Előfizetés

Virágporral együtt borostyánkőbe ragadt krétakori méhet találtak

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:53

Fotó: Xu Zheng/Imaginechina / AFP
A 100 millió éves felfedezés értékes információkkal szolgálhat arról, hogyan váltak bizonyos darazsak pollenevőkké.
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, George Poinar Jr. egy új család (Discoscapidae) és faj (Discoscapa apicula) képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is magán hordozza, ami azonban egyedülálló az új családban az a csáp kettéágazó része.
"A méhfosszíliák száma meglehetősen magas, ám többségük az elmúlt 65 millió évből származik és nagyon hasonlít a modern méhekre. A mostani tanulmányban leírt fosszília értékes információkkal szolgálhat azokról a változásokról, amelyek révén bizonyos darazsak pollenevőkké váltak" – magyarázta Poinar. A Discoscapa apicula testén talált virágpor arra utal, hogy a rovar nem sokkal azután repült bele a vesztét okozó gyantába, hogy egy vagy több virágot is meglátogatott. Poinar szerint a borostyánkő azért is különleges, mert ez az első lelet, amely a modern méheken is megtalálható parazitákat is magában rejt. A szakember szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rá kapaszkodott potyautasok miatt repült bele véletlenül a méh a gyantába.

A felnőttkori betegségek megelőzése gyerekkorban kezdődik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.13. 18:20

Fotó: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem
Előadásokkal, állapotfelmérésekkel hívják fel a figyelmet a felnőttkori betegségek gyermekkori megelőzésére a Semmelweis Egyetem egészségnap rendezvényei.
A leggyakoribb mozgásszervi betegségek jelentős része gyermek-, illetve serdülőkorban alakul ki, és a magyar lakosság több mint 30 százalékát érintő, súlyos szövődményekkel járó, túlsúly is visszavezethető a gyermekkori egészségtelen életmódra. Ezért az áll a Semmelweis Egészség Napok programsorozat márciusi rendezvényének központjában, hogy a felnőttkori betegségek ellen a korai életévekben lehet a leghatékonyabban fellépni – olvasható az egyetem közleményében.
A rendezvényen az érdeklődők onkológiai betegségekkel, a leggyakoribb mozgásszervi elváltozásokkal, a cukorbetegséggel és az egyre több gyermeket érintő elhízással kapcsolatban interaktív bemutatókon, állapotfelméréseken – testzsír- és vázizom-tömeg mérés, alapanyagcsere meghatározás, EKG-vizsgálat – és előadásokon vehetnek részt.
A résztvevők Bernáth József sztárséf főzőbemutatóján kaphatnak gyakorlati tippeket egészséges és ízletes fogások elkészítéséhez, tanácsokat kaphatnak a vitaminszedésről és a helyes táplálkozásról. Továbbá előadásokat hallhatnak a gyermekkori onkológiai betegségek jellemző tüneteiről, megtudhatják, miért kell figyelemmel kísérni a nyirokcsomók változását, szó lesz a génterápiákban rejlő lehetőségekről, a cukorbetegség problémájáról; a tüneteket és a kezelési lehetőségeket több szempontból is bemutatják. 
A rendezvény vendégelőadója, Zacher Gábor toxikológus a kábítószerek használatának veszélyeire hívja fel a gyermekek és a szülők figyelmét.előadást tartanak a kábítószer-használat veszélyeiről, szakemberek segítséget nyújtanak a biztonságot otthon kialakításához a gyermekbalesetek megelőzéséért, gyógytornász vezetésével pedig konzultációs lehetőséget biztosítanak a csecsemők helyes mozgásfejlődésével kapcsolatban.
A Semmelweis Egészség Napok március 7-én megrendezett programjai ingyenesek, de nagy részük regisztrációhoz kötött. Jelentkezni és a programról részletesen tájékozódni ide kattintva lehet. 

Elárverezik a limuzint, amelyen Gagarin az űrutazás után bevonult Moszkvába

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:27

Fotó: - / AFP
2,9 millió dollár a kikiáltási ár, az eseményen mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet.
Elárverezik szombaton Moszkvában azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa történelmi űrutazása után diadalmasan bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége, Valentyina, és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában. A nyitható tetejű, 2,6 tonnás limuzint kifejezetten ünnepi parádékra, protokollrendezvényekre fejlesztették ki a Szovjetunióban a Pacard Caribbean amerikai autómodell alapján, melytől egyebek közt abban különbözött, hogy kettő- helyett négyajtós volt, és több – hét – ember számára kínált helyet. A nyolchengeres, 5980 köbcentis V-motorjával maximálisan 170 kilométeres óránkénti sebességre képes, automata sebváltós ZIL-111V-ből mindössze 12 darabot gyártottak 1960 és 1962 között. A Litfund aukciósház szerint egy-egy példányt Fidel Castro kubai és Erich Honecker keletnémet kommunista vezetőnek ajándékoztak. A most árverésre kerülő autót 1964-ben Örményország fővárosába, Jerevánba vitték, hogy ott Reza Pahlavi iráni sahot szállítsa annak hivatalos látogatása idején. Jelenlegi tulajdonosa, egy bizonyos Andrej Kovaljov szerint a gépkocsi 40 éven át egy állami garázsban állt, és úgy néz ki, mintha vadonatúj lenne, minden eredeti rajta, még a gumiabroncsok is. Kovaljov 2005-ben vásárolta meg az egykori állami limuzint, de nem árulta el, hogy mennyiért. Szombaton 2,9 millió dolláros kikiáltási áron bocsátják árverésre egy moszkvai kiállítóteremben, ahol mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet. Gagarin egyetlen alkalommal ült a ritka kocsiban, pontosabban állt, mert gyakorlatilag állva tette meg a vnukovói repülőtérről a moszkvai belvárosig tartó 30 kilométeres utat az őt őt ünneplő tömegnek integetve, virágfüzérektől és szovjet zászlóktól övezve.