Eddig ismeretlen emberelőd génjeit fedezték fel afrikai népcsoportoknál

Publikálás dátuma
2020.02.14. 12:17

Fotó: SPANI Arnaud/hemis.fr / AFP
A rejtélyes ős akkor szakadhatott el a három már ismert csoporttól, amikor az ág még nem vált szét – állapította meg egy új genetikai elemzés.
A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője. Korábbi kutatások kimutatták, hogy Afrikából való elvándorlása után a homo sapiens a neandervölgyi és a gyeniszovai ember populációival is nemzett utódokat, arról azonban keveset tudni, hordozzák-e emberelődök génjeit olyanok is, akiknek ősei sose hagyták el Afrikát. Az információhiány egyik oka, hogy a forró égövön nehéz ősi DNS-hez jutni – olvasható a NexScientist.com tudományos-ismeretterjesztő portál cikkében.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói, Sriram Sankararaman és Arun Durvasula számítógépes szimuláció segítségével hasonlították össze 405 nyugat-afrikai ember genomját a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek genomjaival. Megvizsgálták a nigériai joruba népcsoport genomjának modern és ősi szegmenseit. Az ősi szakaszokban több genetikai variánst találtak, mint amennyit a neandervölgyi vagy gyenyiszovai genomokban, ami arra utal, hogy nem ezek az ősembercsoportok voltak a variánsok forrásai.
Hasonló mintázatot tártak fel a Sierra Leone-i mende törzsnél, a nigériai és nyugat-gambiai esanoknál. Becslések szerint a négy népcsoport 2-19 százaléknyi olyan gént hordoz, amelyik egy ismeretlen, ősi emberelődtől származhat. Nem tudni, hogy olyan ősi emberelődre utalnak-e ezek a genetikai nyomok, amelynek még nem tárták fel maradványait, vagy olyanra, amelyikről már tudunk, mint például a nagyjából 700 ezer éve kialakult heidelbergi emberre.
A rejtélyes hominin valószínűleg akkor szakadt el a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern ember őseitől, amikor az ág még nem vált szét a három ismert csoportra. Az elszakadás legkorábban 1 millió, legkésőbb 360 ezer éve történhetett, a modern népesség ősei és az ismeretlen populáció között nagyjából 124 ezer évvel ezelőtt lehetett kapcsolat.
Szerző

Virágporral együtt borostyánkőbe ragadt krétakori méhet találtak

Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:53

Fotó: Xu Zheng/Imaginechina / AFP
A 100 millió éves felfedezés értékes információkkal szolgálhat arról, hogyan váltak bizonyos darazsak pollenevőkké.
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, George Poinar Jr. egy új család (Discoscapidae) és faj (Discoscapa apicula) képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is magán hordozza, ami azonban egyedülálló az új családban az a csáp kettéágazó része.
"A méhfosszíliák száma meglehetősen magas, ám többségük az elmúlt 65 millió évből származik és nagyon hasonlít a modern méhekre. A mostani tanulmányban leírt fosszília értékes információkkal szolgálhat azokról a változásokról, amelyek révén bizonyos darazsak pollenevőkké váltak" – magyarázta Poinar. A Discoscapa apicula testén talált virágpor arra utal, hogy a rovar nem sokkal azután repült bele a vesztét okozó gyantába, hogy egy vagy több virágot is meglátogatott. Poinar szerint a borostyánkő azért is különleges, mert ez az első lelet, amely a modern méheken is megtalálható parazitákat is magában rejt. A szakember szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rá kapaszkodott potyautasok miatt repült bele véletlenül a méh a gyantába.
Szerző
Témák
méhek darázs

Elárverezik a limuzint, amelyen Gagarin az űrutazás után bevonult Moszkvába

Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:27

Fotó: - / AFP
2,9 millió dollár a kikiáltási ár, az eseményen mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet.
Elárverezik szombaton Moszkvában azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa történelmi űrutazása után diadalmasan bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége, Valentyina, és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában. A nyitható tetejű, 2,6 tonnás limuzint kifejezetten ünnepi parádékra, protokollrendezvényekre fejlesztették ki a Szovjetunióban a Pacard Caribbean amerikai autómodell alapján, melytől egyebek közt abban különbözött, hogy kettő- helyett négyajtós volt, és több – hét – ember számára kínált helyet. A nyolchengeres, 5980 köbcentis V-motorjával maximálisan 170 kilométeres óránkénti sebességre képes, automata sebváltós ZIL-111V-ből mindössze 12 darabot gyártottak 1960 és 1962 között. A Litfund aukciósház szerint egy-egy példányt Fidel Castro kubai és Erich Honecker keletnémet kommunista vezetőnek ajándékoztak. A most árverésre kerülő autót 1964-ben Örményország fővárosába, Jerevánba vitték, hogy ott Reza Pahlavi iráni sahot szállítsa annak hivatalos látogatása idején. Jelenlegi tulajdonosa, egy bizonyos Andrej Kovaljov szerint a gépkocsi 40 éven át egy állami garázsban állt, és úgy néz ki, mintha vadonatúj lenne, minden eredeti rajta, még a gumiabroncsok is. Kovaljov 2005-ben vásárolta meg az egykori állami limuzint, de nem árulta el, hogy mennyiért. Szombaton 2,9 millió dolláros kikiáltási áron bocsátják árverésre egy moszkvai kiállítóteremben, ahol mintegy húsz másik muzeális autóra is licitálni lehet. Gagarin egyetlen alkalommal ült a ritka kocsiban, pontosabban állt, mert gyakorlatilag állva tette meg a vnukovói repülőtérről a moszkvai belvárosig tartó 30 kilométeres utat az őt őt ünneplő tömegnek integetve, virágfüzérektől és szovjet zászlóktól övezve.
Szerző