambodzsai kikötőbe befutó hajó tüneteket mutató utasain a helyi egészségügyi szervek elvégezték az összes tesztet, eredményük negatív lett. Szijjártó közölte: a negatív teszteket követően az utasok elhagyhatják a hajót. Hozzátette: ha a fedélzeten utazó három magyar állampolgár ezt igényli, a minisztérium segítséget nyújt hazajutásukban.
A miniszter a Japánban karanténba zárt Diamond Princess szállodahajóról azt mondta, az azon lévő három magyar állampolgár, aki a személyzet tagjaként tartózkodik a tengerjárón, nincs a betegek között. Már csak néhány nap van hátra a karantén feloldásáig - tette hozzá.
Összesen 186 magyar állampolgárról tudják, hogy Kínában van; 28-an az öt legveszélyeztetettebb tartományban tartózkodnak. Szijjártó azt mondta, velük is kapcsolatban állnak, mindenki jól van, segítséget egyelőre senki nem igényelt.
Témák
koronavírus

Klímamenekülteknek nem ad menedékjogot Németország

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:56

Fotó: LAUREN DECICCA / EUROPRESS / GETTY IMAGES
Egyelőre nem utal rá semmi, hogy a gazdag országok vállalnák a felelősséget a katasztrófáért, amit a túlfogyasztás és a nagyvállalatok mohósága okozott.
A szövetségi kormány nem tervezi, hogy a klímaváltozást mint menedékjogot biztosító indokot elismeri, és ennek érdekében változásokat tervez a menedékjogot szabályozó törvényben is - idézi a Bundestag oldalán szerdán közzétett közleményt az Euronews. A közlemény szerint azok a harmadik országból - EU-n kívülről - érkező emberek,
akik "kizárólag azért" hagyják el otthonukat, mert az a klímaváltozás miatt lakhatatlanná, élhetetlenné válik, nem minősülnek menekültnek a genfi egyezmény értelmében és a jelenleg hatályos nemzetközi jog szerint sem.

Vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Az ilyen helyekről érkező emberek az úgynevezett klímamenekültek. Az ENSZ tavalyi klíma-jelentése szerint jelen állás szerint 2030-ig 120 millió embert taszít nyomorba és üldöz majd el hazájából a klímakatasztrófa még akkor is, ha a jelenlegi klímacélok teljesülnek, és csak másfél fokkal emelkedik a bolygó átlaghőmérséklete. A klímaváltozás következményeinek háromnegyede a fejlődő országokat sújtja, miközben az ott élők - fogyasztóként - egészen minimális szerepet játszanak a légkör felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid-kibocsátásban. A szennyező üzemekkel a harmadik világban megtermelt javak az első világban, a gazdag nyugati országokban kerülnek eladásra - így például Németországban. Az ENSZ-jelentés kapcsán a kutatást vezető különmegbízott, Philip Alston éppen arra figyelmeztetett, ami most kirajzolódni látszik a német gesztus nyomán:
egyfajta "klíma-apartheid" közeleg, ahol a gazdagok megmenekülnek a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák és az ezekkel társuló társadalmi konfliktusoktól, míg a szegények kénytelenek elszenvedni a következő évtizedek éhínségeit, vízhiányát és háborúit.

Több példa is betekintést enged abba a pokolba, ami az érintett területek lakóira vár. Indiában a tavalyi, példátlan szárazság alatt tartálykocsikra támadtak emberek. A falusiak szomjúságukért a várost okolták, noha a szegények lakta területein ugyanúgy szomjaztak és vízért tüntettek az emberek, mint falun - egyedül az ipari termelés nem ingott meg, a gyáraknak és szállodáknak mindig jutott elég víz. Nigériában tavaly több embert öltek meg az elkeseredett pásztorok, mint a Boko Haram terroristái, a legeltetők és földművesek konfliktusa ráadásul etnikai-vallási színezetet is öltött, így válva egyre brutálisabbá.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete ugyanakkor kevéssé tűnik érzékenynek a globális kapitalizmus igazságtalanságaira. Az Euronews idézi egy jelentésüket, melyben azt írják: "klímakatasztrófák esetében, mint amilyen az áradás vagy szárazság, mikor a környezeti hatás egyértelmű és a lakhelyelhagyás szükséges lépés, nem tekinthetjük a klímaváltozást a katasztrófa elsődleges okának. A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy a klímaváltozás fokozza a természeti katasztrófák intenzitását és gyakoriságát, de honnan tudjuk, hogy egy katasztrófa a klímaváltozás nélkül is megtörtént-e volna vagy sem?" A szervezet szerint az sem jó ötlet, hogy az 1951-ben elfogadott genfi egyezményt a klímaváltozáshoz kapcsolódó okok listájával módosítsák, mivel az gyengítené az általános menekültstátuszt és egyes, védelemre szoruló csoportok esélyei romlanának így.
Szerző