Virágporral együtt borostyánkőbe ragadt krétakori méhet találtak

A 100 millió éves felfedezés értékes információkkal szolgálhat arról, hogyan váltak bizonyos darazsak pollenevőkké.

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, George Poinar Jr. egy új család (Discoscapidae) és faj (Discoscapa apicula) képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is magán hordozza, ami azonban egyedülálló az új családban az a csáp kettéágazó része.

"A méhfosszíliák száma meglehetősen magas, ám többségük az elmúlt 65 millió évből származik és nagyon hasonlít a modern méhekre. A mostani tanulmányban leírt fosszília értékes információkkal szolgálhat azokról a változásokról, amelyek révén bizonyos darazsak pollenevőkké váltak" – magyarázta Poinar. A Discoscapa apicula testén talált virágpor arra utal, hogy a rovar nem sokkal azután repült bele a vesztét okozó gyantába, hogy egy vagy több virágot is meglátogatott. Poinar szerint a borostyánkő azért is különleges, mert ez az első lelet, amely a modern méheken is megtalálható parazitákat is magában rejt. A szakember szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rá kapaszkodott potyautasok miatt repült bele véletlenül a méh a gyantába.